Posedarje
Posedarje | |||
Posedarje látképe az autópályáról | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Horvátország | ||
Megye | Zára | ||
Község | Posedarje | ||
Jogállás | falu | ||
Polgármester | Ivica Klanac | ||
Irányítószám | 23242 | ||
Körzethívószám | (+385) 023 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 3430 fő (2021. aug. 31.)[1] | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 9 m | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 44° 13′, k. h. 15° 29′44.216667°N 15.483333°EKoordináták: é. sz. 44° 13′, k. h. 15° 29′44.216667°N 15.483333°E | |||
Posedarje weboldala | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Posedarje (olaszul: Possedaria) falu és község Horvátországban Zára megyében.
Fekvése
Zára központjától légvonalban 22 km-re, közúton 25 km-re északkeletre, Dalmácia északi részén, a Novigradi-tenger partján a Bašćica-patak torkolatánál fekszik.
A község települései
Közigazgatásilag Grgurice, Islam Latinski, Podgradina, Slivnica, Vinjerac és Ždrilo települések tartoznak hozzá.
Története
Területén már az őskorban éltek emberek, ezt igazolja a közelében található Prizida őskori várromja és a határában található halomsírok.[2] Posedarjét 1194-ben „Possedaria” alakban említik először András horvát-dalmát herceg oklevelében, melyben megerősíti atyjának III. Béla magyar királynak az adománylevelét a horvát Gusić nemesi család birtokaira vonatkozóan.[3][4] Ez a korbáviai nemesi család a 14. században megkapta a posedarjei grófi címet. A középkor folyamán Posedarje róluk lett ismert településsé. A települést ekkor erős vár védte és védőfalakkal is körülvették.[3] A posedarjei grófok hatalmas birtokokkal is rendelkeztek, melyek a 18. század végén a zárai Benja család tulajdonába mentek át, akik felvették a Posedarski nevet.[3] A posedarjei grófok nagyon fontos szerepet játszottak a török-velencei háborúk idején is a 17. században. Az utolsó posedarjei gróf Ante Benja Posedarski 1943 végén vándorolt ki Olaszországba és Velencében hunyt el.[3] Posedarje erős falait a török az 1570 és 1665 közötti közel száz évben többször is (1571-ben, 1646-ban, 1662-ben és 1665-ben) támadta.[3] Ezekben a harcokban lakói sokat szenvedtek, kirabolták és elűzték őket. A háborúk nyomán fellépő járványok is nagyban hozzájárultak a lakosság csökkenéséhez. A török uralom idején az elmenekült horvát lakosság helyén új nép jelent meg a térségben, akiket vlachokként ismertek. Az összeírások szerint a településnek 1527-ben 371, 1608-ban 175 lakosa volt.[3] A török veszély elmúltával főként što horvát nyelvjárást beszélő új népesség települt be, mely nyelvjárást az itteniek a mai napig beszélik. 1857-ben 531, 1910-ben 630 lakosa volt. Ezt követően előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. Posedarje 1995. augusztus 6. és 12. között nagy tömeg részvételével ünnepelte első említésének 800. évfordulóját. Az ünnepségre Zárából és környékéről is sokan érkeztek, köztük a kulturális és politikai élet vezetői. Az ünnepi szentmisét Franjo Kuharić bíboros érsek, Marijan Oblak zárai érsek és Ivan Prenđa koadjutor érsek celebrálta.[4] A településnek 2011-ben 1358 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal ezen belül szőlőtermesztéssel, állattenyésztéssel, halászattal és turizmussal foglalkoznak. A falu nemrég még kitűnő házi szárított sonkájáról volt nevezetes.
Lakosság
Lakosság változása[5][6] | |||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
531 | 541 | 479 | 481 | 532 | 630 | 503 | 798 | 1.133 | 1.069 | 1.126 | 1.290 | 1.292 | 1.355 | 1.286 | 1.358 |
Nevezetességei
- A falu közepén álló Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt plébániatemploma a 14. században épült. 1700-ban bővítették és barokk stílusban építették át. 1821-ben szélesítették, 1893-ban megújították. A honvédő háború idején 1991-ben ellenséges gránáttalálattól megsérült. A négyszög alaprajzú épület hosszúsága 20, szélessége 8 méter, háromszögű oromzata van. A bejárat feletti kórusát fából ácsolták, három oltára van. Főoltára márványból készült, értékes oltárképe a Boldogasszonyt ábrázolja amint rózsafüzért nyújt Szent Domonkosnak. Az egyik mellékoltárt Szent Péternek szentelték, ezen a Fájdalmas Szűzanya szobra áll, a másik mellékoltáron a Rózsafüzér királynőjének szobra látható. A Boldogasszony ünnepén október első vasárnapján szobrát körmenetben viszik a település utcáin. Oldalt a falfülkékben Jézus szíve és Szent József szobrai láthatók. A homlokzat feletti harangtorony 25 méter magas, két harang található benne. A plébánia a templom közelében található, anyakönyveit 1722 óta vezetik.[4]
- Nagyboldogasszony tiszteletére szentelt temploma a tengerpart közelében egy parkban található. A templom a 12. – 13. században épült, körülötte régi temető van.[4]
- A Szentlélek tiszteletére szentelt temploma Posedarje előtt egy kis szigeten áll. A templom a 15. században épült, 1974-ben megújították. Kapuzata felett falazott harangtorony található, benne egy harang számára van hely, amelyet azonban a templomban őriznek. Csak ünnepi szentmise alkalmával használják, melyet azonban csak Pünkösdhétfőn tartanak benne. Posedarje a Szentlélek eljövetelének ünnepén tartja a falunapját. Ezen a napon hagyományosan hajós körmenetet rendeznek a szigetre, ahol a templom mellett celebrálnak nagy tömeg részvételével a Szentlélek tiszteletére szentmisét, melyre a szomszédos települések lakói közül is sokan elzarándokolnak.[4]
- Munkás Szent József tiszteletére szentelt temploma a falu felett található. 2000-ben építette fából Vinko Kajmak. A homlokzaton álló kisméretű harangtornyában egy harang található.[4]
- A falu közelében Prizida őskori várrom található.[2]
- A falu körül halomsírok találhatók.[2]
További információk
- Posedarje község hivatalos oldala (horvátul)
- Posedarje turisztikai irodájának honlapja (horvátul)
- A zárai érsekség honlapja (horvátul)
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ a b c Opcina-posedarje.hr:Kultura[halott link] (horvátul)
- ↑ a b c d e f Tzo-posedarje.hr:Povijest (horvátul)
- ↑ a b c d e f Zupe.zadarskanadbiskupija.hr:Posedarje (A település története és egyházi emlékei) Archiválva 2015. július 3-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857-2001
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf