„Hibbe” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[nem ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Lexi (vitalap | szerkesztései)
2 657 szerkesztés
→‎Híres emberek: + Lányi Bertalan
2. sor: 2. sor:
|név = Hibbe
|név = Hibbe
|helyi név = Hybe
|helyi név = Hybe
|kép =
|kép = Hybe and the High Tatras.jpg
|képaláírás =
|képaláírás =
|kerület = Zsolnai
|kerület = Zsolnai
15. sor: 15. sor:
|tengerszint feletti magasság = 688
|tengerszint feletti magasság = 688
|terület = 52,87
|terület = 52,87
|szélességi fok = 49
|szélességi fok = 49
|szélességi ívperc = 02
|szélességi ívperc = 2
|szélességi ívmásodperc = 44
|szélességi ívmásodperc = 44
|hosszúsági fok = 19
|hosszúsági fok = 19
|hosszúsági ívperc = 49
|hosszúsági ívperc = 49
|hosszúsági ívmásodperc = 44
|hosszúsági ívmásodperc = 44
|térkép_n = 49.05
|térkép_n = 49.05
|térkép_e = 19.83
|térkép_e = 19.83
26. sor: 26. sor:
}}
}}


'''Hibbe''' ([[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Hybe,'' [[német nyelv|németül]] ''Geib)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]] a [[Zsolnai kerület]] [[Liptószentmiklósi járás]]ában.
'''Hibbe''' (korábban ''Hybbe'', [[szlovák nyelv|szlovákul]] ''Hybe'', [[német nyelv|németül]] ''Geib)'' község [[Szlovákia|Szlovákiában]], a [[Zsolnai kerület]] [[Liptószentmiklósi járás]]ában.


== Fekvése ==
== Fekvése ==
32. sor: 32. sor:


== Nevének eredete ==
== Nevének eredete ==
A Hibbe<ref>[http://felvidekma.bici.sk/modules.php?name=Encyclopedia&op=content&tid=287 Felvidék Ma - felvidéki hírportál - Enciklopédiák<!-- Robot generálta cím -->]</ref> nevet a Hybica-patakról kapta.
A Hibbe<ref>[http://felvidekma.bici.sk/modules.php?name=Encyclopedia&op=content&tid=287 Felvidék Ma - felvidéki hírportál - Enciklopédiák<!-- Robot generálta cím -->]</ref> nevet a [[Hybica]] patakról kapta.


== Története ==
== Története ==
A település valószínűleg már a [[12. század]]ban létezett, [[1239]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] a királyi birtokokhoz csatolta vissza. Ekkor említik először ''"Hyba"'' alakban, a későbbiekben ''"Hybe"'' (1265) és ''"Gyba"'' (1342) néven is szerepel az írásokban. A [[13. század]] közepén kiváltságos szepesi német bányászok települtek ide [[1265]]-ben városi kiváltságokat kapott. Lakosai a [[15. század]] közepéig [[arany]]at bányásztak a Bocai-völgyben. A [[14. század]]ban a liptói várispánsághoz került és jobbágyvárosként fejlődött. [[1396]]-ban [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmondtól]] hetipiacok, [[1423]]-ban vásárok tartásához kapott jogot. Ettől kezdve bányászvárosból kereskedelmi és kézműves központtá fejlődött, főként kőművesei voltak híresek. Már [[1563]]-ban működött iskolája. A [[16. század]]ban kiváltságait jórészt elvesztette, a [[17. század]]ban az átvonuló hadak többször is feldúlták. [[16721]]-ben 40 jobbágy és 14 zsellérportája volt, uyganakkor 22 zsellérház laktalanul állt. [[1784]]-ben 191 házában 1554 lakos élt. [[1828]]-ban 217 háza volt 2035 lakossal. A [[18. század]]tól lakói szénégetéssel foglalkoztak, később a [[19. század]] elején fenyőpálinkát főztek. A 18. században virágzott a kézművesség, ácsok, bognárok, csizmadiák, tímárok, festők éltek és alkottak a településen. Lakói a [[19. század]] második felétől főként Budapest nagy építkezésein dolgoztak mint kőművesek, idénymunkások.
A település valószínűleg már a [[12. század]]ban létezett, [[1239]]-ben [[IV. Béla magyar király|IV. Béla]] a királyi birtokokhoz csatolta vissza. Ekkor említik először ''Hyba'' alakban, a későbbiekben ''Hybe'' (1265) és ''Gyba'' (1342) néven is szerepel az írásokban. A [[13. század]] közepén kiváltságos [[cipszerek|szepesi német]] bányászok települtek ide [[1265]]-ben városi kiváltságokat kapott. Lakosai a [[15. század]] közepéig [[arany]]at bányásztak a [[Bocai-völgy]]ben. A [[14. század]]ban a liptói várispánsághoz került és jobbágyvárosként fejlődött. [[1396]]-ban [[Luxemburgi Zsigmond|Zsigmondtól]] hetipiacok, [[1423]]-ban vásárok tartásához kapott jogot. Ettől kezdve bányászvárosból kereskedelmi és kézműves központtá fejlődött, főként kőművesei voltak híresek. Már [[1563]]-ban működött iskolája. A [[16. század]]ban kiváltságait jórészt elvesztette, a [[17. század]]ban az átvonuló hadak többször is feldúlták. [[16721]]-ben 40 [[jobbágy]]- és 14 zsellérportája volt, ugyanakkor 22 zsellérház laktalanul állt. [[1784]]-ben 191 házában 1554 lakos élt. [[1828]]-ban 217 háza volt 2035 lakossal. A [[18. század]]tól lakói [[szénégetés]]sel foglalkoztak, később a [[19. század]] elején fenyőpálinkát főztek. A 18. században virágzott a kézművesség, ácsok, bognárok, csizmadiák, tímárok, festők éltek és alkottak a településen. Lakói a [[19. század]] második felétől főként Budapest nagy építkezésein dolgoztak mint kőművesek, idénymunkások.


[[1910]]-ben 2126, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Liptó vármegye]] [[Liptóújvári járás]]ához tartozott. 2001-ben 1617 lakosából 1552 (95,98%) szlovák és 46 roma (2,84%) volt.
[[1910]]-ben 2126, túlnyomórészt [[szlovákok|szlovák]] lakosa volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Liptó vármegye]] [[Liptóújvári járás]]ához tartozott. 2001-ben 1617 lakosából 1552 (95,98%) [[szlovákok|szlovák]] és 46 [[cigányok|roma]] (2,84%) volt.


Vályi András szerint ''"HIABE. Gejb Gibba. Tót mezõ Város Líptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sz. Miklóshoz mintegy két órányira, hajdan bánya Város vala, ’s leg inkább németek lakták, 1776ban háromszor tetemesen elégett vala, földgyének 1/3 része nem igen termékeny, de nagyobb része bõven termõ, fája tûzre, és épûletre van, legelõje is elég."'' <ref>{{Vályi}}</ref>
[[Vályi András]] szerint ''"HIABE. Gejb Gibba. Tót mezõ Város Líptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sz. Miklóshoz mintegy két órányira, hajdan bánya Város vala, ’s leg inkább németek lakták, 1776ban háromszor tetemesen elégett vala, földgyének 1/3 része nem igen termékeny, de nagyobb része bõven termõ, fája tûzre, és épûletre van, legelõje is elég."'' <ref>{{Vályi}}</ref>


Fényes Elek szerint ''"Hibbe, (Geib), tót m. v., Liptó vmegyében, a Szepesi országútban, közel a Kriván hegycsúcshoz. Számlál 229 kath., 1780 evang., 17 zsidó lak. – Kath. és evang. anyaszentegyházak; erdeje szép és nagy; földje sovány, köves; lakosai bányászságból, faeszközök készitésébõl, mesterségekbõl, s vászon-csinálásból, élõsködnek. F. u. a kamara. Ut. p. Vichodna."'' <ref>{{Fényes}}</ref>
[[Fényes Elek]] szerint ''"Hibbe, (Geib), tót m. v., Liptó vmegyében, a Szepesi országútban, közel a Kriván hegycsúcshoz. Számlál 229 kath., 1780 evang., 17 zsidó lak. – Kath. és evang. anyaszentegyházak; erdeje szép és nagy; földje sovány, köves; lakosai bányászságból, faeszközök készitésébõl, mesterségekbõl, s vászon-csinálásból, élõsködnek. F. u. a kamara. Ut. p. Vichodna."'' <ref>{{Fényes}}</ref>


== Nevezetességei ==
== Nevezetességei ==
48. sor: 48. sor:


== Híres emberek ==
== Híres emberek ==
* Itt a római katolikus templomban a családi sírboltban nyugszik az [[Esztergom]] ostrománál elesett '''[[Balassi Bálint]]''' ([[1554]]-[[1594]]) költő. A templomban [[1898]]-ban Liptó vármegye emléktáblát helyeztetett el. [[2004]]-ben a magyar és szlovák kulturális minisztérium emlékoszlopot állíttatott.
* Itt, a [[római katolikus]] templomban a családi sírboltban nyugszik az [[Esztergom]] ostrománál elesett [[Balassi Bálint]] ([[1554]]–[[1594]]) költő. A templomban [[1898]]-ban [[Liptó vármegye]] emléktáblát helyeztetett el. [[2004]]-ben a magyar és szlovák kulturális minisztérium emlékoszlopot állíttatott.
* Itt született [[Lányi Bertalan]] jogász, igazságügy-miniszter.
* Itt született [[Lányi Bertalan]] jogász, igazságügy-miniszter.
* A szlovák kultúra több jelessége született és dolgozott itt.
* A szlovák kultúra több jelessége született és dolgozott itt.

⚫
== Jegyzetek ==
⚫
{{források}}


== Külső hivatkozások ==
== Külső hivatkozások ==
{{commons|Category:Hybe}}
* [http://www.hybe.sk/hybe/ Hivatalos oldal]
* [http://www.hybe.sk/hybe/ Hivatalos oldal]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=5&obec=2740 Községinfó]
* [http://www.obce.info/index.php?make=mapa&id=5&obec=2740 Községinfó]
59. sor: 63. sor:
* [http://jupiter.elte.hu/hybbete/hybbetortenet.htm A Balassi-emlékmű]
* [http://jupiter.elte.hu/hybbete/hybbetortenet.htm A Balassi-emlékmű]
* [http://www.e-obce.sk/obec/hybe/hybe.html E-obce.sk]
* [http://www.e-obce.sk/obec/hybe/hybe.html E-obce.sk]

⚫
== Jegyzetek ==
⚫
{{források}}


{{Liptószentmiklósi járás}}
{{Liptószentmiklósi járás}}


[[Kategória:A Liptószentmiklósi járás települései|Hybbe]]
[[Kategória:A Liptószentmiklósi járás települései|Hibbe]]


[[en:Hybe]]
[[en:Hybe]]

A lap 2011. április 11., 21:37-kori változata

Hibbe (Hybe)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületZsolnai
JárásLiptószentmiklósi
Rangközség
Első írásos említés1239
PolgármesterMartin Piovarči
Irányítószám032 31
Körzethívószám044
Forgalmi rendszámLM
Népesség
Teljes népesség1480 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség30 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság688 m
Terület52,87 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 19° 49′ 44″Koordináták: é. sz. 49° 02′ 40″, k. h. 19° 49′ 44″
Hibbe weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Hibbe témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Hibbe (korábban Hybbe, szlovákul Hybe, németül Geib) község Szlovákiában, a Zsolnai kerület Liptószentmiklósi járásában.

Fekvése

Liptószentmiklóstól 15 km-re keletre fekszik.

Nevének eredete

A Hibbe[2] nevet a Hybica patakról kapta.

Története

A település valószínűleg már a 12. században létezett, 1239-ben IV. Béla a királyi birtokokhoz csatolta vissza. Ekkor említik először Hyba alakban, a későbbiekben Hybe (1265) és Gyba (1342) néven is szerepel az írásokban. A 13. század közepén kiváltságos szepesi német bányászok települtek ide 1265-ben városi kiváltságokat kapott. Lakosai a 15. század közepéig aranyat bányásztak a Bocai-völgyben. A 14. században a liptói várispánsághoz került és jobbágyvárosként fejlődött. 1396-ban Zsigmondtól hetipiacok, 1423-ban vásárok tartásához kapott jogot. Ettől kezdve bányászvárosból kereskedelmi és kézműves központtá fejlődött, főként kőművesei voltak híresek. Már 1563-ban működött iskolája. A 16. században kiváltságait jórészt elvesztette, a 17. században az átvonuló hadak többször is feldúlták. 16721-ben 40 jobbágy- és 14 zsellérportája volt, ugyanakkor 22 zsellérház laktalanul állt. 1784-ben 191 házában 1554 lakos élt. 1828-ban 217 háza volt 2035 lakossal. A 18. századtól lakói szénégetéssel foglalkoztak, később a 19. század elején fenyőpálinkát főztek. A 18. században virágzott a kézművesség, ácsok, bognárok, csizmadiák, tímárok, festők éltek és alkottak a településen. Lakói a 19. század második felétől főként Budapest nagy építkezésein dolgoztak mint kőművesek, idénymunkások.

1910-ben 2126, túlnyomórészt szlovák lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Liptó vármegye Liptóújvári járásához tartozott. 2001-ben 1617 lakosából 1552 (95,98%) szlovák és 46 roma (2,84%) volt.

Vályi András szerint "HIABE. Gejb Gibba. Tót mezõ Város Líptó Várm. földes Ura a’ K. Kamara, lakosai katolikusok, és evangelikusok, fekszik Sz. Miklóshoz mintegy két órányira, hajdan bánya Város vala, ’s leg inkább németek lakták, 1776ban háromszor tetemesen elégett vala, földgyének 1/3 része nem igen termékeny, de nagyobb része bõven termõ, fája tûzre, és épûletre van, legelõje is elég." [3]

Fényes Elek szerint "Hibbe, (Geib), tót m. v., Liptó vmegyében, a Szepesi országútban, közel a Kriván hegycsúcshoz. Számlál 229 kath., 1780 evang., 17 zsidó lak. – Kath. és evang. anyaszentegyházak; erdeje szép és nagy; földje sovány, köves; lakosai bányászságból, faeszközök készitésébõl, mesterségekbõl, s vászon-csinálásból, élõsködnek. F. u. a kamara. Ut. p. Vichodna." [4]

Nevezetességei

Híres emberek

Jegyzetek

Külső hivatkozások

Fájl:Commons-logo.svg
A Wikimédia Commons tartalmaz Hibbe témájú médiaállományokat.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Hibbe&oldid=9526744”