Hinoki hamisciprus

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Hinoki hamisciprus
Chamaecyparis obtusa, RBGE 2008.jpg
Természetvédelmi státusz
Mérsékelten fenyegetett
Status iucn EX icon blank.svg Status iucn EW icon blank.svg Status iucn CR icon blank.svg Status iucn EN icon blank.svg Status iucn VU icon blank.svg Status iucn NT icon.svg Status iucn LC icon blank.svg
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Toboztermők (Pinophyta)
Osztály: Tűlevelűek (Pinopsida)
Rend: Fenyőalakúak (Pinales)
Család: Ciprusfélék (Cupressaceae)
Nemzetség: Chamaecyparis
Faj: C. obtusa
(Siebold et Zucc.) Endl. 1847
Szinonimák
  • Cupressus obtusa (Siebold et Zucc.) F.Muell. 1871
  • Retinospora obtusa Siebold et Zucc. 1844
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Hinoki hamisciprus témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Hinoki hamisciprus témájú kategóriát.

A hinoki hamisciprus (Chamaecyparis obtusa, japánul: 檜 vagy 桧 'hinoki') a fenyőalakúak (Pinales) rendjébe és a ciprusfélék (Cupressaceae) családjába tartozó faj.

Elterjedése, élőhelye[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Chamaecyparis obtusa5.jpg
Chamaecyparis Obtusa bonsai.JPG

Közép-Japán erdőségiben őshonos, ezért a szintén onnan származó szavara hamisciprussal együtt japán hamisciprusként is említik. Származási helyén nagyra, akár negyven méter magasra növő, állományalkotó fa. Rendszerint tüzet fognak az arra gyakori villámoktól, és óriásfáklyaként égnek el. Erről kapták nevüket, mivel a hinoki japánul tűzfát jelent. Japánban kedvelik a belőle nevelt bonszaiokat. Európában jóval kisebb, sokszor csak bokorszerű példányok nőnek. Itt elsősorban azok az enyhe klímájú régiók felelnek meg leginkább tenyésztésére, ahol a szelídgesztenye a bükkel elegyedve képez erdőséget. Hazánkban ilyen Sopron, Kőszeg, Nagykanizsa és Kaposvár környékén található.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

20-40 m magas fa, szabályos kúp alakú koronával. Vastag, tompa csúcsú pikkelylevelei felül fényes zöldek, a fonákon ezüstös fehérek. Az első évben érő tobozai 8-10 mm-esek.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A humuszban gazdag, jó víz-, és tápanyag-ellátottságú, inkább laza, mint között talajt kedvel. Savanyú, vagy semleges talajon jobban fejlődik. Télállósága különösen idős korban jónak mondható. Szereti a magasabb relatív páratartalmat, a széltől védett laza félárnyékot, a bőséges csapadékot.

Nagyon lassan fejlődik és magas kort ér meg. Ezért is kedvelt bonszaiként, de kedvelt kiskerti, temetői dísznövényként is.

Kertészeti változatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

70-nél is több a leírt kertészeti változatainak száma.

  • 'Crippsii'
A két méternél magasabbra növő fajták közül a legjelentősebb. Színe: aranysárga. Fiatal korában fagyérzékeny.
  • 'Filicoides'
Páfrányra emlékeztető, a többi fajtához képest gyorsan nő. Az 'Aurea' nevű arany változata már jóval lassúbb növekedésű.
  • 'Flabelliformis'
  • 'Kosteri'
  • 'Lycopodioides'
Kékeszöld árnyalatú, lassú növésű fajta.
  • 'Minima'
  • 'Nana Aurea'
Élénk arany színű, a 'Nana Gracilis'-nél keskenyebb termetű.
  • 'Nana Gracilis'
Ez a legelterjedtebb fajtája. Élénkzöld, széles kúp alakú díszfenyő. Lapított, lekerekített tűlevelei fonákán X és Y alakú, fehér rajzolata által a többi ciprusfélétől jól elkülöníthető. Mutációi: 'Kosteri', 'Opal', melyek rendkívül jól nevelhetők bonsainak.
  • 'Nana Lutea'
  • 'Spiralis'
  • 'Tempelhof'
Egy szabályos gömb alakú fajta. Halványzöld, merev hajtásai ősszel bronzos tónust kapnak. Egyike a leg-télállóbbaknak.
  • 'Tetragona Aurea'
A gyengébben fejlődő 'Tetragona' sárga változata, amely korallszerű megjelenése miatt kedvelt a bonszai-készítők körében.

Törpe változatok:

  • 'Hage'
Spirális tűállású, lapos, korong alakú.
  • 'Juniperoides'
Teljesen lapos korong alakú.
  • 'Pygmaea'
Merev, élénkbarna fás hajtású.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]