„Turóc vármegye” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
a Bot: 1 darab önmagára mutató link kiiktatva. (Hibakód: 48) |
|||
| 21. sor: | 21. sor: | ||
==Lakosság== |
==Lakosság== |
||
A vármegye összlakossága [[1910]]-ben 55 700 személy volt, ebből: |
A vármegye összlakossága [[1910]]-ben 55 700 személy volt, ebből: |
||
* 38 432 [[Szlovákok|szlovák]] |
* 38 432 [[Szlovákok|szlovák]] (68,99%) |
||
* 10 993 [[Németek|német]] |
* 10 993 [[Németek|német]] (19,73%) |
||
* 5 560 [[Magyarok|magyar]] |
* 5 560 [[Magyarok|magyar]] (9.98%) |
||
==Közigazgatás== |
==Közigazgatás== |
||
A vármegye két járásra volt felosztva: |
A vármegye két járásra volt felosztva: |
||
A lap 2009. július 12., 21:54-kori változata
| Turóc vármegye | |||
| |||
| Ország | Magyar Királyság | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | szlovákok, németek | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 1123 km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| térképe | |||
 | |||
| domborzati térképe | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Turóc vármegye témájú médiaállományokat. | |||
Turóc vármegye közigazgatási egység volt a Magyar Királyság északi részén, utolsó székhelye Turócszentmárton volt. Területe jelenleg Szlovákia része.
Földrajz
A vármegye területe tulajdonképpen egy medence, amelyet mindenhol a Kis-Fátra hegység csoportjai vesznek körül. Legfontosabb folyói a Vág és a Turóc. A vármegye a Magyar Királyság legkisebb vármegyéi közé tartozott. Északról Trencsén és Árva, keletről Zólyom, Liptó és Árva vármegyék, délről Bars, nyugatról pedig Trencsén vármegye határolta.
Történelem
Turóc megye területén a népvándorlás korából öt földvárat ismerünk: Visegrád, Prékopa, Jeszen, Szkalbina és Blatnica környékén. Ezek a földvárak voltak az itt élő szláv lakosság központjai. A magyar honfoglalás a szláv központok életében nem hozott változást, a lakosság falvai nevét megőrizte és átvitte a Magyar Királyság korába. A Turóci fennsík déli részére telepedett le a magyarság legelőször. A Divék-nemzetség alapította meg Turócban az első keresztény egyházat, a szentmáriait (Kisszocóc). Turóc a zólyomi uradalom része. Visegrád vára a 13. században elveszítette jelentőségét, neve a környező hatalmas erdőség nevévé vált. Szkalbina első említése 1309-ből származik. A vármegye a 15. században alakult. 1918-tól gyakorlatilag, 1920-tól pedig hivatalosan is Csehszlovákia területéhez tartozott. Az I. bécsi döntés nem érintette a vármegye területét. 1993-tól Szlovákia része.
Lakosság
A vármegye összlakossága 1910-ben 55 700 személy volt, ebből:
Közigazgatás
A vármegye két járásra volt felosztva:
- Stubnyafürdői járás, székhelye Stubnyafürdő
- Turócszentmártoni járás, székhelye Turócszentmárton
Felhasznált források
- Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása, Historia Incognita, Attraktor Kiadó, Máriabesnyő-Gödöllő, 2005, ISBN 9639580406
- Mályusz Elemér: Turóc megye kialakulása, Budavári Tudományos Társaság, Budapest, 1922.
