Kiskörút
A Kiskörút Budapest belvárosának egyik fontos útvonala, mely egy körívet alkot a Deák Ferenc tér és a Fővám tér között. Három útszakasz alkotja: északról délre haladva az V. és VII. kerületben futó Károly körút (volt Tanács körút), az V. és VIII. kerületben futó Múzeum körút, valamint az V. és IX. kerületben futó Vámház körút (volt Tolbuhin körút). A Kiskörút az V. kerület egyik határvonala.
A Kiskörút mintegy 1,5 kilométer hosszú. 1866-ban indult el a főváros első lóvasúti vonala a Kálvin tértől Újpestre. 1980-óta a 47-es és a 49 -es villamosok pályája halad a Deák Ferenc térig. Az út Szélessége az északi részén 55 méter, ami a déli részén 27 méterre szűkül. Északon (a Nagykörúttal ellentétben) nem érinti a Dunát, a Deák Ferenc térről indul. Áthalad az Astorián és a Kálvin téren, és a Szabadság híd pesti hídfőjénél, a Fővám téren ér véget. A nagyobb utak közül keresztezi a Rákóczi utat az Astoriánál és belőle indul az Üllői út a Kálvin téren. A Deák Ferenc téren találkozik a három jelenlegi metróvonal, az Astoriánál megáll a 2-es metró, a Kálvin téren pedig a 3-as metró. A majdani 4-es metrónak is lesz állomása a Fővám téren és a Kálvin téren.
Tartalomjegyzék |
Történelem [szerkesztés]
A Szabadság híd és az Astoria közötti szakaszt a 4-es metró építéséhez kapcsolódó felújítás után 2009 októberében adták át a forgalomnak, bár a Múzeum körúti szakasz csak 2010 tavaszán kapta meg az utolsó kopóréteget. A 12 milliárd forint összköltségű beruházás keretében felújították a villamospályát, valamint két oldalon összesen mintegy 2 (azaz irányonként 1) kilométer útpálya kap új burkolatot. A felújítás során kétoldali kerékpársávokat is létesítettek, mintegy 1 kilométer hosszan.[1][2][3]
Vámház körút [szerkesztés]
Első nevét az 1780-as évek végén kapta: a sok itt élő hentesről Fleischhacker Gassének nevezték, amit a 19. század elején Mészáros utcára magyarosítottak. 1875-ben felépült a Fővámház a Duna partján, és ettől kezdve ez az útszakasz a Vámház körút nevet viseli.
1915-től Ferdinánd körút (Ferdinánd bolgár cárról). 1919-től ismét Vámház körút egészen 1942-ig, mikor is Horthy Istvánról keresztelték el. 1945-ben Tolbuhin marsall lesz a névadó, és ez a név egészen a rendszerváltásig meg is maradt, amikor visszakapta a Vámház körút nevet.
Múzeum körút [szerkesztés]
A XVIII. században Land Strasse, azaz Országút névre hallgatott (amelyet a mai Múzeum körút, Károly körút és Bajcsy-Zsilinszky út együttesen képezték). 1874-ben döntött úgy a Közmunkatanács, hogy az útszakaszt három szakaszra osztja és szakaszonként nevezi el. Ekkor már 28 éve ott állt a Nemzeti Múzeum, így kézenfekvő volt, hogy az előtte haladó útszakasznak méltó névadója lesz. 1915 és 1918 között a Mehmed szultán út nevet viselte az első világháborús szövetséges Törökország uralkodójának tiszteletére.
Károly körút [szerkesztés]
Miután a Közmunkatanács 1874-ben (lásd feljebb: Múzeum körút) úgy döntött, hogy az addig Országút névre hallgató útszakaszt három szakaszra osztja és külön-külön névvel látja el őket, a Múzeum körút és a Bajcsy-Zsilinszky út közé eső útszakasz az ott álló Károly kaszárnyáról (ma a Főpolgármesteri Hivatal) nevezte el. 1916-ban a IV. Károly király út nevet kapta a frissen megkoronázott utolsó Habsburg-Lotharingai-házi király tiszteletére. 1918-ban Népakarat körút, majd Népkörút névre keresztelték, amit 133 napig viselt, majd 1919-ben visszakapta a Károly körút nevet. 1926-tól ismét Károly király nevét viselte egészen a második világháború végéig. 1945-től Somogyi Béla útnak hívták, egészen 1953-ig, mikor is a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottsága a Tanács körút névvel illette. Az útszakasz 1991-ben kapta vissza a Károly körút nevet.
Épületek a Kiskörút mentén [szerkesztés]
Egykor… [szerkesztés]
- Itt állt 1837-től a Pesti Magyar Színház (melyet 1840-ben Nemzeti Színházra kereszteltek) az Astoriánál a Szállóval szemben a Rákóczi út (akkor még Kerepesi út) és a Kiskörút sarkán. 1908-ban - az addig megannyi változtatáson és bővítésen átment épületet életveszélyesnek nyilvánították és bezárták.
- a mai Múzeum körút két végén állt a korabeli Pest két hírhedt fogadója: a Zrínyi és a Két Pisztoly
…és ma [szerkesztés]
- Astoria Szálló az Astorián
- Deák téri evangélikus templom
- Kálvin téri református templom
- Dohány utcai zsinagóga
- Belvárosi (Befogadó) Színház (Károly krt. 3/a)
- az ELTE Bölcsészettudományi Kar (korábban ELTE TTK) Múzeum körúti épületegyüttese
- a Fővám téri neogótikus Központi Vásárcsarnok
- a Magyar Nemzeti Múzeum
- Múzeum krt. 5., Ybl Miklós tervezte Unger-ház, átjáróház: az egyik utolsó megmaradt épület, amelynek udvarán még fakockák vannak kockakő helyett. (Egy másik példány a Ferenciek terénél van, a Petőfi Sándor utcán haladva jobbra egy átjáróház.)
- Kelet-Nyugat Üzletközpont (VIII. kerület, Rákóczi út 1.) – a Pesti Magyar Színház egykori telkén 1991-ben épült irodaház
- Főpolgármesteri Hivatal
- Korona Szálloda
- Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár
- Örkény István Színház
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Ilyen volt – ilyen lett képek a Kiskörútról (Origó, 2011. szeptember 13.)
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Újra járható a Thököly út (magyar nyelven). Budapest, 2009. október 14. (Hozzáférés: 2009. október 14.)
- ↑ Újra átjárható a Kálvin tér (magyar nyelven). Budapest, 2009. október 26. (Hozzáférés: 2009. október 26.)
- ↑ Sajtótájékoztató a Kiskörút munkálatainak előrehaladásáról (magyar nyelven). Magyar Kerékpárosklub, 2009. október 26. (Hozzáférés: 2009. október 27.)

