Folly Arborétum

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. február 2., 03:17-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (3 forrás archiválása és 0 megjelölése halott linkként.) #IABot (v2.0.8)
Folly Arborétum
Folly Gyula közgazdász domborműve a gyűjtemény kertjében felállított emlékoszlopon (Dr. Korom János felvétele)
Folly Gyula közgazdász domborműve a gyűjtemény kertjében felállított emlékoszlopon (Dr. Korom János felvétele)
Elhelyezkedése
Ország Magyarország
TelepülésBadacsonytomaj
Folly Arborétum (Veszprém vármegye)
Folly Arborétum
Folly Arborétum
Pozíció Veszprém vármegye térképén
é. sz. 46° 48′ 38″, k. h. 17° 32′ 43″Koordináták: é. sz. 46° 48′ 38″, k. h. 17° 32′ 43″
Általános adatok
Alapítás ideje1905
AlapítójaFolly Gyula
FenntartóFolly család
Típusaarborétum
Terület0,036 km²
Növényekegzóta fák, cserjék
A Wikimédia Commons tartalmaz Folly Arborétum témájú médiaállományokat.

A Folly Arborétum, az élő „fenyőmúzeum” a Balaton északi partján, Badacsonytomaj mai településrészén, Badacsonyörsön található. Az 1900-as évek elején hozta létre dr. Folly Gyula (Letenye, 1867. – Pécs, 1915.) pécsi orvos, a Zsolnay család háziorvosa és a Zsolnay gyár üzemorvosa: 1905-ben telepítette ide az első örökzöldeket,[1][2][3] Ma a magángyűjtemény a Balaton-felvidéki Nemzeti Park fokozottan védett területe. Gerd Krüssman(wd) (1910–1980), botanikus és dendrológus elismeréssel szólt a gyűjteményről: „olyan mint egy ékszerdoboz, kicsi, de minden darabja kincset ér![4] A többnyire fenyőkből álló gyűjtemény a Kisörsi-hegy[5] déli oldalában, a Balatonhoz közel található.[6] Az arborétum ma három különböző korú növénypopulációt tartalmaz. A Folly család több mint száz éve gyűjti a különleges ciprusokat, cédrusokat és fenyőket a területen. A család által visszavásárolt földön, a kibővült arborétumban és a hozzá csatlakozó erdőben mintegy 400 fenyőféle és 200 lombos fa és cserje virul, amelyeket dendrobotanikai információs (növényjelző) táblák segítségével ismerhetnek meg a látogatók.[7]

A bemutató arborétum a hozzátartozó faiskolával, szőlővel, pincészettel és étteremmel egy egységet alkot.[8] A faiskolában kizárólag saját szaporítású növényeket állítanak elő. Elvetik a növényritkaságok ősszel összegyűjtött, fenyőtobozokból kinyert jó minőségű magtermését, majd miután kikeltek a növények, a palántákat konténerekben nevelik tovább, a különleges fenyőkről szedett oltógallyakkal különböző kertészeti változatokat árusítanak a látogatóknak.[9] A borászat alapítása a növénykert létrehozójának apósához, Csigó Pálhoz (Diszel, 1834. január 17. - Tapolca, 1895. március 17) kötődik, aki 1878-ban átépítette a ma is használatban lévő pincét. A badacsonyi történelmi borvidék hagyományait őrizve, főként fehérborokkal foglalkoznak, azok közül is a környékre jellemző fajtákat – szürkebarát, muscat ottonel, budai zöld, olaszrizling, kéknyelű, rajnai rizling – részesítik előnyben.[10][11]

Az arborétum 2017-ben az év egyik legjobb ökoturisztikai helyeként, a tanösvény kategóriában megkapta az év ökoturisztikai létesítménye díjat.[12]

Az arborétum jellege, funkciója

Az arborétum területe 3,6 hektár,[3] a közvetlenül kapcsolódó erdőterület 1,6 hektár. Botanikai értékei mellett tájképi, kultúrtörténeti, földtani értékei is fontosak. A Kisörsi-hegy déli oldaláról páratlanul szép kilátás nyílik az Örsi-hegyre, a Badacsony felé és az ábrahámhegyi Szent Iván-kápolnára. A Balaton szemközti oldalán a Fonyódi-hegy jellegzetes kettős dombja emelkedik a víztükör fölé. Láthatóak innen az ország egyik leghíresebb szőlőterületének, a történelmi badacsonyi borvidéknek a hosszan kígyózó szőlősorai és művészi igénnyel kialakított présházai.

Az arborétum idős fenyőfái a Kisörsi-hegy déli lejtőjén, háttérben a Balaton széles víztükre
Az arborétum bejárata, 2019. május 11.

A legidősebb telepített fák 100–115 évesek. A második világháború után telepítettek 55–70 évesek, az utolsó generáció növényeinek kora néhány évtől 40 évig terjed. Bár az arborétum kicsi, dendrológiai értékei nemzetközileg elismertek. Az örökzöldekből álló gyűjtemény lehetőséget ad a fenyőfélék növényrendszertani bemutatására, ezért oktatási bázisterületként is használatos. Jelentős értékűek az atlaszcédrusok. Az arborétumban rendszeresek a honosítási, nemesítési kísérletek, az ökológiai és fenológiai megfigyelések. Kiemelkedő szerepe van a ciprusfélék (Cupressaceae) és cédrusok (Cedrus spp.) meghonosításában, szaporításában. A Folly Arborétum sokáig a cédrus telepítések kezdeményezője volt. A Komárom-Esztergom megyei Agostyáni Arborétum állománya is innen származik. A világ mind a 25 ciprus faja és három változata helyet talált az arborétumban

Földünkön mintegy ezer nyitvatermő[13] faj él, ebből hatszáz a mérsékelt égövi faj, illetve természetes változat — ezek közül 155 nyitvatermő faj él a Folly Arborétumban. Emellett 160 zárvatermő (lomblevelű) faj található meg az arborétumban, amiből 43 fa, a többi kisebb-nagyobb cserje. Az összes taxonszám: 485, ebből 194 zárvatermő, 291 nyitvatermő. Jelenleg 19 boróka (Juniperus) faj él itt, némelyik több változatban. A jegenyefenyők 25, a lucfenyők 9 faja nő itt annak ellenére, hogy számukra a száraz, napos, délnek néző domboldal nem kedvező. A „hosszútűs fenyők” (népies nevén répafenyőPinus spp.) számos egyede igen jól viseli a száraz körülményeket; 40 fajuk él itt.

Az arborétum természetvédelmi értékét a kerítésen belüli permi vöröshomokkő kibúvás[14][15] és a terület eredeti növénytársulásának tekinthető tölgyes erdő is emeli.

Történelem

A Folly Arborétum kertjének részlete

Ezen élő „fenyőmúzeum” megteremtése, fenntartása, fejlesztése és megőrzése a Folly család négy generációjának nevéhez kötődik.[16] Dr. Folly Gyula (1867–1915) pécsi orvos volt az, aki elsőként az 1900-as évek elején a hegyoldalba, az egykori cseres-kocsánytalan tölgyes állomány[17] helyére – külföldön őshonos – egzótákat ültetett. A terület, amelyen a telepítést megkezdte, mindegy 0,4 hektár, amely ma is a gyűjtemény magját képezi. Ekkor került Magyarországra az első óriástobozú fenyő (Pinus coulteri) példány is a Hesse-faiskolából a Folly Arborétumba. Olyan fajokat igyekezett összegyűjteni, amelyek jól hasznosítják a Balaton helyi mérséklő klímáját, és jól tűrik a szárazságot is. Elsősorban a mediterrán éghajlatról származó és más világrészek hasonló adottságú területeinek növényeit ültette. Felvette a kapcsolatot külföldi, főleg nyugat-európai faiskolákkal (Barbier et Co, Hesse,[18] Orleans, Rovelli, Pallanza, Weaner, Veicht and Son, London-Chelsea), amelyek a kiválasztott anyagot több éven át előnevelve, kosarakban szállították. Mintegy 100 növény telepítése során 60 m³ követ termeltek ki a kézzel ásott ültetőgödrökből. A növények ültetéséhez szükséges vizet fából készült edényekben szállították fel a Balatonból szamárháton. A telepítéseket kerttervezési elképzelés nem előzte meg, mivel a 20. század elején Magyarországon még ismeretlen fajokat telepítettek, ismeretlen volt a fák várható mérete. A kezdeti kerttervezés hiánya matt az arborétum magja jelenleg helyenként sűrű, a tisztások foltjai pedig ott találhatóak, ahol a növények az aszályos időszakban kipusztultak.

Balatoni panoráma a Folly Arborétum kertjéből. Kezdetben a fák számára a Balatonból faedényekben, szamárháton szállították fel a vizet

Az alapító halála és az első világháború megakasztotta a telepítés lendületét. A két világháború közötti időszakban gyakorlatilag teljesen szünetelt az arborétum gyűjteményének fejlesztése. Ezalatt a család – az édesapa iránti tiszteletből – igyekezett a kis arborétumot fenntartani. Szerencsére a második világháború alatt nem érte nagyobb károsodás a kertet. 1950-ben a családi birtok jelentős része állami tulajdonba és a Badacsonyi Állami Gazdaság kezelésébe került, de az alapító fia, Dr. Folly Gyula (1911–1979) közgazdász 1953-ban újra megkezdte az egzóták (idegen éghajlatról áttelepített, ritka, szokatlan növények) telepítését. Először az arborétumban található lakóház előkertjét, környékét ültette be. Majd fokozatosan észak felé haladva, a többi teraszra is került növényanyag. A növények életfeltételei közül a megfelelő mennyiségű csapadék hiányzott a legjobban. Nem sokkal ezután történt az Öreg-arborétum mellett 1964-ben az atlaszcédrus állományszerű telepítése és 1970-ben a valódi európai ciprusok ültetése. A Badacsonyi Állami Gazdaság több parcellát adott át a gyűjteményes kert bővítésére, amelyeken a szőlőt már régebben kivágták. Az átvett szőlőterületeken a telepítő munkát már az unoka, Folly Gyula (1943–2011) agrármérnök végezte. 1977-ben díszfaiskolát létesített a lakóház bejáratával szemben, amelynek bevételéből biztosította az arborétum egyre növekvő fenntartási költségeit. Természetesen a gyűjteményes kert idősebb részén is végeztek további ültetéseket.

1981-ben Folly Gyula nyugat-európai gyűjtőútjáról mintegy száz „új” növényfajt, illetve -fajtát hozott, amelynek jelentős része a felső teraszra (X. parcella) került. Munkásságát dicséri az Öreg-arborétum alatti volt parlag beültetése is. Az 1980-as évek közepe táján az arborétum területét állami támogatással bekerítették, ezzel megakadályozva a vadkárosítást és a lopásokat is. Az 1989-es rendszerváltást követően az államosított területeket Folly Gyula visszavásárolta, így az egész terület az eredeti birtokos, a Folly család tulajdonába került. Az arborétum az 1997. évtől a Balaton-felvidéki Nemzeti Park[19] fokozottan védett területéhez tartozik. Édesapja halála után ma dr. Folly Réka igazgatja az intézményt. Egy-egy váratlan vaddisznótámadás a gondosan összegyűjtött, elültetésre váró magok ellen, vagy a fák ágaira ráfagyott jégtömbök mind-mind komoly kihívást jelent számára.[20] A Folly család a növénykert üzemeltetésén túl fűszernövényeket is termeszt és faiskolát is üzemeltet, ahol a különböző méretű facsemeték és cserjék a látogatók számára megvásárolhatók.[21]

Természeti viszonyok

A földtörténet perm időszakában, a Tethys-óceán partjához közel, a szárazföldön rakták le kisebb-nagyobb vízfolyások azt a durva törmeléket, ami idővel a ma ismert vöröshomokkővé cementálódott. A déli lejtőn lefelé haladva a homokkövet konglomerátum-sziklák váltják fel, ahogy anyaga egyre kavicsosabbá válik. A lejtő alsó részén a homokkövet fiatal lösz fedte el, és alakult vályogtalajjá. A lejtőn különféle típusú talajokat találunk attól függően, hogy az adott rész a közelmúltban lepusztult, vagy éppen ellenkezőleg, olyan tereplépcső volt, amin a föntebbről lehordott szemcsék le tudtak ülepedni. Következésképpen kis távolságokon belül erdőtalajok, ezek lejtőhordalékai és erodált (váztalaj[22]) formái váltják egymást.

Az arborétum alsó része enyhén lejt a Balaton partja felé

Az arborétum alsó része enyhén lejt, az Öreg-arborétumban és fölötte a tölgyes erdőben a lejtő meredekebb (20–30%-os). A tengerszint feletti magasság 159–235 méter közötti.

A mai arborétum nagy része régebben szőlő volt. A szőlőtermeléshez teraszokat kellett kialakítani. A támfalakkal csökkentették a terület lejtését és vele az eróziót, javították a talaj vízellátását és víztartó képességét.

Az arborétum fenyőfái

A szárazföldi (kontinentális), a mediterrán és az atlanti légáramlatok a Balaton nyugati térségében váltakozva érvényesülnek. A csapadék évi átlagos mennyisége 650 mm körüli; ebből a tenyészidőszak csapadékösszege mintegy 400 mm.

A helyi klíma ennél jóval kedvezőbb:

  • egyrészt igen előnyös a Balaton nagy vízfelületének fény- és hővisszaverő hatása;
  • másrészt az Örsi-hegy, Ábrahám-hegy és a Bagó-kő mintegy körülöleli a fenyőkertet, menedéket nyújtva az északi és keleti szelek ellen. A délről érkező, páradúsabb balatoni levegőt a domborzat szinte megfogja, az egyebütt szokásost jóval meghaladó páratartalmat biztosítva a hegyív karéjában. Az északi szelek elleni védőhatást fokozza az arborétum fölötti erdő és a külön e célra telepített erdeifenyő sáv is. A délnek néző domboldal az egyéb irányokba lejtő területeknél lényegesen jobban felmelegszik. A hűvösebb, kiegyenlítettebb klímát igénylő fajok részére ez a termőhely már túlságosan meleg és száraz.

Az arborétumban élő különleges növények

Sequoiadendron giganteum – Óriás mamutfenyő éretlen, zöld toboza
Pinus coulteri – Óriástobozú fenyő toboza[23] kaliforniai élőhelyén
Torreya californica – Kaliforniai nagymagvú tiszafa magvai
Abies normanniana – Kaukázusi jegenyefenyő éretlen viaszos tobozai

Faiskolai különleges magvak

Jegyzetek

  1. Folly Arborétum (magyar nyelven). mediaklikk.hu/m5. Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, 2019. július 23. (Hozzáférés: 2020. március 25.)
  2. Egy pécsi varázsvilág a Balatonparton (magyar nyelven). pecsma.hu
  3. a b Folly arborétum (magyar nyelven)
  4. Folly arborétum Kezelő erdőgazdálkodó: Folly Gyula (magyar nyelven). veszprem.erdoinfo.com. [2018. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  5. Kisörs- Szőlőhegy (Badacsonyörs) rövid története - Badacsony (magyar nyelven). badacsony.com
  6. Légifénykép az arborétumról
  7. Fenyőarborétum (magyar nyelven). turistautak.hu
  8. Folly Arborétum és Borászat (magyar nyelven). borterkep.eu
  9. Folly arborétum faiskola (magyar nyelven). follyarboretum.hu[halott link],
  10. Folly Arborétum és Borászat (magyar nyelven). borsevik.hu
  11. A Folly Arborétum szőlői (magyar nyelven). follyarboretum.hu[halott link]
  12. A badacsonyörsi Folly Arborétum lett év egyik legjobb ökoturisztikai helye (magyar nyelven). hajozas.hu
  13. A nyitvatermők női ivarú virágaiban a termőlevelek nem forrtak össze zárt termővé, magkezdeményeik szabadon, nem pedig egy zárt magházban fejlődnek
  14. A permi vörös homokkő a Balaton-felvidéken jelenleg két sávban bukkan felszínre: Balatonfűzfőtől Aszófőig egy 3 km széles, valamint Zánka–Badacsonyörs között egy körülbelül 5 km széles zónában.
  15. A Balatonfelvidéki Homokkő (magyar nyelven). termeszetvilaga.hu
  16. Badacsonyörsi arborétum lett az idei év egyik legjobb helye (magyar nyelven). We Love Balaton, 2017. szeptember 27. (Hozzáférés: 2018. október 19.)
  17. Cseres - kocsánytalan tölgyesek (magyar nyelven). elte.hu. [2018. szeptember 30-i dátummal az eredetiből archiválva].
  18. Herm.A. Hesse Baumschulen Hauptkatalog 1963/64.. [2018. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
  19. Balaton-felvidéki Nemzeti Park (magyar nyelven). Balaton-felvidéki Nemzeti Park
  20. Női kezek gondozzák a Badacsony cédrusait (magyar nyelven). welovebalaton.hu
  21. A zöld összes árnyalata - Folly Arborétum, welovebalaton.hu
  22. A váztalajok elsősorban fizikai és kémiai (nem biológiai) mállásból származó talajok, illetve talajtípusok, amelyekben a mésztartalom és az anyakőzet-tartalom igen eltérő, a humusztartalom pedig általában jelentéktelen
  23. House of cones (angol nyelven). houseofcones.com
  24. Növényalkalmazás a klímaváltozás idején (10.) – Nagymagvútiszafák (magyar nyelven). okovolgy.hu. [2018. október 1-i dátummal az eredetiből archiválva].
  25. The IUCN Red List of Threatened Species(tm) Juniperus drupacea (angol nyelven). iucnredlist.org
  26. Folly arborétum - Különleges növények
  27. Óriástobozú fenyő (Pinus coulteri)

Források

További információk

Weboldalak magyarul

Weboldalak idegen nyelven

Videók