„Kelet-Európa” változatai közötti eltérés

Hivatkozások szerkesztése
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][nem ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Damianmx (vitalap | szerkesztései)
9 szerkesztés
Nincs szerkesztési összefoglaló
13. sor: 13. sor:
* {{Zászló|Ukrajna}} [[Ukrajna]]
* {{Zászló|Ukrajna}} [[Ukrajna]]


* {{Zászló|Grúzia}} [[Gruzia]]<ref>International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273</ref>
* {{Zászló|Moldova}} [[Moldova]]

* {{Zászló|Moldova}} [[Moldova]]<ref>International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273</ref>
** {{Transznisztria}} – el nem ismert [[de facto államok|de facto állam]], nemzetközi jogilag Moldova területén
** {{Transznisztria}} – el nem ismert [[de facto államok|de facto állam]], nemzetközi jogilag Moldova területén


55. sor: 57. sor:
Az [[1990-es évek]] elejéig használatos tágabb (politikai-földrajzi) értelmezése szerint Kelet-Európának nevezték [[Európa]] egész keleti felét, vagyis a [[Szovjetunió]] tagállamait és a szovjet befolyás alatt álló [[keleti blokk]] államait. Ide sorolták például a három [[balti országok|balti államot]] ([[Észtország]]ot, [[Lettország]]ot és [[Litvánia|Litvániát]]), a [[Délkelet-Európa|délszláv országokat]], [[Románia|Romániát]], [[Magyarország]]ot, [[Csehszlovákia|Csehszlovákiát]], [[Lengyelország]]ot és az egykori [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK-t]] is, bár ezek az országok szűkebben vett földrajzi értelemben [[Észak-Európa]], [[Délkelet-Európa]] és [[Közép-Európa]] részeit képezték.
Az [[1990-es évek]] elejéig használatos tágabb (politikai-földrajzi) értelmezése szerint Kelet-Európának nevezték [[Európa]] egész keleti felét, vagyis a [[Szovjetunió]] tagállamait és a szovjet befolyás alatt álló [[keleti blokk]] államait. Ide sorolták például a három [[balti országok|balti államot]] ([[Észtország]]ot, [[Lettország]]ot és [[Litvánia|Litvániát]]), a [[Délkelet-Európa|délszláv országokat]], [[Románia|Romániát]], [[Magyarország]]ot, [[Csehszlovákia|Csehszlovákiát]], [[Lengyelország]]ot és az egykori [[Német Demokratikus Köztársaság|NDK-t]] is, bár ezek az országok szűkebben vett földrajzi értelemben [[Észak-Európa]], [[Délkelet-Európa]] és [[Közép-Európa]] részeit képezték.


⚫
A három [[Kaukázus (régió)|kaukázusi]] államot, [[Azerbajdzsán]]t, [[Örményország]]ot és [[Grúzia|Grúziát]] politikai és kulturális szempontból gyakran Kelet-Európa részének tekintik (pl. nemzeti válogatottjaik, illetve klubcsapataik minden sportágban az európai kupákban indulnak, emellett résztvevői az Eurovíziós Dalfesztiváloknak is). A [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] [[Kazahsztán]]t ugyanakkor általában nem sorolják Kelet-Európához, bár földrajzilag területének egy jelentős része Európához tartozik, amennyiben az [[Urál (folyó)|Urál]] folyót tekintjük a két földrész határának (ugyanakkor labdarúgó-szövetségük 2002-ben az ázsiai konföderációból átjelentkezett az európaiba).
== Kelet-Európához sorolt ázsiai országok ==
⚫
A három [[Kaukázus (régió)|kaukázusi]] államot, [[Azerbajdzsán]]t, [[Örményország]]ot és [[Grúzia|Grúziát]] politikai és kulturális szempontból gyakran Kelet-Európa részének tekintik (pl. nemzeti válogatottjaik, illetve klubcsapataik minden sportágban az európai kupákban indulnak, emellett résztvevői az Eurovíziós Dalfesztiváloknak is), földrajzilag azonban nagyobbrészt vagy egészében [[Ázsia]] részét képezik (felosztás kérdése, hogy van-e európai területük és milyen mértékben). A [[Közép-Ázsia|közép-ázsiai]] [[Kazahsztán]]t ugyanakkor általában nem sorolják Kelet-Európához, bár földrajzilag területének egy jelentős része Európához tartozik, amennyiben az [[Urál (folyó)|Urál]] folyót tekintjük a két földrész határának (ugyanakkor labdarúgó-szövetségük 2002-ben az ázsiai konföderációból átjelentkezett az európaiba).


{{Európa}}
{{Európa}}

A lap 2016. szeptember 20., 22:31-kori változata

 Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Kelet-Európa fekvése Európán belül

Kelet-Európa az európai kontinens földrajzi középpontjától keletre eső részét jelöli.

A mai értelemben vett Kelet-Európa

Európa és Ázsia földrajzi határának különböző meghatározásai

Mai elfogadott, szűkebb földrajzi értelmében Kelet-Európa a Kárpátoktól, illetve a lengyel síkságtól keletre fekvő területet, összefoglaló nevén a Kelet-európai-síkságot jelöli. Nyugati földrajzi határa 90%-ban az egykori Szovjetunió politikai határvonalával esik egybe, míg keleten az Urál hegység illetve a Kaukázus jelöli végét.

Államai

Természetföldrajzilag  Románia Kárpátokon kívüli területeinek nagy része (Havasalföld, Moldva) szintén Kelet-Európához tartozik, ennek ellenére az országot gyakrabban sorolják Délkelet- vagy Közép-Európához.

Éghajlata

Kelet-Európa szinte teljes egészében egyetlen hatalmas összefüggő sík szárazföld. A terület legnagyobb részén a száraz kontinentális éghajlat dominál, forró nyarakkal és hideg telekkel. A síkság éghajlata ennek ellenére nem egyöntetű. Nyugatról kelet felé haladva csökken az éves csapadékösszeg. A Baltikum egyes területein 600 millimétert meghaladó az éves csapadékmennyiség, ám az Ural folyótól nyugatra lévő területeken még a 250 mm-t sem éri el. Kelet-Európában kelet és Dél felé haladva nő az éves hőingás. Míg a Baltikumban 14-16°C a különbség január és július átlagos hőmérséklete között, addig Volgográdban és Kazanyban már a 30 fokot is meghalad az éves hőingás. A hőingás keleti irányú növekedését a Kelet-Európát jellemző igen zord kontinentális telek okozzák. Észak felé haladva kontinentális éghajlat fokozatosan megy át az északi sarkkört körbefutó hideg telű és hűvös nyarú tundra éghajlatba. A Fekete-tenger partja mentén apróbb, hegyek által észak felől védett területeken megjelenik a mediterrán éghajlat is. Ezeknek legjellemzőbb példái a kifejezetten enyhe telű Szocsi és Jalta, ahol az utcákon szubtrópusi növényeket ültetnek. A Kaukázus európai oldalán hegyvidéki az éghajlat.

Főbb vizei

Tengerek, tavak

Folyók

Jelentős városai

Kelet-Európa régebbi értelmezése

Az 1990-es évek elejéig használatos tágabb (politikai-földrajzi) értelmezése szerint Kelet-Európának nevezték Európa egész keleti felét, vagyis a Szovjetunió tagállamait és a szovjet befolyás alatt álló keleti blokk államait. Ide sorolták például a három balti államot (Észtországot, Lettországot és Litvániát), a délszláv országokat, Romániát, Magyarországot, Csehszlovákiát, Lengyelországot és az egykori NDK-t is, bár ezek az országok szűkebben vett földrajzi értelemben Észak-Európa, Délkelet-Európa és Közép-Európa részeit képezték.

A három kaukázusi államot, Azerbajdzsánt, Örményországot és Grúziát politikai és kulturális szempontból gyakran Kelet-Európa részének tekintik (pl. nemzeti válogatottjaik, illetve klubcsapataik minden sportágban az európai kupákban indulnak, emellett résztvevői az Eurovíziós Dalfesztiváloknak is). A közép-ázsiai Kazahsztánt ugyanakkor általában nem sorolják Kelet-Európához, bár földrajzilag területének egy jelentős része Európához tartozik, amennyiben az Urál folyót tekintjük a két földrész határának (ugyanakkor labdarúgó-szövetségük 2002-ben az ázsiai konföderációból átjelentkezett az európaiba).

  1. ↑ International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273
  2. ↑ International Geographic Encyclopaedia and Atlas. Springer, 24/11/1979, p. 273
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Kelet-Európa&oldid=17957021”