Az 1954-es labdarúgó-világbajnokság döntőjére Bernben került sor 1954. július 4-én. A NSZK és Magyarország közötti mérkőzés 3–2-es nyugatnémet győzelemmel zárult, és a német futballtörténelembe „berni csoda” néven vonult be. Ez volt a magyar labdarúgó-válogatott 311. mérkőzése.
A magyar válogatott a mérkőzést megelőzően utoljára 1950. május 14-én kapott ki Ausztriától.[1]
A döntőre Bernben, a Wankdorf Stadionban került sor és az ellenfél az egyszer már legyőzött NSZK gárdája volt. A csapat szakvezetője, Sebes Gusztáv némileg felforgatta a csatársort, mivel az előző két mérkőzést kihagyó Puskás ismét játékra jelentkezett. Puskás beállítása a csapatba azóta is örök vitatéma a szakemberek és a szurkolók körében, mivel többen is azon a véleményen vannak, hogy a balösszekötő nem volt teljesen egészséges és így vállalta a játékot. A magyar csapat összeállítása a következő volt: Grosics-Buzánszky, Lóránt, Lantos-Bozsik, Zakariás-Czibor, Kocsis, Hidegkuti, Puskás, Tóth M. Az eredetileg balszélső Czibor átkerült a csapatból kiszorult Budai II helyére a jobbszélre és az ő helyén pedig Tóth kezdett. A német szövetségi kapitány, Sepp Herberger hat helyen változtatta meg csapatát a 8-3-as meccshez képest és ezt a lépést azóta is Herberger cselének emlegetik, mivel sokan úgy vélik, hogy a német kapitány tudatosan tévesztette meg a magyarokat az első meccsen a németek tartalékos összeállításával.
A döntő napján erősen esett az eső, ami a német csapatnak kedvezett, mivel a csapat cipőszállítója az Adidas, egy újdonságnak számító, cserélhető stoplis cipővel látta el a csapatot. Ennek köszönhetően a német játékosok sokkal könnyebben tudtak mozogni az erősen felázott talajon. Ez jelentősen befolyásolta a mérkőzés alakulását, sőt egyesek szerint döntő mértékben játszott szerepet a végeredmény kialakulásában.
A döntő jól kezdődött a magyarok számára, Puskás és Czibor korai góljával 8 perc alatt elhúztak 2–0-ra az esőtől felázott mély talajon. A 19. percben mégis 2–2 állt az eredményjelzőn Rahn és Morlock jóvoltából. Ugyanez maradt az állás a 84. percig, amikor Rahn csípett el egy átadást, csinált egy cselt balra befelé és a labdát a csúszós talajon a kissé késve elvetődő Grosics mellett a kapu jobb oldalába rúgta… 3–2. A hátralévő 6 percben Puskás hiába rúgott gólt, mivel azt tévesen Ling játékvezető les miatt nem adta meg. A hármas sípszó után a mérhetetlenül elkeseredett Puskás gratulált Fritz Walternak, az újdonsült világbajnoknak. Minden idők egyik legfantasztikusabb csapatának nem sikerült megnyernie a világbajnokságot.
[szerkesztés] Történelmi érdekességek
- Magyarország az első olyan csapat lett, amely két világbajnoki döntőt is elvesztett.
- Az NSZK a tornán szerzett 25 góljával az egy világbajnokságon legtöbb gólt szerző világbajnok csapat lett, amivel máig tartja ezt a rekordot.
- Szintén a világbajnoki döntők mai napig élő rekordjai közé tartozik, hogy az NSZK kétgólos hátrányból fordította meg a mérkőzést.
- A vereség után – a kommunista hatalomátvétel óta először – spontán tüntetés kezdődött Budapesten, kirakatokat törtek be. Három napon keresztül tartó zavargásokat az ÁVH végül elfojtotta.[2][3]
- A győzelem visszaadta a II. világháborúban elveszett önbecsülést a németeknek.
- A berni csoda igaz története (németül Das Wunder von Bern – Die wahre Geschichte) címmel 2004-ben Németországban dokumentumfilm készült a mérkőzésről.[4] Ezután kiderült, hogy a nyugatnémet csapat több tagja is – akkor még legálisan – metamfetamint kapott a döntő előtt.[5]
- „A berni csoda”, origo.hu, 2008. május 29. (Hozzáférés ideje: 2010. október 27.)