„Karlóca” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
| 25. sor: | 25. sor: | ||
| weboldal = www.sremski-karlovci.org.rs/www |
| weboldal = www.sremski-karlovci.org.rs/www |
||
}} |
}} |
||
'''Karlóca''' (régi magyar neve ''Karom'', [[ |
'''Karlóca''' (régi magyar neve ''Karom'', [[Szerb nyelv|szerbül]] ''Сремски Карловци / Sremski Karlovci'', [[Horvát nyelv|horvátul]] ''Srijemski Karlovci'', [[Német nyelv|németül]] ''Karlowitz'', [[Török nyelv|törökül]] ''Karlofça'') város és [[Karlóca község|község]] [[Szerbia|Szerbiában]], a [[Vajdaság Autonóm Tartomány|Vajdaságban]]. Bár földrajzilag [[Szerémség]]ben fekszik, közigazgatásilag a [[Dél-bácskai körzet]]hez lett sorolva. |
||
== Fekvése == |
== Fekvése == |
||
| 31. sor: | 31. sor: | ||
== Nevének eredete == |
== Nevének eredete == |
||
Eredeti neve a régi magyar ''Karon'' személynévből ered, az pedig a [[ |
Eredeti neve a régi [[Magyar nyelv|magyar]] ''Karon'' személynévből ered, az pedig a [[Bolgár nyelv|bolgár]]-[[Török nyelv|török]] ''Krum'' személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar ''Karom'' helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma ''Novi Karlovci'') helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb ''Karlo'' személynévből származik, jelentése ''Károlyék''. |
||
== Története == |
== Története == |
||
[[1308]]-ban ''Karon'' néven említik először. A [[Oszmán Birodalom|török hódításig]] a Báthoriak birtoka. [[1521]]-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. [[1699]]. |
[[1308]]-ban ''Karon'' néven említik először. A [[Oszmán Birodalom|török hódításig]] a Báthoriak birtoka volt. [[1521]]-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. [[1699]]. január 26-án itt kötötték meg a [[Habsburg-ház|Habsburg császár]] és a török Porta közötti [[Karlócai béke|békét]], amely a magyar területekből csak a [[Temesköz]]t hagyta török kézen. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. [[1766]]-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. [[1848]]. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg [[Josip Rajačić]]ot szerb pátriárkává és követelte a [[Szerb Vajdaság és Temesi Bánság|Szerb Vajdaság]] felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. [[1910]]-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Szerém vármegye|Szerém vármegyéhez]] tartozott. |
||
== Népesség == |
== Népesség == |
||
=== Demográfiai változások === |
|||
{{dem| |
|||
1948=5350| |
|||
1953=5618| |
|||
1961=6390| |
|||
1971=7040| |
|||
1981=7547| |
|||
1991=7534| |
|||
2002=8839<ref name="stats9"> {{SK9}} </ref>| |
|||
}} |
|||
=== Etnikai összetétel === |
|||
Karlóca önálló [[község]]et alkot, egyetlen település sem tartozik hozzá közigazgatásilag. |
|||
{| border=1 cellpadding=4 cellspacing=0 class="toccolours" style="align: left; margin: 0.5em 0 0 0; border-style: solid; border: 1px solid #999; border-right-width: 2px; border-bottom-width: 2px; border-collapse: collapse; font-size: 100%;" |
|||
|- |
|||
* 1991-ben 7534 lakosa volt. |
|||
| style="background:#ddffdd;" | '''Nemzetiség''' |
|||
Ebből 4443 [[szerbek|szerb]] (59%), 1364 [[horvátok|horvát]] (18,1%), 1148 [[jugoszlávok|jugoszláv]] (15,2%), 224 [[magyarok|magyar]] (3%), 117 [[montenegróiak|montenegrói]], 32 [[macedónok|macedón]], 25 [[ruszinok|ruszin]], 22 [[szlovákok|szlovák]], 15 [[németek|német]], 12 [[albánok|albán]], 11 [[szlovének|szlovén]], 10 [[muzulmánok|muzulmán]], 10 [[románok|román]], 10 [[ukránok|ukrán]], 6 [[cigányok|cigány]], 3 [[bunyevácok|bunyevác]], 3 [[csehek|cseh]], 1 [[bolgárok|bolgár]], 1 [[oroszok|orosz]], 4 egyéb, 44 ismeretlen, 17 régió, 12 fő nem nyilatkozott. |
|||
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''Szám''' |
|||
| colspan=1 style="background:#ddffdd;" align="center" | '''%''' |
|||
* 2002-ben 8839 lakosa volt. |
|||
|- |
|||
Ebből 6664 szerb (75,4%), 753 horvát (8,5%), 254 jugoszláv, 215 magyar (2,4%), 89 montenegrói, 71 német, 27 szlovák, 19 macedón, 19 szlovén, 14 ruszin, 10 cigány, 10 orosz, 7 ukrán, 6 román, 4 albán, 4 muzulmán, 3 bolgár, 3 cseh, 2 bunyevác, 1 [[goraiak|gorai]], 10 egyéb, 329 ismeretlen, 272 fő nem nyilatkozott, 53 régió. |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Szerbek]] |
|||
| align="right" | 6664 |
|||
| align="right" | 75,39 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Horvátok]] |
|||
| align="right" | 753 |
|||
| align="right" | 8,51 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Jugoszlávok]] |
|||
| align="right" | 254 |
|||
| align="right" | 2,87 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Magyarok]] |
|||
| align="right" | 215 |
|||
| align="right" | 2,43 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Montenegróiak]] |
|||
| align="right" | 89 |
|||
| align="right" | 1,00 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Németek]] |
|||
| align="right" | 71 |
|||
| align="right" | 0,80 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Szlovákok]] |
|||
| align="right" | 27 |
|||
| align="right" | 0,30 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Szlovének]] |
|||
| align="right" | 19 |
|||
| align="right" | 0,21 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Macedónok]] |
|||
| align="right" | 19 |
|||
| align="right" | 0,21 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Vajdasági ruszinok|Ruszinok]] |
|||
| align="right" | 14 |
|||
| align="right" | 0,15 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Oroszok]] |
|||
| align="right" | 10 |
|||
| align="right" | 0,11 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Cigányok]] |
|||
| align="right" | 10 |
|||
| align="right" | 0,11 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Ukránok]] |
|||
| align="right" | 7 |
|||
| align="right" | 0,07 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Románok]] |
|||
| align="right" | 6 |
|||
| align="right" | 0,06 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Muzulmánok (nemzet)|Muzulmánok]] |
|||
| align="right" | 4 |
|||
| align="right" | 0,04 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Albánok]] |
|||
| align="right" | 4 |
|||
| align="right" | 0,04 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Csehek]] |
|||
| align="right" | 3 |
|||
| align="right" | 0,03 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Bolgárok]] |
|||
| align="right" | 3 |
|||
| align="right" | 0,03 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Bunyevácok]] |
|||
| align="right" | 2 |
|||
| align="right" | 0,02 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | [[Goránok]] |
|||
| align="right" | 1 |
|||
| align="right" | 0,01 |
|||
|- |
|||
| style="background:#f3fff3;" | Egyéb/Ismeretlen<ref name="stats1"> {{SK1}} </ref> |
|||
|} |
|||
== Képek == |
== Képek == |
||
<center> |
|||
<gallery> |
<gallery> |
||
Fájl:The Orthodox Cathedral of St. Nicholas.jpg|Szent Miklós ortodox templom |
Fájl:The Orthodox Cathedral of St. Nicholas.jpg|A Szent Miklós ortodox templom |
||
Fájl:Karlovacka gimnazija.jpg|Gimnázium |
|||
Fájl:SremskiKarlovciPatriarchate1.JPG|A pátriárka hivatala |
Fájl:SremskiKarlovciPatriarchate1.JPG|A pátriárka hivatala |
||
Fájl: |
Fájl:Karlovacka gimnazija.jpg|A karlócai gimnázium |
||
Fájl:Fountain "Four Lions".jpg|A "négy oroszlán" szökőkút |
|||
</gallery> |
</gallery> |
||
</center> |
|||
== Jegyzetek és források == |
|||
==Források== |
|||
{{források}} |
{{források}} |
||
== Külső hivatkozások == |
== Külső hivatkozások == |
||
{{Commonskat|Sremski Karlovci}} |
{{Commonskat|Sremski Karlovci}} |
||
* [http://www.sremski-karlovci.org.rs/www Karlóca község hivatalos honlapja] |
|||
{{Dél-bácskai körzet települései}} |
{{Dél-bácskai körzet települései}} |
||
{{portál|Vajdaság|-}} |
{{portál|Vajdaság|-}} |
||
[[Kategória:A Dél-bácskai körzet települései]] |
[[Kategória:A Dél-bácskai körzet települései]] |
||
A lap 2012. szeptember 24., 00:24-kori változata
| Karlóca (Сремски Карловци / Sremski Karlovci) | |||
 | |||
| Karlóca látképe | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Dél-bácskai | ||
| Község | Karlóca | ||
| Rang | városi jellegű település | ||
| Polgármester | Milenko Filipović (DP) | ||
| Irányítószám | 21205 | ||
| Körzethívószám | +381 21 | ||
| Rendszám | NS | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 8750 fő (2011)[1] | ||
| Népsűrűség | 174 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 102 m | ||
| Terület | 50,8 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 12′, k. h. 19° 56′Koordináták: é. sz. 45° 12′, k. h. 19° 56′ | |||
| Karlóca weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Karlóca témájú médiaállományokat. | |||
Karlóca (régi magyar neve Karom, szerbül Сремски Карловци / Sremski Karlovci, horvátul Srijemski Karlovci, németül Karlowitz, törökül Karlofça) város és község Szerbiában, a Vajdaságban. Bár földrajzilag Szerémségben fekszik, közigazgatásilag a Dél-bácskai körzethez lett sorolva.
Fekvése
Újvidéktől 11 km-re délkeletre, a Duna jobb partján fekszik.
Nevének eredete
Eredeti neve a régi magyar Karon személynévből ered, az pedig a bolgár-török Krum személynévből származik. A betelepülő szerbek a magyar Karom helységnevet hozzáigazították a szomszédos Karlóca (ma Novi Karlovci) helység szerb eredetű nevéhez. A szerb név eredetileg a szerb Karlo személynévből származik, jelentése Károlyék.
Története
1308-ban Karon néven említik először. A török hódításig a Báthoriak birtoka volt. 1521-ben Bali bég serege foglalta el és 170 évig török uralom alatt állt. 1699. január 26-án itt kötötték meg a Habsburg császár és a török Porta közötti békét, amely a magyar területekből csak a Temesközt hagyta török kézen. 1699-től a szerb ortodox metropolita székhelye. 1766-tól az itteni szerb metropolita a szerbek egyetemes vezetője. 1848. május 13-án az itt megtartott szerb kongresszus választotta meg Josip Rajačićot szerb pátriárkává és követelte a Szerb Vajdaság felállítását. 1848. június 11-én Hrabovszky altábornagy az itt összegyűlt 6000 szerb fegyveres szétverésére felgyújtotta a várost. 1910-ben 6342 lakosából 3536 szerb, 1899 horvát, 434 német és 380 magyar volt. A trianoni békeszerződésig Szerém vármegyéhez tartozott.
Népesség
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 5350 | 5618 | 6390 | 7040 | 7547 | 7534 | 8839[2] |
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 6664 | 75,39 |
| Horvátok | 753 | 8,51 |
| Jugoszlávok | 254 | 2,87 |
| Magyarok | 215 | 2,43 |
| Montenegróiak | 89 | 1,00 |
| Németek | 71 | 0,80 |
| Szlovákok | 27 | 0,30 |
| Szlovének | 19 | 0,21 |
| Macedónok | 19 | 0,21 |
| Ruszinok | 14 | 0,15 |
| Oroszok | 10 | 0,11 |
| Cigányok | 10 | 0,11 |
| Ukránok | 7 | 0,07 |
| Románok | 6 | 0,06 |
| Muzulmánok | 4 | 0,04 |
| Albánok | 4 | 0,04 |
| Csehek | 3 | 0,03 |
| Bolgárok | 3 | 0,03 |
| Bunyevácok | 2 | 0,02 |
| Goránok | 1 | 0,01 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Képek
-
A Szent Miklós ortodox templom -
A pátriárka hivatala -
A karlócai gimnázium -
A "négy oroszlán" szökőkút
Jegyzetek és források
- ↑ http://pod2.stat.gov.rs/ObjavljenePublikacije/Popis2011/Knjiga20.pdf
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
Külső hivatkozások
A Wikimédia Commons tartalmaz Karlóca témájú médiaállományokat.
