„Kelet-Európa” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése

[nem ellenőrzött változat]

← Régebbi szerkesztés Újabb szerkesztés →

Tartalom törölve Tartalom hozzáadva

VizuálisWikiszöveges

Sorban

A lap 2016. szeptember 22., 20:56-kori változata

Kelet-Európa az európai kontinens földrajzi középpontjától keletre eső részét jelöli.

A mai értelemben vett Kelet-Európa

Mai elfogadott, szűkebb földrajzi értelmében Kelet-Európa a Kárpátoktól, illetve a lengyel síkságtól keletre fekvő területet, összefoglaló nevén a Kelet-európai-síkságot jelöli. Nyugati földrajzi határa 90%-ban az egykori Szovjetunió politikai határvonalával esik egybe, míg keleten az Urál hegység illetve a Kaukázus jelöli végét.

Államai

Fehéroroszország

Ukrajna

Grúzia^[1]

Moldova^[2]
- Dnyeszter Menti Köztársaság – el nem ismert de facto állam, nemzetközi jogilag Moldova területén

Oroszország (az európai része)

Természetföldrajzilag Románia Kárpátokon kívüli területeinek nagy része (Havasalföld, Moldva) szintén Kelet-Európához tartozik, ennek ellenére az országot gyakrabban sorolják Délkelet- vagy Közép-Európához.

Éghajlata

Kelet-Európa szinte teljes egészében egyetlen hatalmas összefüggő sík szárazföld. A terület legnagyobb részén a száraz kontinentális éghajlat dominál, forró nyarakkal és hideg telekkel. A síkság éghajlata ennek ellenére nem egyöntetű. Nyugatról kelet felé haladva csökken az éves csapadékösszeg. A Baltikum egyes területein 600 millimétert meghaladó az éves csapadékmennyiség, ám az Ural folyótól nyugatra lévő területeken még a 250 mm-t sem éri el. Kelet-Európában kelet és Dél felé haladva nő az éves hőingás. Míg a Baltikumban 14-16°C a különbség január és július átlagos hőmérséklete között, addig Volgográdban és Kazanyban már a 30 fokot is meghalad az éves hőingás. A hőingás keleti irányú növekedését a Kelet-Európát jellemző igen zord kontinentális telek okozzák. Észak felé haladva kontinentális éghajlat fokozatosan megy át az északi sarkkört körbefutó hideg telű és hűvös nyarú tundra éghajlatba. A Fekete-tenger partja mentén apróbb, hegyek által észak felől védett területeken megjelenik a mediterrán éghajlat is. Ezeknek legjellemzőbb példái a kifejezetten enyhe telű Szocsi és Jalta, ahol az utcákon szubtrópusi növényeket ültetnek. A Kaukázus európai oldalán hegyvidéki az éghajlat.

Főbb vizei

Tengerek, tavak

Folyók

Jelentős városai

Kelet-Európa régebbi értelmezése

Az 1990-es évek elejéig használatos tágabb (politikai-földrajzi) értelmezése szerint Kelet-Európának nevezték Európa egész keleti felét, vagyis a Szovjetunió tagállamait és a szovjet befolyás alatt álló keleti blokk államait. Ide sorolták például a három balti államot (Észtországot, Lettországot és Litvániát), a délszláv országokat, Romániát, Magyarországot, Csehszlovákiát, Lengyelországot és az egykori NDK-t is, bár ezek az országok szűkebben vett földrajzi értelemben Észak-Európa, Délkelet-Európa és Közép-Európa részeit képezték.

A három kaukázusi államot, Azerbajdzsánt, Örményországot és Grúziát politikai és kulturális szempontból gyakran Kelet-Európa részének tekintik (pl. nemzeti válogatottjaik, illetve klubcsapataik minden sportágban az európai kupákban indulnak, emellett résztvevői az Eurovíziós Dalfesztiváloknak is). A közép-ázsiai Kazahsztánt ugyanakkor általában nem sorolják Kelet-Európához, bár földrajzilag területének egy jelentős része Európához tartozik, amennyiben az Urál folyót tekintjük a két földrész határának (ugyanakkor labdarúgó-szövetségük 2002-ben az ázsiai konföderációból átjelentkezett az európaiba).

Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

↑ International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273
↑ International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273

[1] International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273

[2] International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273

[1]

[2]

@@ 5. sor: / 5. sor: @@
 == A mai értelemben vett Kelet-Európa ==
 [[Fájl:Eurasian borders.jpg|bélyegkép|jobbra|162px|[[Európa]] és [[Ázsia]] földrajzi határának különböző meghatározásai]]
-Mai elfogadott, szűkebb földrajzi értelmében Kelet-Európa a [[Kárpátok]]tól, illetve a lengyel síkságtól keletre fekvő területet, összefoglaló nevén a [[Kelet-európai-síkság]]ot jelöli. Nyugati földrajzi határa 90%-ban az egykori [[Szovjetunió]] politikai határvonalával esik egybe, míg keleten az [[Urál hegység]] illetve a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] jelöli végét.
+Mai elfogadott, szűkebb földrajzi értelmében Kelet-Európa a [[Kárpátok]]tól, illetve a lengyel síkságtól keletre fekvő területet, összefoglaló nevén a [[Kelet-európai-síkság]]ot jelöli. Nyugati földrajzi határa 90%-ban az egykori [[Szovjetunió]] politikai határvonalával esik egybe, míg keleten az [[Urál (hegység)|Urál hegység]] illetve a [[Kaukázus (hegység)|Kaukázus]] jelöli végét.
 === Államai ===
@@ 16. sor: / 16. sor: @@
 * {{Zászló|Moldova}} [[Moldova]]<ref>International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273</ref>
-** {{Transznisztria}} – el nem ismert [[de facto államok|de facto állam]], nemzetközi jogilag Moldova területén
+** {{Transznisztria}} – el nem ismert [[Nemzetközileg el nem ismert de facto országok|de facto állam]], nemzetközi jogilag Moldova területén
 * {{Zászló|Oroszország}} [[Oroszország]] (az európai része)
@@ 23. sor: / 23. sor: @@
 === Éghajlata ===
-Kelet-Európa szinte teljes egészében egyetlen hatalmas összefüggő sík szárazföld. A terület legnagyobb részén a száraz kontinentális éghajlat dominál, forró nyarakkal és hideg telekkel. A síkság éghajlata ennek ellenére nem egyöntetű. Nyugatról kelet felé haladva csökken az éves csapadékösszeg. A Baltikum egyes területein 600 millimétert meghaladó az éves csapadékmennyiség, ám az Ural folyótól nyugatra lévő területeken még a 250 mm-t sem éri el. Kelet-Európában kelet és Dél felé haladva nő az éves hőingás. Míg a Baltikumban 14-16°C a különbség január és július átlagos hőmérséklete között, addig [[Volgográd]]ban és [[Kazany]]ban már a 30 fokot is meghalad az éves hőingás. A hőingás keleti irányú növekedését a Kelet-Európát jellemző igen zord kontinentális telek okozzák. Észak felé haladva kontinentális éghajlat fokozatosan megy át az északi sarkkört körbefutó hideg telű és hűvös nyarú tundra éghajlatba. A [[Fekete-tenger]] partja mentén apróbb, hegyek által észak felől védett területeken megjelenik a mediterrán éghajlat is. Ezeknek legjellemzőbb példái a kifejezetten enyhe telű [[Szocsi]] és [[Jalta]], ahol az utcákon szubtrópusi növényeket ültetnek. A Kaukázus európai oldalán hegyvidéki az éghajlat.
+Kelet-Európa szinte teljes egészében egyetlen hatalmas összefüggő sík szárazföld. A terület legnagyobb részén a száraz kontinentális éghajlat dominál, forró nyarakkal és hideg telekkel. A síkság éghajlata ennek ellenére nem egyöntetű. Nyugatról kelet felé haladva csökken az éves csapadékösszeg. A Baltikum egyes területein 600 millimétert meghaladó az éves csapadékmennyiség, ám az Ural folyótól nyugatra lévő területeken még a 250 mm-t sem éri el. Kelet-Európában kelet és Dél felé haladva nő az éves hőingás. Míg a Baltikumban 14-16°C a különbség január és július átlagos hőmérséklete között, addig [[Volgográd]]ban és [[Kazán (település)|Kazanyban]] már a 30 fokot is meghalad az éves hőingás. A hőingás keleti irányú növekedését a Kelet-Európát jellemző igen zord kontinentális telek okozzák. Észak felé haladva kontinentális éghajlat fokozatosan megy át az északi sarkkört körbefutó hideg telű és hűvös nyarú tundra éghajlatba. A [[Fekete-tenger]] partja mentén apróbb, hegyek által észak felől védett területeken megjelenik a mediterrán éghajlat is. Ezeknek legjellemzőbb példái a kifejezetten enyhe telű [[Szocsi]] és [[Jalta]], ahol az utcákon szubtrópusi növényeket ültetnek. A Kaukázus európai oldalán hegyvidéki az éghajlat.
 === Főbb vizei ===
@@ 48. sor: / 48. sor: @@
 * [[Volgográd]]
-* [[Donyeck]]
+* [[Doneck|Donyeck]]
 * [[Harkov]]
-* [[Kazany]]
+* [[Kazán (település)|Kazany]]
 * [[Nyizsnyij Novgorod]]
 * [[Szamara]]

Sablon:Európa m v sz Európa országai
Dél-Európa	Andorra Málta¹ Olaszország¹ Portugália^1,2 Spanyolország^1,2 San Marino Vatikán
Délkelet-Európa	Albánia Bosznia-Hercegovina Bulgária¹ Ciprus³ Észak-Macedónia Görögország¹ Horvátország¹ Montenegró Románia¹ Szerbia Törökország⁴
Észak-Európa	Dánia^1,2 Észtország¹ Finnország¹ Izland Lettország¹ Litvánia¹ Norvégia² Svédország¹
Kelet-Európa	Azerbajdzsán⁴ Fehéroroszország Grúzia⁴ Kazahsztán⁴ Moldova Oroszország⁴ Örményország⁵ Ukrajna
Közép-Európa	Ausztria¹ Csehország¹ Lengyelország¹ Liechtenstein Magyarország¹ Németország¹ Svájc Szlovákia¹ Szlovénia¹
Nyugat-Európa	Belgium¹ Egyesült Királyság ( Anglia, Észak-Írország, Skócia, Wales)² Franciaország^1,2 Hollandia^1,2 Írország¹ Luxemburg¹ Monaco
Függő területek	Akrotíri és Dekélia⁵ Åland Feröer Gibraltár¹ Grönland⁶ Guernsey Bailiffség Jersey Bailiffség Man-sziget
Vitatott státuszú területek	Abházia Dél-Oszétia Dnyeszter Menti Köztársaság Észak-Ciprus⁵ Koszovó
¹ Az Európai Unió tagja ² Európán kívüli függőségekkel és területekkel is rendelkezik ³ Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de az Európai Unió tagja ⁴ Földrajzilag a területe nagyobb vagy döntő része Ázsiához tartozik ⁵ Földrajzilag Délnyugat-Ázsiához tartozik, de szociológiai és politikai tekintetben Európa része. ⁶ Földrajzilag Észak-Amerikához tartozik, de politikailag a Dán Királyság része