„Ambrózfalva” változatai közötti eltérés

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Polgármesterei: már nem csonk
Pontosítás, kiegészítés, nyelvhelyesség, helyesírás
24. sor: 24. sor:
== Fekvése és megközelíthetősége ==
== Fekvése és megközelíthetősége ==


A község Csongrád megye keleti részén, [[Békés megye]] határában található, [[Makó]]tól 28 kilométerre. A legközelebbi település [[Nagyér]], ami a községtől 2 kilométerre fekszik; [[Pitvaros]] 4, [[Csanádalberti]] pedig 5 található.
Csongrád megye keleti részén, [[Békés megye]] határán, [[Makó]]tól 28 kilométerre északkeletre, a Tótkomlóst Csanádpalotával összekötő 4426-os közút mentén fekszik. Szomszédos települések: északra [[Nagyér]] (2 km), délre [[Pitvaros]] (3 km), délnyugatra [[Csanádalberti]] (6 km), délkeletre [[Mezőhegyes]] (9 km).


A [[Volánbusz]] menetrend szerinti autóbuszai, amelyek Ambrózfalvát összekötik a környező községekkel és városokkal, a település belterületén két helyen is megállnak.
Vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal|125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán]] érhető el. A megállóhely [[Nagyér]] és [[Pitvaros]] között található. Közúton a [[Pitvaros]]t és [[Makó külterületei#Rákos|Makó-Rákost]] összekötő útról lehajtva, 4,5 [[kilométer]]t észak felé autózva közelíthető meg. A [[Volánbusz]] autóbuszai a település belterületén kettő helyen állnak meg, munkanapokon 6 járat indul Makóra.

Vonattal a [[Magyar Államvasutak Zrt.|MÁV]] [[Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonal|125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán]] érhető el. [[Ambrózfalva megállóhely]] [[Nagyér]] és [[Pitvaros]] között van.


== Története ==
== Története ==


[[1843]] novemberében telepítettek ide 120 [[békéscsaba]]i [[szlovákok|szlovák]] dohánykertész-családot.
[[1843]] novemberében telepítettek ide 120 [[békéscsaba]]i [[szlovákok|szlovák]] dohánykertész családot. [[1861]]-ig Kis-Pitvaros néven [[Pitvaros]] településrésze volt; jelenlegi nevét [[1849]]-ben báró [[Ambrózy Lajos]] temesi királyi kincstári igazgató után kapta. [[1843]]-tól lehetőségük nyílt a dohánykertész családoknak a kincstár tulajdonában lévő földjeik megváltására; ezután eredeti mesterségükkel felhagytak, és főként kalászos- és takarmánynövényeket termeltek. A közeli [[mezőhegyesi cukorgyár]] kiépülése után megnőtt a cukorrépát termelők száma is. [[1845]]-ben az evangélikus egyház jóvoltából iskola, imaterem és lelkészlak épült. [[1891]]-ben 1006, túlnyomórész szlovák lakosa volt; lakói kendertermesztéssel is foglalkoztak. Két évvel később épült ki a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal, melynek [[Nagyér]]rel (akkori nevén ''Nagymajláth'') közös megállója létesült a községtől keletre. [[1907]]-ben új állami iskola és óvoda is épült. A községet [[1918]] áprilisától [[1920]] márciusáig [[románok|román]] katonaság tartotta megszállva. A település nemzetiségi összetétele gyökeresen [[1946]]-ban változott meg, amikor a szlovákok kitelepülésével és a Szlovákiából kitelepített magyarok beköltözése után, a két ország közötti népességcsere eredményeként a magyarság került túlsúlyba. Az [[1949]]-ben megalakult ''Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet'' később egyesült a ''Felszabadulás Termelőszövetkezettel'', amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben. [[1973]]-ig önálló tanácsú község, [[1990]]-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. Azóta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a település.

A település az [[1950-es megyerendezés]] előtt [[Csanád vármegye]] [[Központi járás (Csanád vármegye)|Központi járásához]] tartozott.
[[1861]]-ig Kis-Pitvaros néven [[Pitvaros]] településrésze volt. Mai nevét báró [[Ambrózy Lajos]] temesi királyi kincstári igazgató után kapta[[1849]]-ben.

[[1843]]-tól a dohánykertész-családok megválthatták a kincstár tulajdonában lévő földjeiket, s akik ezt tették, felhagytak mesterségükkel, és a továbbiakban főként kalászosokat és takarmánynövényeket termeltek. A közeli [[mezőhegyesi cukorgyár]] felépülése után megnőtt a cukorrépát termelők száma is.

[[1845]]-ben az evangélikus egyház jóvoltából iskola, imaterem és lelkészlak épült a településen. [[1891]]-ben 1006, túlnyomórész szlovák lakosa volt, akik kendertermesztéssel is foglalkoztak. Két évvel később megnyílt a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal, amelyen a falunak [[Nagyér]]rel (akkori nevén ''Nagymajláth'') közös megállója létesült a településtől keletre.

[[1907]]-ben új állami iskola és óvoda is épült Ambrózfalván.

A községet [[1918]] áprilisától [[1920]] márciusáig [[románok|román]] katonaság tartotta megszállva.

A település nemzetiségi összetétele gyökeresen [[1946]]-ban változott meg, amikor a szlovákok kitelepülése és a Szlovákiából kitelepített magyarok betelepülése után a magyarság került túlsúlyba.

Az [[1949]]-ben megalakult ''Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet'' később egyesült a ''Felszabadulás Termelőszövetkezettel'', amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben.

Ambrózfalva [[1973]]-ig önálló tanácsú község, majd 1973-tól [[1990]]-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. 1990 óta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a települést.

A község az [[1950-es megyerendezés]] előtt [[Csanád vármegye]] [[Központi járás (Csanád vármegye)|Központi járásához]] tartozott.


==Közélete==
==Közélete==
46. sor: 65. sor:


==Népesség==
==Népesség==
A település népességének változása:
A település népességének alakulása:
{{népességdiagram}}
{{népességdiagram}}


[[2001]]-ben a település lakosságának 86%-a [[Magyarok|magyar]], 13%-a [[Szlovákok|szlovák]] és 1%-a [[Románok|román]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/06/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 0,2% románnak,9,5% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).
[[2001]]-ben a település lakosságának 86%-a [[Magyarok|magyar]], 13%-a [[Szlovákok|szlovák]] és 1%-a [[Románok|román]] nemzetiségűnek vallotta magát.<ref>[http://www.nepszamlalas.hu/hun/kotetek/06/06/data/tabhun/4/prnt01_11_0.html A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora]</ref> A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 0,2% románnak, 9,5% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).


Ambrózfalva felekezeti megoszlása [[2001]]-ben a következőképpen alakult: 19,8% vallotta magát [[római katolikus]]nak, [[görögkatolikus]]nak 0,6%, [[református]] volt a település lakosságának 8,6%-a, [[evangélikus]] 21,5%-a. Más [[egyház]]hoz, felekezethez tartozott 0,5%, 26,9% nem volt vallásos. A lakosság 22,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti megoszlása. 2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,2%, református 7,1%, evangélikus 12,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 34,9% (24,2% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=16197 Ambrózfalva] ''Helységnévtár''</ref>
Ambrózfalva felekezeti megoszlása [[2001]]-ben: [[római katolikus]]nak 19,8% vallotta magát, [[görögkatolikus]]nak 0,6%, [[református|reformátusnak]] 8,6%, [[evangélikus|evangélikusnak]] 21,5%. Más [[egyház]]hoz, felekezethez tartozott 0,5%, nem tartozott semmilyen valláshoz sem 26,9%. A lakosság 22,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti hovatartozása. 2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,2%, református 7,1%, evangélikus 12,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 34,9% (24,2% nem nyilatkozott).<ref>[http://www.ksh.hu/apps/hntr.telepules?p_lang=HU&p_id=16197 Ambrózfalva] ''Helységnévtár''</ref>


== Látnivalói ==
== Látnivalói ==


* Községháza ([[19. század]] végén épült)
* Községháza (a [[19. század]] végén épült)
* A két világháború hősi halottainak emlékműve, [[1992]]-ben állították fel
* A két világháború hősi halottainak emlékműve ([[1992]]-ben állították fel)
* A napba néző kislány, [[Ilyés Anna]] szobra a község főterén
* A napba néző kislány, [[Ilyés Anna]] szobra a község főterén
* A település alapításának 150. évfordulója alkalmából emelt obeliszk
* A település alapításának 150. évfordulója alkalmából emelt obeliszk
* Podszterás (előtornácos) szlovák parasztház
* Podszterás (előtornácos) szlovák parasztház
* [[Evangélikus templom (Ambrózfalva)|Romantikus stílusú evangélikus templom]], [[1862]]-[[1863|63]]-ban épült
* [[Evangélikus templom (Ambrózfalva)|Romantikus stílusú evangélikus templom]] ([[1862]]-[[1863|63]]-ban épült)
* Természeti vonzerőt jelent a [[Csanádi-puszta]] és a [[Száraz-ér (Maros)|Száraz-ér]]
* A [[Csanádi-puszta]] és a [[Száraz-ér (Maros)|Száraz-ér]], amely természeti vonzerőt gyakorol az emberekre


== Híres emberek ==
== Híres emberek ==
* A település szülötte [[Gombos Ferenc Albin]] (1873–1938) történész, pedagógus, író, az MTA tagja.
* A település szülötte [[Gombos Ferenc Albin]] (1873–1938) történész, pedagógus, író, az MTA tagja.
* [[Csirik János]] (1946–) Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár.
* A település szülötte [[Csirik János]] (1946–) Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár.


== Források ==
== Források ==

A lap 2020. május 23., 17:41-kori változata

Ambrózfalva
A község evangélikus temploma
A község evangélikus temploma
Ambrózfalva címere
Ambrózfalva címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióDél-Alföld
VármegyeCsongrád
JárásMakói
Jogállásközség
PolgármesterDorotovicsné Gulyás Judit (független)[1]
Irányítószám6916
Körzethívószám62
Népesség
Teljes népesség425 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség44,39 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület11,22 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 46° 21′, k. h. 20° 44′Koordináták: é. sz. 46° 21′, k. h. 20° 44′
Ambrózfalva (Csongrád-Csanád vármegye)
Ambrózfalva
Ambrózfalva
Pozíció Csongrád-Csanád vármegye térképén
Ambrózfalva weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Ambrózfalva témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Ambrózfalva község Csongrád megyében, a Makói járásban.

Fekvése és megközelíthetősége

Csongrád megye keleti részén, Békés megye határán, Makótól 28 kilométerre északkeletre, a Tótkomlóst Csanádpalotával összekötő 4426-os közút mentén fekszik. Szomszédos települések: északra Nagyér (2 km), délre Pitvaros (3 km), délnyugatra Csanádalberti (6 km), délkeletre Mezőhegyes (9 km).

A Volánbusz menetrend szerinti autóbuszai, amelyek Ambrózfalvát összekötik a környező községekkel és városokkal, a település belterületén két helyen is megállnak.

Vonattal a MÁV 125-ös számú Mezőtúr–Orosháza–Mezőhegyes–Battonya-vasútvonalán érhető el. Ambrózfalva megállóhely Nagyér és Pitvaros között van.

Története

1843 novemberében telepítettek ide 120 békéscsabai szlovák dohánykertész-családot.

1861-ig Kis-Pitvaros néven Pitvaros településrésze volt. Mai nevét báró Ambrózy Lajos temesi királyi kincstári igazgató után kapta1849-ben.

1843-tól a dohánykertész-családok megválthatták a kincstár tulajdonában lévő földjeiket, s akik ezt tették, felhagytak mesterségükkel, és a továbbiakban főként kalászosokat és takarmánynövényeket termeltek. A közeli mezőhegyesi cukorgyár felépülése után megnőtt a cukorrépát termelők száma is.

1845-ben az evangélikus egyház jóvoltából iskola, imaterem és lelkészlak épült a településen. 1891-ben 1006, túlnyomórész szlovák lakosa volt, akik kendertermesztéssel is foglalkoztak. Két évvel később megnyílt a Mezőhegyes-Tótkomlós-Orosháza vasútvonal, amelyen a falunak Nagyérrel (akkori nevén Nagymajláth) közös megállója létesült a településtől keletre.

1907-ben új állami iskola és óvoda is épült Ambrózfalván.

A községet 1918 áprilisától 1920 márciusáig román katonaság tartotta megszállva.

A település nemzetiségi összetétele gyökeresen 1946-ban változott meg, amikor a szlovákok kitelepülése és a Szlovákiából kitelepített magyarok betelepülése után a magyarság került túlsúlyba.

Az 1949-ben megalakult Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet később egyesült a Felszabadulás Termelőszövetkezettel, amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben.

Ambrózfalva 1973-ig önálló tanácsú község, majd 1973-tól 1990-ig a pitvarosi közös tanács társközsége volt. 1990 óta önálló, szabadon választott képviselő-testület irányítja a települést.

A község az 1950-es megyerendezés előtt Csanád vármegye Központi járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990-1994: Dr. Szabó János (FKgP-MDF)[3]
  • 1994-1998: Tuska György (MSZP)[4]
  • 1998-2002: Tuska György (független)[5]
  • 2002-2006: Tuska György (független)[6]
  • 2006-2010: Tuska György (független)[7]
  • 2010-2014: Mitykó Mátyás Márton (független)[8]
  • 2014-2015: Perleczki Béláné (független)[9]
  • 2015-2019: Csirik László (független)[10]
  • 2019-től: Dorotovicsné Gulyás Judit (független)[1]

Népesség

A település népességének alakulása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
503
496
484
453
435
425
201320142017202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 86%-a magyar, 13%-a szlovák és 1%-a román nemzetiségűnek vallotta magát.[11] A 2011-es népszámlálás során a lakosok 92,9%-a magyarnak, 0,2% románnak, 9,5% szlováknak, 0,2% szlovénnek mondta magát (7,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál).

Ambrózfalva felekezeti megoszlása 2001-ben: római katolikusnak 19,8% vallotta magát, görögkatolikusnak 0,6%, reformátusnak 8,6%, evangélikusnak 21,5%. Más egyházhoz, felekezethez tartozott 0,5%, nem tartozott semmilyen valláshoz sem 26,9%. A lakosság 22,1%-a nem válaszolt, vagy ismeretlen volt a felekezeti hovatartozása. 2011-ben a vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 20,2%, református 7,1%, evangélikus 12,9%, görögkatolikus 0,2%, felekezeten kívüli 34,9% (24,2% nem nyilatkozott).[12]

Látnivalói

Híres emberek

  • A település szülötte Gombos Ferenc Albin (1873–1938) történész, pedagógus, író, az MTA tagja.
  • A település szülötte Csirik János (1946–) Széchenyi-díjas programtervező matematikus, egyetemi tanár.

Források

  1. a b Ambrózfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Ambrózfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Országos Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Ambrózfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2019. november 29.)
  5. Ambrózfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  6. Ambrózfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  7. Ambrózfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  8. Ambrózfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 27.)
  9. Ambrózfalva települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. február 24.)
  10. Ambrózfalva települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2015. október 19. (Hozzáférés: 2016. február 16.)
  11. A 2001-es népszámlálás nemzetiségi adatsora
  12. Ambrózfalva Helységnévtár