„Heves vármegye története” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
→Földrajza: pontosítás, múlt idő |
→Történelem: pontosítás |
||
| 18. sor: | 18. sor: | ||
==Történelem== |
==Történelem== |
||
[[Heves vármegye]] a [[13. század]]ban alakult. Az [[Oszmán Birodalom]] uralma alatt ált [[1596-1687]] között. |
[[Heves vármegye]] a [[13. század]]ban alakult. Az [[Oszmán Birodalom]] uralma alatt ált [[1596]]-[[1687]] között. A török hódítástól az [[1876-os megyerendezés]]ig egyesítve volt [[Külső-Szolnok vármegye|Külső-Szolnok vármegyével]] [[Heves és Külső-Szolnok vármegye]] néven. |
||
A [[2. világháború]] után az [[1945-ös megyerendezés]] során idecsatoltak néhány községet [[Borsod vármegye|Borsodtól]]. Néhány ekkor elhatározott átcsatolás végrehajtását elhalasztották, így csak 1950-ben került sor Heves és [[Nógrád vármegye|Nógrád]] határának kiigazítására [[Pásztó]] és [[Lőrinci]] környékén. Egyáltalán nem került sor [[Egyek]] és [[Tiszacsege]] szintén tervbevett idecsatolására [[Hajdú vármegye|Hajdú vármegyétől]]. |
|||
Az [[1950-es megyerendezés]] során a fent említetteken túl további községeket csatoltak Heveshez [[Borsod vármegye|Borsod vármegyétől]], továbbá a Tiszától keletre fekvő községeket [[Szolnok megye|Szolnok megyéhez]] csatolták, ellentétben az 1945-ös tervvel, mely szerint itt Heves még terjeszkedett is volna Hajdú vármegye rovására. |
|||
==Közigazgatás== |
==Közigazgatás== |
||
A lap 2008. október 26., 21:53-kori változata
| (13. század-1950) | |||
| |||
| Ország | Magyarország | ||
| Népesség | |||
| Népesség | ismeretlen | ||
| Nemzetiségek | magyarok | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Terület | 3761 (1914) 3864 (1948) km² | ||
| Térkép | |||
 | |||
| térképe | |||
.jpg) | |||
| domborzati térképe | |||
Heves vármegye (németül: Hewesch; latinul: Hevesiensis) közigazgatási egység volt a Magyar Királyság középső részén. A 16. századi török hódítástól 1876-ig Külső-Szolnok vármegyével egyesítve Heves és Külső-Szolnok vármegyeként működött. Ma Magyarország része Heves megye néven.
Földrajza
Heves vármegye területe északon hegység, délen és délkeleten síkság volt. Északi részét a Mátra foglalta el, dél-keleten pedig az Alföld egy részén feküdt. A vármegye legfontosabb folyói a Tisza és a Zagyva voltak.
Szomszédai északról Gömör és Kis-Hont és Borsod, keletről Borsod és Hajdú, délről Jász-Nagykun-Szolnok, nyugatról pedig Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Nógrád vármegye határolta.
Történelem
Heves vármegye a 13. században alakult. Az Oszmán Birodalom uralma alatt ált 1596-1687 között. A török hódítástól az 1876-os megyerendezésig egyesítve volt Külső-Szolnok vármegyével Heves és Külső-Szolnok vármegye néven.
A 2. világháború után az 1945-ös megyerendezés során idecsatoltak néhány községet Borsodtól. Néhány ekkor elhatározott átcsatolás végrehajtását elhalasztották, így csak 1950-ben került sor Heves és Nógrád határának kiigazítására Pásztó és Lőrinci környékén. Egyáltalán nem került sor Egyek és Tiszacsege szintén tervbevett idecsatolására Hajdú vármegyétől.
Az 1950-es megyerendezés során a fent említetteken túl további községeket csatoltak Heveshez Borsod vármegyétől, továbbá a Tiszától keletre fekvő községeket Szolnok megyéhez csatolták, ellentétben az 1945-ös tervvel, mely szerint itt Heves még terjeszkedett is volna Hajdú vármegye rovására.
Közigazgatás
Heves vármegye hat járásra volt felosztva:
- Egeri járás, székhelye Eger (rendezett tanácsú város)
- Gyöngyösi járás, székhelye Gyöngyös (rendezett tanácsú város)
- Hatvani járás, székhelye Hatvan
- Pétervásárai járás, székhelye Pétervására
- Tiszafüredi járás, székhelye Tiszafüred
