„Zágráb vármegye” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
A vármegye területe nagyérszt dombság, csak északkeleten található síkság. Legfontosabb folyója a [[Száva]]. |
A vármegye területe nagyérszt dombság, csak északkeleten található síkság. Legfontosabb folyója a [[Száva]]. |
||
Északról [[Varasd vármegye]] illetve [[Stájerország]], keletről [[Belovár-Kőrös vármegye|Belovár-Kőrös]] és [[Pozsega vármegye|Pozsega]] vármegyék, délről [[Bosznia]], nyugatról pedig |
Északról [[Varasd vármegye]] illetve [[Stájerország]], keletről [[Belovár-Kőrös vármegye|Belovár-Kőrös]] és [[Pozsega vármegye|Pozsega]] vármegyék, délről [[Bosznia]], nyugatról pedig |
||
[[Bosznia]], [[ |
[[Bosznia]], [[Modrus-Fiume vármegye]], illetve [[Stájerország]] határolta. |
||
==Történelme== |
==Történelme== |
||
A vármegye területe a [[12. század]]ban került [[Magyarország]] területéhez. [[1526]]-tól a [[Habsburg Birodalom]]hoz tartozott. [[1918]]-tól a [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] |
A vármegye területe a [[12. század]]ban került [[Magyarország]] területéhez. [[1526]]-tól a [[Habsburg Birodalom]]hoz tartozott. [[1918]]-tól a [[Jugoszlávia|Szerb-Horvát-Szlovén Királyság]] |
||
A lap 2007. február 9., 13:53-kori változata
| Zágráb vármegye | |||
| |||
| Ország |
| ||
| Központ | Zágráb | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 594 052 fő (1910) | ||
| Nemzetiségek | horvátok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 7.210 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| térképe | |||
| domborzati térképe | |||
| domborzati térképe | |||
Zágráb vármegye (horvátul: Zagreb) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság déli részében. Jelenleg Horvátország része.
Földrajz
A vármegye területe nagyérszt dombság, csak északkeleten található síkság. Legfontosabb folyója a Száva. Északról Varasd vármegye illetve Stájerország, keletről Belovár-Kőrös és Pozsega vármegyék, délről Bosznia, nyugatról pedig Bosznia, Modrus-Fiume vármegye, illetve Stájerország határolta.
Történelme
A vármegye területe a 12. században került Magyarország területéhez. 1526-tól a Habsburg Birodalomhoz tartozott. 1918-tól a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság területéhez tartozott. A II. világháború alatt a független Horvátország, majd 1945-től újra Jugoszlávia része lett. 1991 óta a független Horvátország része.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 594.052 személy volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye tizenöt járásra volt felosztva:
- Dugo Seloi járás, székhelye Dugo Selo
- Dvori járás, székhelye Dvor
- Glinai járás, székhelye Glina
- Jaskai járás, székhelye Jaska
- Károlyvárosi járás, székhelye Károlyváros (rendezett tanácsú város)
- Kosztajnicai járás, székhelye Kosztajnica
- Nagygoricai járás, székhelye Nagygorica
- Petrinjai járás, székhelye Petrinja (rendezett tanácsú város)
- Pisarovinai járás, székhelye Pisarovina
- Samobori járás, székhelye Samobor
- Stubicai járás, székhelye Donja Stubica
- Szentivánzelinai járás, székhelye Szentivánzelina
- Sziszeki járás, székhelye Sziszek (rendezett tanácsú város)
- Topuskoi járás, székhelye Topusko
- Zágrábi járás, székhelye Zágráb (törvényhatósági jógú város)
