Ugrás a tartalomhoz

Delényes

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Hübele (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. február 16., 09:44-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Krassó-Szörény vármegye települései kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Delényes (Delinești)
Közigazgatás
Ország Románia
Történelmi régióBánság
Fejlesztési régióNyugat-romániai fejlesztési régió
MegyeKrassó-Szörény
KözségÖkörpatak
Rangfalu
KözségközpontÖkörpatak
Irányítószám327297
SIRUTA-kód53452
Népesség
Népesség359 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
IdőzónaEET, UTC+2
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 45° 23′ 16″, k. h. 22° 04′ 22″45.387716°N 22.072802°EKoordináták: é. sz. 45° 23′ 16″, k. h. 22° 04′ 22″45.387716°N 22.072802°E
SablonWikidataSegítség
Delényes egy régi térképen

Delényes románul: Delinești, falu Romániában, a Bánságban, Krassó-Szörény megyében.

Fekvése

[szerkesztés]

Resicabányától északra fekvő település.

Története

[szerkesztés]

Delényes nevét 1433-ban Danilest in districtu Sebes formában említette először oklevél. 1433-ban és 1530-ban Denilest, 1699-ben Delenyes, 1808-ban Dellinestye, Delinyestyi, 1851-ben és 1888-ban Delinyest, 1913-ban Delényes formában említették.

1851-ben Fényes Elek írta a településről: „Delinyest, Krassó vármegyei oláh falu, erdők és hegyek között, Karánsebeshez 3 1/4 mérföldnyire: 8 katholikus, 513 óhitű lakossal s anyatemplommal, szilvásokkal, igen termékeny szántóföldekkel. Bírja Manzsiarli család.”

A 20. század elején pedig a Révai nagy lexikona írta Delényesről: „Delényes, Delinyest/Delineşti, kisközség Krassó-Szörény vármegye resiczai járásában, 1152 oláh lakos, postahivatal és telefonállomás. Határában kőszénbányák vannak az osztrák - magyar államvasút-társaság birtokában. Közelében római castrum nyomai láthatók.”

A trianoni békeszerződés előtt Krassó-Szörény vármegye Resicabányai járásához tartozott.

1910-ben 1156 lakosából 1106 román, 42 német, 6 magyar volt. Ebből 1107 görög keleti ortodox, 38 római katolikus volt.

Jegyzetek

[szerkesztés]

Források

[szerkesztés]