Farkas Ferenc (katonatiszt)
| kisbarnaki Farkas Ferenc | |
 |
|
| Született | Kismarton, .svg){kind=small} Magyar Királyság1892. május 27. |
| Elhunyt | Arnstorf,  NSZK1980. április 14. |
| Nemzetisége | magyar |
| Beceneve | katonatiszt, cserkészvezető |
Vitéz Farkas Ferenc (kisbarnaki) (Kismarton, 1892. május 27. – Arnstorf, 1980. április 14.) magyar katonatiszt, cserkészvezető.[1] Mivel I. Károly és Horthy Miklós után a II. világháború végén a nyilas uralom alatt is szolgált, történelmi szerepe vitatott. Ő volt a Horthy által alapított Történelmi Vitézi Rend harmadik főkapitánya.[2]
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Katonai pályafutása [szerkesztés]
1912-ben végezte el a Ludovika Akadémiát. Az első világháborúban kétszer megsebesült, és vezérkari századossá léptették elő. 1927-ben vitézzé avatták.[1]
1938-1943 között a Ludovika parancsnoka volt.
A Donnál a pécsi IV. hadtestet, majd 1943-tól a debreceni VI. hadtestet vezette.[1] Az 1944. március 19-ei német megszállás idején Veress Lajossal együtt készült rá, hogy Horthy parancsára a németek ellen forduljanak – a kormányzó azonban végül a háború folytatása mellett döntött.[2] 1944 nyarán a Tatár-hágót védte a Kárpátokban, a szovjet fronton. október 13-ától vezérezredes, a Budapest hídfő parancsnoka.[1] Az októberi kiugrási kísérletben játszott szerepe vitatott: egyes történészek szerint elárulta Horthyt, míg mások szerint lehetséges, hogy csapatai nem értek időben Budapestre. A nyilas hatalomátvétel után hűséget esküdött Szálasi Ferencnek, és szerepet játszott a koronázási jelvények külföldre juttatásában. Arról nincsen bizonyíték, hogy részt vett volna a zsidók deportálásában.[2] 1945-ben Németországba ment, ahol amerikai hadifogságba került, és 1946-ban szabadult.[1]
Emigrációban [szerkesztés]
1946-tól a nyugati magyar emigráció egyik szervezője volt. A népbíróság 1950-ben távollétében lefokozta, és életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélte, háborús bűnök vádjával.[1] Az ítélet valódi indoka azonban a nyugat-németországi magyar emigráció szervezésében vállalt szerepe volt. Több emigráns mozgalom vezetésében szerepet vállalt, majd később a nyugat-németországi magyar cserkészetnek szentelte magát.[2]
Az 1950-es népbírósági ítéletet a Legfelsőbb Bíróság 1998-ban megsemmisítette, és a köztársasági elnök visszaállította eredeti rendfokozatát.[1]
Cserkészvezető [szerkesztés]
A magyar cserkészmozgalom egyik fő szervezője volt. Teleki Pál felkérésére részt vett az 1933-as gödöllői dzsembori megszervezésében. A tábor sikere után megbízták az 1938-as Eucharisztikus Kongresszus megszervezésével is.[1]
Teleki halála után, 1941. április 3-ától Horthy Farkast nevezte ki Magyarország főcserkészévé, aki mögött ekkor már 22 évnyi cserkészmúlt állt. Vezetése alatt a cserkészet katonai irányba tolódott el, amivel az volt a célja, hogy kihúzza a talajt a rivális Levente Mozgalom alól. A Magyar Cserkészszövetség ebben az időben képes volt megőrizni külföldi kapcsolatait, például Gusztáv Adolf svéd herceggel, a Nemzetközi Bizottság tiszteletbeli elnökével, illetve az emigráns Lengyel Cserkészszövetséggel. Ezek a kapcsolatok azonban a náci megszállás után megszakadtak. A nyilasok a cserkészetet be akarták olvasztani az általuk létrehozott Magyar Őrszem Mozgalomba, de ezt a tervüket nem tudták végrehajtani.[3]
Művei [szerkesztés]
- Tatárhágó visszanéz. Buenos Aires, 1952.[1]
Jegyzetek [szerkesztés]
- ^ a b c d e f g h i vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc (magyar nyelven). Történelmi Vitézi Rend. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
- ^ a b c d Pelle János: Historikerstreit – Was kisbarnaki Farkas a war criminal? (angol nyelven). HVG, 2007. január 2. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
- ↑ Hilary St George Saunders: The Left Handshake, Chapter IV-RESOLUTION-Scouting in Occupied Countries: Part Seven—Greece, Yugoslavia and Hungary (angol nyelven). The Pine Tree Web, 1948. (Hozzáférés: 2008. december 28.)
Források [szerkesztés]
- vitéz kisbarnaki Farkas Ferenc, Történelmi Vitézi Rend (magyar)
- Historikerstreit – Was kisbarnaki Farkas a war criminal?, HVG (angol)
További információk [szerkesztés]
- Kisbarnaki Farkas Ferenc – Altötting, Arnstorf, Népszabadság / Magyar emlékek a világban (magyar)
|
||||||||||||||||||||||||||
|
|||||
