Vármegyeszékhely

A megyeszékhely az a település, amelyet a vonatkozó jogszabály a megye székhelyeként kijelöl. Itt működnek a megye önkormányzatának szervei és általában az egy megyére kiterjedő illetékességű egyéb szervek is.

Magyarország megyéinek nevét és székhelyét 1990 óta a 67/1990. (VIII. 14.) országgyűlési határozat szabályozza, míg a megyeszékhely esetleges áthelyezésének szabályait 2011 óta a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 125. § (4) bekezdés.

Története

A királyi vármegyék eredetileg egy-egy vár körül szerveződtek, tehát természetes módon e vár egyben a székhelyük is volt. A nemesi vármegyék azonban szervezeti és működési tekintetben teljes belső autonómiát élveztek, így székhelyeik kérdése nem volt a törvényhozás tárgya egészen 1723-ig, amikor viszont az 1723:LXXIII. tc.^[1] előírta a megyék számára, hogy állandó székhelyet jelöljenek ki, de annak kiválasztásáról továbbra is maguk döntöttek.

A kiegyezés után az önkormányzat szabadsága ebben a tekintetben is folyamatosan szűkült: először az 1876-os megyerendezéskor (1876:XXXIII. tc.) határozták meg törvényben az átszervezés által érintett megyék székhelyeit, majd ugyanez történt a trianoni békeszerződés után az 1923-as megyerendezéskor (1923. évi XXXV. tc.). Az 1938 és 1941 között Magyarországhoz visszacsatolt területeken az Országgyűlés felhatalmazása alapján a kormány intézkedett a közigazgatási beosztásról, így a megyeszékhelyek kijelöléséről is. Mindezek következtében 1944 végére a mai országterületen a megyék mintegy felének maradt beleszólása saját székhelyének kijelölésébe. Végül 1945-ben az Ideiglenes Nemzetgyűlés az ország teljes területére kiterjesztette a közigazgatási beosztás rendezésére vonatkozó általános felhatalmazást a Ideiglenes Nemzeti Kormány számára. Azóta a helyzet abban az értelemben változatlan, hogy a megyeszékhelyet nem az érintett megye, hanem valamely központi szerv jelöli ki, bár a vonatkozó jogforrás időszakonként változott; 1990 óta országgyűlési határozat rendelkezik a megyék nevéről és székhelyéről.

Magyarország megyeszékhelyei

A magyarországi megyeszékhelyek nagyobb városok. A legkisebb Tolna megye székhelye, Szekszárd, de annak népessége is 30 ezer fölötti. A második legkisebb a nógrádi megyeszékhely, Salgótarján, amelynek lakossága szintén 40 ezer alatt van. A legnagyobb nem megyeszékhely település a pest megyei Érd, melynek a népessége a megyeszékhelyekével vetekszik. A kisebb városok közül Sopron, Nagykanizsa illetve Dunaújváros ugyan nem megyeszékhelyek, de 45 ezernél nagyobb a népességük.

Jegyzetek

↑ 1723:LXXIII. tc.

További információk

67/1990. (VIII. 14.) OGY határozat a Magyar Köztársaság megyéiről, a megyék nevéről és székhelyéről (Wolters Kluwer jogtár, Hozzáférés: 2020. július 7.)

2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól (Wolters Kluwer jogtár, Hozzáférés: 2020. július 7.)

[1] 1723:LXXIII. tc.

[1]