Kászem Szolejmáni meggyilkolása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez

2020. január 3-án az Amerikai Egyesült Államok egyik dróntámadása a Bagdadi Nemzetközi Repülőtér mellett célba vette és megölte a Forradalmi Gárda vezérőrnagyát, Kászem Szolejmánit. Ő volt az Amerikai Egyesült Államok, Kanada, Szaúd-Arábia és Bahrein által terrorszervezetnek tekintett Kodsz Erők parancsnoka, Irán legbefolyásosabb tábornoka.[1] További kilenc ember meghalt, köztük az USA valamint az Egyesült Arab Emirátusok által terroristaként nyilvántartott, az iraki Népi Mozgósítási Erők elnökhelyetteseként és a Csataib Hezbollah parancsnokaként tevékenykedő Abu Mahdi al-Muhandisz.

A támadásra a 2019-ben kezdődött Perzsa-öböli válság részeként került sor, mely akkor vette kezdetét, mikor az USA kivonta magát az Iránnal kötött nukleáris megállapodás alól, és szankciókat vezetett be az ország ellen, illetve azzal vádolta őket, hogy az amerikai erők elleni utálatot szítanak a térségben. 2019. december 27-én az iraki és amerikai személyzettel rendelkező iraki K–1 Légibázist megtámadták, és megöltek egy ottani amerikai szerződésest. Erre válaszul az USA légicsapásokat mért Irak és Szíria több pontja ellen, melyben az iráni támogatású Csataib Hezbollah 25 milicistáját megölték. Napokkal később síita milicisták a Zöld Zónában megtámadták az USA bagdadi nagykövetségét.

Az USA elhárító és ellentmondásos választ adott arra, miért ölték meg Szolejmánit. Először egy küszöbön álló támadás megelőzésére hivatkoztak, amiről később azt mondták, „Nem tudjuk, pontosan mikor, és nem tudjuk, pontosan hol tervezik.”[2][3] Irán szerint ez „állami terrorizmus” volt. Irak szerint a támadás aláásta nemzeti szuverenitását, ellentétes az USA-val kötött megállapodásokkal, és agresszió a tisztviselőivel szemben. 2020. január 5-én az iraki parlament egy olyan, nem kötelező érvényű határozatot hozott, mely alapján minden külföldi hadsereget kitiltottak a területükről. A nemzetközi jog fényében így legalább megkérdőjelezhető a támadás legitimitása. Ezen kívül ellentétes lehet az USA belső jogával és az Irakkal kötött szerződéseken alapuló bilaterális jogviszonnyal is.

Szolejmáni megölése elmérgesítette az amúgysem felhőtlen viszonyt Irán és az USA között, és felerősítette egy esetleges katonai konfliktus veszélyét. Az iráni vezetők visszavágást ígértek, míg az USA belengette, hogy megelőző jelleggel megtámad Irakban minden olyan milicista szervezetet, melyet Irán támogat. 2020. január 5-én Irán megtette az ötödik, egyben utolsó lépést, hogy csökkentse elkötelezettségét a 2015-ös iráni nukleáris megállapodást illetően. A nemzetközi közösségben sokan aggodalommal fogadták, többen pedig olyan nyilatkozatokat és határozatokat hoztak, melyekben visszafogottságot és a diplomácia kihasználását sürgették. Öt nappal a légi támadás után rakétákkal támadták meg a USA Irakban állomásozó légi erejét. Az 1988-as imádkozó sáska hadművelet óta ez volt az első közvetlen összecsapás Irán és az Egyesült Államok között. Az iráni támadásnak nem volt amerikai áldozata Irakban. Mindkét ország vezetősége vonakodott, nehogy tovább eszkalálja a kialakult konfliktust.


Előzmények[szerkesztés]

Kivégzés politikai érdekekből[szerkesztés]

A Közel-Kelet modern történelmében több olyan történet is van, mikor megpróbáltak magas rangú katonai vagy kormányzati vezetőt megölni, vagy legalább számításban vették ennek a lehetőségét. Ezek közé tartoznak, mikor 1986-ban célba vették Moammer Kadhafi líbiai elnököt, 1991-ben, 1998-ban és 2003-ban Szaddám Husszein iraki vezetőt valamint a nem állami vezetőnek számító, terrorista szervezetet irányító Oszáma bin Láden, Anwar al-Awlaki és Abu Bakr al-Bagdadi elleni sikeres támadások.[4] Az évszázadok alatt errefelé volt egy olyan szokás, mely tiltotta külföldi állami vezetők kivégzését, de ez a második világháború óta egyre inkább meggyengült.[5] Tudományos viták tárgya lett, hogy mennyire hatékony terrorellenes eszköz a vezetőség megtámadása, főleg abból a szempontból, hogy ez mennyire hasznos a kezdeményező ország külpolitikai céljai szempontjából.[6] mind a normák további eróziójának a kérdése, mind pedig ennek a megoldásnak a hatékonyságával foglalkozó megbeszélések előtérbe kerültek Szolejmáni meggyilkolásával kapcsolatban.[7] Nehéz kiszámítani az ilyen gyilkosságok külpolitikai költségeit és hasznát, és az ilyen döntéseket megelőző gondolatok azzal a reménybeli, de nem mindig megvalósuló forgatókönyvvel számolnak, hogy a célba vett személy utódja kevésbé lesz a megrendelő ország ellensége, vagy esetleg még neki kedvező rendelkezéseket léptet életbe.[4]

Az USA és Irán iraki összetűzései 2014. óta[szerkesztés]

2014-ben az USA az Inherent Resolve hadművelet keretei között megszállta Irak egy részét, hogy visszaszorítsa az Iraki és Levantei Iszlám Államot, valamint az ISIL-ellenes koalíció részeként kiképzést biztosítson az iraki hadsereg számára. 2017-ben a hároméves csata után nagyrészt kiűzték az ISIL-t Irakból, melyben nagy szerepe volt a jelentős iráni támogatású, síita Népi Mozgósítási Erőknek, mely 2016. óta az iraki miniszterelnök irányítása és az amerikabarát Iraki Hadsereg alá tartozott.[8]

Politikai megfontolások[szerkesztés]

Az Iránnal kötött átmeneti nukleáris megállapodást többen amiatt kritizálták, hogy ennek lejárta után az ország képes lesz nukleáris fegyver előállítására.[9] Trump elnök is kritizálta a megállapodást, mivel ezért az előző vezetőség 1.7 milliárd $-t fizetett készpénzben Teheránnak.[10][11][12] 2018-ban tovább nőtt a két ország közti feszültség, mikor Trump egyoldalúan kihátrált a nukleáris megállapodás mögül, és szankciókat vezetett be Iránnal szemben.[13] Ezek összességében nagy hatással voltak az ország gazdaságára.[14] Az volt a kormány célja, hogy egy új iráni-amerikai megállapodást csikarjon ki a teheráni vezetásre gyakorolt nyomáűs segítségével.[15][16][17]

Kanada,[18] Szaúd-Arábia, Bahrein,[19] és az USA[20][21] Szolejmáni miatt terrorista szervezetnek tekintette a Kodsz Erőket, és szintén emiatt szankciókat léptetett életbe vele szemben az Egyesült Nemzetek Szervezete[22] a Biztonsági Tanács 2007. március 24-i 1747. határozata[23] alapján és 2011. október 21-től az Európai Unió.[24][25] és miatta került fel az USA terroristákat megfigyelő listájára is.[26]

Abu Mahdi al-Muhandiszt az USA 2009-ben nyilvánította terroristává.[27] Az általa vezetett 25.000 fős milícia,[28] a Csataib Hezbollah Japánban,[29] az Egyesült Arab Emírségekben,[30] és az USA-ban[31] szerepel a terrorszervezetek listáján.

Szolejmáni kivégzésének jelentősége[szerkesztés]

Ali Hámenei legfelsőbb vezető, ajatollah után Kászem Szolejmánit tekintették Irán második legbefolyásosabb vezetőjének,[32] aki az utolsó években egy majdnem megtámadhatatlan heroikus státuszt ért el, legfőképpen a Teherán keményvonalas politikáját támogatók körében.[33]

Az 1980. és 1988. között zajló Irak–iráni háború óta – mely során Irakot nem csak a Szaddám Huszein vezette Irak, hanem az őt támogató teljes világ szállt szembe Ruholláh Homeini ajatollah iszlám köztársaságával,[34] és emlékezetes módon az USA fegyvereket és hírszerzési felszereléseket, embereket küldött Irakba,[35] – Szolejmáni lett az iráni közel-keleti külpolitika megalkotója egészen Afganisztánig,[32][33][36] és kulcsszerepet játszott Irán külügyi és biztonságpolitikájában.[32] A szíriai polgárháború alatt kiemelkedően fontos támogatást nyújtott Bassár el-Aszad elnök rendszerének.[37] 2008. elején még levelet is írt David Petraeus amerikai tábornoknak, az iraki többnemzetiségű erők akkori parancsnokának, melyben ez áll: „Petraeus tábornok! Tudnia kell, hogy én, Kászem Szolejmáni egy személyben vagyok felelős Iránnak az Irakkal, Libanonnal, Gázával és Afganisztánnal kapcsolatos politikájáért.”[33]

Ezért mérgesedett el a viszony az USA és Irán között, mikor az USA megölte őt,[34] és az amerikai vezetők nem szerették az iráni vezetést, és nem is bíztak meg benne, ahogy ezt a Amerika érdekeinek védelmében szankciók kivetéséről szóló 2017-es törvény és utána Trump Irán-politikája is mutatta. Irán vezetése pár nappal Szolejmáni meggyilkolását követően „megsemmisítő ellencsapást”[32] ígért „ott és akkor, ahol és amikor az USA nem számít rá.”[38]

Kászem Szolejmáni elleni korábbi fenyegetések[szerkesztés]

George W. Bush és Barack Obama korábbi amerikai elnökök is tervbe vették Kásziem Szolejmáni megtámadását, de szerintük abból mindent magával rántó háború alakulna ki. Marc Polymeropoulos visszavonult CIA-tisztviselő azt nyilatkozta a The New York Times-nak, hogy az USA által megölt többi vezetővel ellentétben Szolejmáni nem félt nyílt színen szerepelni, és könnyen meg lehetett találni. Gyakran fényképezkedett, és nyíltan gúnyolódott az amerikai hadsereggel.[39]

2015. szeptemberben Hugh Hewitt rádiós műsorvezető Donald Trumpot kérdezte Szolejmánival kapcsolatban. Miután kezdetben összekeverte egy kurd vezetővel, Trump azt mondta, a Szolejmánihoz hasonló vezetők nem élik túl az ő kormányzását.[40]

2015-ben olyan hírek érkeztek, hogy Izrael „azon van”, hogy szíriai földön végezzen Szolejmánival. Azonban az USA-ban Obama kormánya tárgyalásban volt egy Közös Egységes Akciótervről, így ők ezt ellehetetlenítették azzal, hogy iráni tisztviselőknek beszámoltak a tervekről.[41]

2019. augusztus 25-én Israel Katz izraeli külügyminiszter azt mondta: „Izrael azon van, hogy lefejezze az iráni kígyót, és gyökerestül tépje ki a fogát. … Irán a kígyó feje, Kászem Szolejmáni, a Forradalmi Gárda és a Kodsz Erők parancsnoka pedig a kígyó foga.”[42] 2019. októberben Hossein Taeb az Iszlám Forradalmi Gárda Hírszerzési Szervezetének a vezetője elmondta a sajtónak, hogy ügynöksége letartóztatott ismeretlen számú embert, és így meghiúsítottak egy izraeliek és arabok által Szolejmáni ellen tervezett merényletet. Azt mondta, a tervek szerint „ingatlant akartak vásárolni Szolejmáni apjának síremléke közelében, amit aztán teleraktak volna robbanószerekkel, hogy így öljék meg a parancsnokot.”[43] Hozzátette, hogy úgy akarták megszervezni a merényletet, hogy az az iráni belső hatalmi válság részének tűnjön, s így „vallási háborút indítottak volna Iránon belül.”[44] Yossi Cohen, a Moszad, Izrael külügyi hírszerzési szolgálatának a vezetője egy válaszban ezt mondta: „Szolejmáni maga is tudja, hogy meggyilkolása nem lehetetlen.”[45]

2020. január 2-án a The New York Times szerzője, Steven Simon ezt írta egy kommentárba: „Mi lenne, ha az iráni Forradalmi Gárda volt vezetője, Kászem Szolejmáni meglátogatná Bagdadot, és ismert lenne a címe? Nagy lenne a kísértés egy hiperszónikus rakéta bevetésére.”[46]

Előzmények[szerkesztés]

Kászem Szolejmáni tábornok destruktív iráni és külföldi hatására az amerikai vezetőség már évek óta tervezte, hogy milyen választ kellene adnia. Már 2006-ban, mikor az USA háborút kezdett Irakban, találkoztak az igen fejlett, halálos út menti bombákkal.[47] Ilyen volt a tisztán iráni hatásra kifejlesztett EEP-k,[48][49] Az USA hadseregének olyan megoldást kellett keresnie, mellyel mérsékelheti a veszélyeket. 2008. augusztusban az amerikai hadi tisztviselők megpróbáltak többet megtudni az iráni támogatású, Irakban tevékenykedő csoportokról. Az iraki állambiztonsági miniszteren keresztül olyan üzenetet kaptak Szolejmánitól, mely szerint „ő az egyetlen döntéshozó, arról hogy az iráni erők mit tesznek Irakban.”[50]

Az NBC Newson leadott egyik riportban Eric Edelman, egy magas diplomáciai posztot betöltő karrierista külügyi szerint George Casey hadseregtábornok elgondolkodott azon, hogy a Kodsz Erőket és Szolejmánit ellenséges támadónak minősítse, és így katonai akciót lehetett volna ellenük indítani. Erről a tervről azonban letettek, mert attól tartottak, hogy új frontot nyitnának a háborúban. Edelman szerint „Sokan voltunk, akik szerint ki kell csinálni. A nap végére azonban másképp döntöttek,” mert tartottak egy szimultán konfliktustól, amit Iránnal vívnának.[51]

2007. októberben George W. Bush kabinetje volt az első, amely az iraki konfliktusban egyre nagyobb szerepet játszó Forradalmi Gárdában való részvétele miatt terroristának tekintette.[52] A PolitiFact egyik újságírójával készített interjú szerint a visszavonult Frank Sobchak ezredes szerint ekkortájt az USA speciális csapatai is tervezték az elfogását, de a vezetőktől nem kaptak erre engedélyt. Azt mondta: „Azok a magas beosztású vezetők, akikkel beszéltünk, azt mondták, hogy olyan alacsony támogatottság mellett, mint amit a háború 2007-ben élvezett, az amerikai adminisztráció érzékelte Szolejmáni szerepét a háborúban, de nem akarta veszélyeztetni a politikai tőkét, és annak az utóhatását, hogy tovább szélesítik a háború addigi spektrumát.”[53]

Ezek után megnőtt a bizonytalanság, és annak az esélye, hogy Szolejmánit Obama kormánya terroristának fogja titulálni. Az első terroristának jelölés akkor történt, mikor 2011. májusban Szolejmáni segített a Szíriai Hírszerzési Igazgatóságnak brutálisan elfojtani a szíriai tüntetéseket.[54] Az Obama kormányzat második, még komolyabb kísérlete 2001. októberben volt, mikor Szolejmáni felügyeletével a Forradalmi Gárda és a Kodsz Erők négy magas beosztású tagja, miközben az Amerikai Egyesült Államokban voltak, megpróbálták felrobbantani Szaúd-Arábia nagykövetét.[55]

2019. októberben két iraki milicista parancsnok és két biztonsági forrás szerint – akik a Reutersnek nyilatkoztak – Kászem Szolejmáni tábornoknak Bagdadban volt megbeszélése, ahol az iraki síita milicistákkal a stratégia változásait beszélték át.[56] Az új stratégia szerint egyre több rakétát lőnek ki Irakban az amerikai fegyveres erőkre, melyre a terveik szerint az amerikaiak antagonisztikusan válaszolnak, és így szétterülne a jelenleg Iránra nehezedő politikai nyomás. A találkozó előtt egyre nagyobb Irán-ellenes érzelmeket lehetett megfigyelni a helyi iraki lakosság körében, melynek a csúcsán hosszan tartó, hangos Irán-ellenes tüntetéseket szerveztek, ahol olyan jelei is megmutatkoztak Irán gyűlöletének, mint hogy a tüntetők Ali Hámenei ajatollah kifeszített képének verték a cipőiket.[57] Irán, mivel féltette az Irakban nehezen felépített befolyását, minden ellenlépést megtett, hogy visszafogja a térvesztést.[58] Ezek a Szolejmáni által irányított ellenlépések[59] legalább 400 tüntető életébe kerültek, a becslések szerint 20.000 ember sérült meg miatta, de jelentős sikerrel nem jártak.[60][61][62][63] Szolejmáni tervének következő része az volt, hogy támadásokat indítottak az amerikai katonák ellen. Azért a Csataib Hezbollahot választották, mert Szolejmáni szavaival élve „az amerikaiak nehezen veszik észre őket”, másrészt felhasználhatták az Irán által biztosított felderítő drónokat, hogy a rakétatámadásaik még precízebbek legyenek.[64]

2019. december 27-én Irak Kirkuk kormányzóságában a K–1 Légibázison – az egyik olyan légibázison a sok közül, ahol az Opertion Reserve személyzete állomásozik – támadást indítottak, ahol több mint 30 rakétát lőttek ki, és megöltek egy iraki amerikait, valamint egy amerikai muzulmán szerződésest,[65] ezen felül pedig megsebesítettek több amerikai és iraki biztonsági személyt is.[66] Az USA az iráni hátterű Csataib Hezbollahot tette felelőssé a támadásért.[67] Ezen felül egy névtelenséget kérő amerikai tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy a december 27-i támadást megelőző két hónapban 11 alkalommal támadtak meg olyan iraki bázisokat, melyek az OIR csapatainak biztosítottak helyet. Ezek közül az USA is több támadást a Csataib Hezbollahnak tulajdonított.[68][69] 2019. december 29-én az USA erre válaszul Irakban és Szíriában célba vette a Csataib Hezbollah öt lőszerraktárát és több parancsnoki központját.[70][71] 25 milicista meghalt,[72] 55 pedig megsebesült.[73]

2019. december 31-én, miután megtartották a Csataib Hezbollah elhunyt milicistáinak a temetését, több tucat iraki síita milicista és támogatóik felvonultak a Zöld Zónában, és körbe vették az USA nagykövetségének épület együttesét.[74] Több tucatnyian nyomultak át az ellenőrző ponton, tüzet gyújtottak a fogadó épületnél, a magasba emelték a Népi Mozgósítási Erők zászlaját, Amerika-ellenes posztereket hagytak hátra, és Amerika-ellenes graffitiket fújtak a falakra.[75][76][77] Trump amerikai elnök azzal vádolta Iránt, hogy ők irányították a nagykövetség elleni támadást, és hozzátette, hogy „teljes egészében őket fogják felelősnek tekinteni”.[78] Az iráni külügyminisztérium tagadta, hogy ők álltak volna a tüntetés mögött.[79][80][81]

A Pentagon értékelése[szerkesztés]

A Pentagon értékelése szerint Szolejmáni volt a vezetője az iraki amerikai katonai létesítmények, így a K–1 Légibázis elleni támadásnak is. Ezen felül ő állt amerikai polgárok megölése és egy amerikai légi jármű lelövése mögött is. A támadásról szóló döntés meghozatala előtt figyelembe vették a már megtörtént lépéseket, és számoltak az eseteges későbbi lépésekkel is. Ahogy a Pentagon bejelentette, „Aktívan terveket szőtt az USA diplomáciai intézményei és az ott dolgozók ellen Irakban és a régió más képviseletein is.”[82][83][84][85]

Trump megbeszélése[szerkesztés]

Egy névtelenséget kérő vezető amerikai tisztviselő szerint a Csataib Hezbollah bombázása után december végén biztonsági megbeszélést tartottak Trump elnök Mar-a-Lago-i birtokán, ahol részt vettek a tanácsadói, Mike Pompeo külügyminiszter, Mark Esper védelmi miniszter és az egyesített egységek vezetője, Mark Milley tábornok. A megbeszélés tárgya az volt, miképp válaszoljanak Irán állítólagos szerepére az USA iraki támaszpontjai elleni támadásokban. A jelentések szerint az USA személyzettel rendelkező helyszínek elleni támadás kitervelőjének tartott Kászem Szolejmáni tábornok megölése „a legextrémebb opcióként” jött szóba.[86] Emellett több más lehetőség is szóba került,[87] ezt pedig azért tartották bent, hogy a többi lehetőség jobbnak hasson.[88] A Pentagon körében már régóta szokás volt, hogy mindig betesznek a lehetőségek közé egy extrémet, hogy jobb színben tűnjön fel a többi lehetőség.[86] Trump a Szolejmáni megölését tartalmazó változatot választotta. Az elnök rendelete nyomán a CIA és más amerikai hírszerzési egységek, melyek nyomon követték Szolejmáni mozgását, kiderítették, hogy Damaszkuszból Bagdadba repül, hogy megbeszélést folytasson iraki milicistákkal. Ha Szolejmáni az amerikaiakkal szövetséges iraki kormányseregek vezetőivel találkozott volna, a légi csapást lefújták volna.[89]

Trump nem szólt a támadásról előre a Gang of Eight csoport tagjainak. Lindsey Graham szenátor jelezte, hogy Trump vele egyeztetett előzetesen a támadásról, mikor meglátogatta őt a Mar-a-Lagóban lévő otthonában.[90][91]

Trump motivációja[szerkesztés]

A The Washington Post 2020. január 4-i cikke szerint Trump meg akarta ölni Szolejmánit[a]hogy az éppen folyamatban lévő Perzsa-öböli válságban nehogy gyengének mutatkozzon, miután rossz sajtóvisszhangot kapott az irániak elleni légicsapás 2019. nyári visszavonását követően. Törvényhozók és vele kapcsolatban lévő segítők azt mondták, a líbiai 2012-es bengházi támadás is az elnök fejében járt.[88] Mike Pompeo külügyminiszter[b]már hónapokkal a támadás előtt megbeszélte Trumppal Splejmáni esetleges kivégzését, de akkor még sem az elnök, sem a védelmi csoport jóváhagyását nem kérte ehhez.[95] A The Wall Street Journal 2020. január 10-i cikke szerint a támadás után állítólag azt mondta bizalmasainak, hogy a Szolejmáni elleni merényletnek belpolitikai okai voltak, mégpedig az, hogy a még ingatag republikánus szenátorokat rávegye, hogy támogassák őt az impeachement eljárásban.[96]

A The New York Times szerint 2019. december 28-án, első alkalommal visszautasította, hogy Szolejmánit megtámadják, de döntését megváltoztatta, miután látta az amerikai nagykövetség elleni támadásokat a televízióban.[86] Január 2-re véglegesítette, hogy tanácsadói által elé tárt lehetőségek közül a legextrémebbet választja, amire a Pentagon felső vezetése „csak rábukkant”. A Times riportere egy névtelen amerikai tisztviselőre hivatkozva azt írta, ”vékonyak” azok a bizonyítékok, melyek arra utaltak, Szolejmáni meg akarta volna támadni az USA-t, az ajatollah pedig semmilyen műveltet nem engedélyezett. Milley tábornok azonban azt mondta, „világos volt a hírszerzés előtt”, hogy „napokon, heteken” belül ilyesmire készülnek.[97] A hírek szerint Mike Pompeo külügyminiszter és Mike Pence elnökhelyettes állt ki leghangosabban az Irán elleni megtorlások mellett.[89] Pence elnökhelyettes később azt írta, Szolejmáni „egy küszöbön álló” támadást tervez amerikai személyek ellen.[98] Robert C. O'Brien nemzetbiztonsági tanácsadó ragaszkodott ahhoz, hogy „Szolejmáni gyilkosságot tervez, meg akar támadni amerikai létesítményeket, diplomatákat, katonákat, tengerészeket, repülési szakembereket, és az ilyen létesítményekben elhelyezkedő haditengerészeti intézményeket.”[99]

A támadás napján Mike Pompeo külügyminiszter azt bizonygatta, hogy a támadás Trump elnök parancsára történt, hogy ezzel zavarják meg Szolejmáni beosztottjainak „közelgő támadását”, de az ezt alátámasztó jelentések hitelessége változatos volt.[100][101][89][102] Január 4-én bizonyítékok bemutatása nélkül Trump ezt mondta: „Azért kellett ezt megtennünk, mert fel akarták robbantani a nagykövetségünket. Más, teljesen egyértelmű bizonyítékok is álltak tettünk hátterében. Valaki, meghalt, hadseregünk egyik embere meghalt. Épp egy héttel korábban embereink nagy mértékben megsérültek.”[103] Január 10-én Trump elnök a Fox News The Ingraham Angle című műsorában azt állította, hogy Szolejmáni négy amerikai nagykövetség ellen tervezett támadást a Közel-Keleten.[104] A Szenátus több tagja, így Mike Lee és Chris Murphy is azt állította, hogy Trump nem ismertette velük terveit a szokásos nemzetbiztonsági megbeszélésen.[105] Három nappal Trump megjegyzései után Mark Esper védelmi miniszter kijelentette, hogy bár voltak a bagdadi nagykövetség elleni támadásra utaló jelek, az elnök nem idézte a másik három, szóban forgó nagykövetség elleni támadásra utaló hírszerzési bizonyítékokat. Ehelyett szerinte az elnök abbeli gondolatait osztotta meg, hogy „lehetőség szerint lehetett volna” támadás több nagykövetség ellen is.[106][107][108]

A CNN január 18-i jelentése szerint Trump elnök azt állította, Szolejmáni „rosszakat mondott az országunkról.” Ezután ezt kérdezték tőle: „Mennyi zagyvaságot kell még meghallgatnunk? Mennyi ilyet fogunk még hallani?”[109]

Szolejmáni iraki útja[szerkesztés]

Adil Abdul-Madi, Irak miniszterelnöke azt mondta, a tervek szerint aznap találkozott volna Szolejmánival, mikor a támadás bekövetkezett. Szerinte Szolejmáni útjának az lett volna a lényege, hogy elvigye Irán válaszát Szaúd-Arábia egy kérdésre, mely fontos volt Irak számára.[110] Abdul-Mahdi szerint Trump még a dróntámadás előtt felhívta őt, és megkérte, hogy közvetítsen az USA és Irán között.[111][112]

A támadás[szerkesztés]

Egy MQ-9 Reaper drón repülés közben

Helyi idő szerint 2020. január 3-án 12:32-kor Szolejmáni Cham Wings által üzemeltetett Airbus A320-as járata, miután két órán át ismeretlen okból visszatartották, a Damaszkuszi Nemzetközi Repülőtérről megérkezett a Bagdadi Nemzetközi Repülőtérre.[113][114][c] Az USA Légierejének egyik MQ-9 Reaper drónja[115][d] és más katonai légi járművek emelkedtek a terület fölé,[e] mikor Szolejmáni és más Irán-barát félkatonai személyiségek, mint például Abu Mahdi al-Muhandisz, akit az USA terroristaként kezelt,[31] beszállt két autóba, és elindultak Bagdad belvárosa felé 12:47-kor a Reaper drón több rakétát is kilőtt,[118][f] melyek eltalálták a Bagdadi Repülőtéri úton haladó autókat, tűzbe borították ezeket, és így 10 embert megöltek.[121][122][123][124][125]

Amint híre ment a támadásnak, az amerikai Védelmi Minisztérium egy nyilatkozatban azt írta, „a támadást az elnök irányítása alatt hajtották végre”, és azért került rá sor, hogy jövőbeni támadásokat akadályozzon meg. Trump úgy értékelte, hogy Szolejmáni további amerikai nagykövetségi és katonasági alkalmazottak ellen tervez támadást, és ő hagyhatta jóvá a bagdadi amerikai nagykövetség elleni támadást is.[126][127][128]

A szaúd-arábiai Arab News szerint a Szolejmáni csapatát eltaláló rakétát a katari al-Udeid Légibázisról lőhették ki.[129] A Forradalmi Gárda Légierejének egyik nyilatkozata szerint a régió más légi bázisai mellett a kuvaiti Ali Al Salem Légibázis is részt vett a hadműveletben, melyet nemrég a bagdadi repülőtér közelében hajtottak végre. A nyilatkozat miatt Kuvait behívatta Irán Kuvaitba akkreditált nagykövetét, az ország neheztelését fejezte ki, és kategorikusan visszautasította az ilyen állításokat.[130]

Áldozatok[szerkesztés]

Kászem Szolejmáni tábornok (balra) és Abu Mahdi al-Muhandisz is az áldozatok között volt.

Szolejmáni holttestét egy általa viselt gyűrű alapján azonosították.[131][g] Mikor a DNS-tesztek még folyamatban voltak, a Pentagon egyik magas rangú szóvivője kijelentette, hogy „nagy annak a valószínűsége”, hogy Szolejmáni holttestét fogják azonosítani.” [133][134] Ahmed Al Asadi, a Népi Mozgósítási Erők egyik szóvivője megerősítette Szolejmáni és Muhandisz halálhírét.[124] Ali Sistani ajatollah hivatala szerint az áldozatok között „sok olyan van, akik megverték az Iszlám Állam terroristáit.”[135]

A Forradalmi Gárda bejelentette, hogy összesen tíz ember halt meg. Szolejmáni mellett a Forradalmi Gárda négy további tagjával végeztek, akik az alábbiak voltak: „ Hossein Pourjafari dandártábornok, Shahroud Mozafarinia ezredes, Hadi Taremi őrnagy és Vahid Zamanian százados.[136] A másik öt áldozat a PMF iraki tagjai voltak: Abu Mahdi al-Muhandis elnökhelyettes, Muhammed Reza al-Jaberi protokollért és kapcsolatokért felelős vezető,[137] Mohammad al-Shibani, Hassan Abdul Hadi és Heydar Ali.[138]

A The New York Times a támadást a második világháború bosszú hadműveletéhez hasonlította, mikor amerikai repülőgépek azt a gépet lőtték le, mely Isoroku Yamamoto admirálist szállította, mely az újság szerint „az utolsó olyan alaklom volt, hogy az USA egy másik ország katonai vezetőjét ölte meg.”[89]

Következmények[szerkesztés]

Tüntetés Iránban Szolejmáni meggyilkolása miatt. 2019. december 31. Tasnim News.

Szolejmáni és al-Muhandisz halála miatt megnőtt a feszültség az Egyesült Államok és Irán között. A France 24 szerint Szolejmáni célzott megölése világszerte felkeltette az emberek figyelmét, és attól tartottak, hogy Irán közel-keleti amerikai érdekeltségek elleni támadásai egy sokkal nagyobb méretű háborúvá nőhetnek ki.[139]

Az iráni kormány egyik szóvivője azt mondta, az ország legfelsőbb biztonsági tanácsa nemsokára ülést tart, ahol megtárgyalják „a merénylet bűnös tényét.”[140] Irán legfőbb vezetője, Ali Hámenei figyelmeztetett, hogy „megtorlás várható.[141] Trump figyelmeztetett, hogy amennyiben Teherán bármilyen ellencsapást foganatosít, az USA 52 fontos iráni helyszínt vesz célba, köztük kulturális helyszíneket is.[142] Az 52 helyszín arra az 52 amerikai fogolyra utal, akiket az iráni túszdráma idején tartottak fogva.[143][144] Hossein Dehghan, Irán fő katonai tanácsadója és Javad Zarif iráni külügyminiszter úgy értékelte, ha az USA kulturális emlékeket bombáz le, az a nemzetközi jog bátor megsértése lenne. Mike Pompeo külügyminiszter óvakodott konkrét választ adni, mikor a kulturális célpontok bombázásáról kérdezték. Azt válaszolta, az USA csak helyeset fog cselekedni, ami összhangban van az amerikai törvényekkel.[145] Mark Esper védelmi miniszter később úgy fogalmazott, kulturális helyszíneket nem támadnak, mert „ez a háború törvényszerűsége.”[146]

2020. január 5-én Irán Iszlám Konzultatív Gyűlése ülése alatt azt skandálta: „Amerika, a Nagy Sátán!”[147] Aznap Irán bejelentette, hogy a 2015-ös atommegállapodásban vállalt összes kötelezettségét felfüggeszti,[148] kivéve azt, hogy együttműködik az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfigyelő csoportjával, a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel. A közlemény hozzáteszi: „Ha feloldják a szankciókat, az Iszlám Köztársaság kész ismét magára vállalni a kötelezettségeit.”[149][150]

Egy beszédben,[151] melyet az Iráni Iszlám Köztársaság Hírszolgálata 2020. január 8-án sugárzott és a Közel-keleti Médiakutató Intézet fordított le angolra, Rohani elnök bejelentette, a továbbiakban országa nem veti alá magát a 2015-ös atomenergiai megállapodásnak és a benne szereplő, az urándúsítást tiltó szabályoknak. Azt mondta: „Irán nukleáris ipara szárnyalni fog.” Ezután Rohani elnök azt mondta: „Levágták szeretett Szolejmánink kezét.” Erre válaszul az irániak levágják majd az amerikaiak lábát, és kihajítják azokat a környező országokba.

A 82. légi osztag 1. dandárjának támadó csapatához tartozó amerikai paramilicistákat küldtek a Közel-Keletre a 2020. január 4-i bagdadi légitámadás után.

Az Amerikai Egyesült Államok keleti részén röviddel a támadás után több repülőgépnyi katona emelkedett a levegőbe.[152] Másnap az amerikai Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy 3500 embert küldött a régióba a 82. légi osztag kötelékéből. Ez az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb azonnali csapatszállítása.[153] Védelmi tisztviselők azt mondták, a csapatszállítás nincs közvetlen összefüggésben Szolejmáni megölésével, sokkal inkább egy olyan „megelőző lépés, mely az amerikaiakra és a létesítményeikre leselkedő megnövekedett veszéllyel kapcsolatos.”[154] Január 4-én a Nemzetbiztonsági Minisztérium azt közölte, „nem volt semmi speciális veszély, ami a szárazföldi országot érintette volna, de figyelmeztetést adtak ki arra, mire is képes Irán.”[155] Az USA kémszolgálata arról számolt be, hogy Irán megnövelte ballisztikus rakétáinak készültségi szintjét. Azt azonban nem lehet tudni, hogy ezek a rakéták védekezőek, figyelmeztető csapásra képesek vagy arra utaltak, hogy a jövőben megtámadnák az USA haderejét.[156]

Az USA bagdadi nagykövetsége sürgette az amerikaiakat, hogy azonnal hagyják el Irakot „amint lehetséges, légi úton, de ha ez már nem kivitelezhető, akkor szárazföldön menjenek másik országba”.[157] Másnap Nagy-Britannia figyelmeztette állampolgárait, hogy a kurdisztáni régió kivételével kerüljék Irakot, és csak akkor utazzanak Iránba, ha az tényleg halaszthatatlan.[158] Ausztrália hasonló figyelmeztetést adott ki, melyben az szerepelt, „hagyják el Irakot, amint csak lehet.”[159] Január 5-én az Egyesült Királyság bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson átkelő brit felségjelzésű hajókat a Királyi Haditengerészet fogja kísérni.[160]

Szolejmáni halálhírére az olajár három hónapja nem látott magasságokba emelkedett,[161] majd visszaesett.[162][163] Irán halálos áldozatot nem követelő rakétatámadása után az olaj ára alacsonyabb volt, mint al-Muhandisz meggyilkolása előtt.[164] Január 6-án a Chevron „megelőző intézkedésként” evakuálta az Iraki Kurdisztánban dolgozó amerikai munkásait.[165]

Egyéb kivégzési próbálkozások[szerkesztés]

A bagdadi repülőtéri merénylettel egy napon Jemenben sikertelenül próbálták meg lelőni drónnal a Forradalmi Gárda egyik, Abdul Reza Shahlai nevű bankárát.[h][167] Helyette a Kodsz Erők operatív tagját, Mohammad Mirzát találták el.[168] Shahlai öt amerikai megöléséért volt felelős, akikkel 2007. január 20-án Kerbelában végeztek.[169]

Állítólagos taji utcai támadás[szerkesztés]

A bagdadi repülőtérnél történt merénylet utáni napon az iraki média arról számolt be, hogy Bagdadtól északra, a Tajiban a Taji táborban újabb rakétatámadás volt, mikor a Népi Mozgósítási Erők egyik gyógyszerszállítmányát érte támadás. Az Iraki Hadsereg egyik, a Reutersnek nyilatkozó forrása szerint a merényletben hatan meghaltak, hárman pedig súlyosan megsebesültek.[170] A PMF később azt mondta, a támadás áldozatai között nem volt vezető parancsnok, és az Ali Imám dandár is tagadta, hogy vezetőjük elesett volna.[171] A PMF később azt is cáfolta, hogy bármiféle gyógyszerészeti konvojt támadás ért volna.[172] Arról nincsenek hírek, ki követte el a merényletet. Az Inherent Resolver hadművelet szóvivője, Myles B. Caggins III, azt mondta, ezt nem a koalíció követte el, miközben az Iraki Egyesített Parancsnokság tagadta, hogy tudna ilyesféle támadásról. Azt mondta, ez csak egy rosszmájú híresztelés volt, ami a nemrég történt repülőtéri támadás miatt terjedt el ennyire.[173]

Temetés[szerkesztés]

Légi felvétel Kászem Szolejmáni temetési szertartásáról Teheránban. A FARS News Agency videója.

Január 4-én tartották Bagdadban Szolejmáni, Muhandisz valamint az iraki és iráni milicisták gyászszertartását, ahol több ezer gyászoló azt skandálták: „Halál Amerikára, halál Izraelre!”. Jelen volt Adil Abdul Mahdi iraki miniszterelnök is.[174] A menet a síita szent helynek számító al-Kadhimiya mecset mellett indult, majd a Zöld Zónába tartott, ahol a kormány és a diplomácia épületei vannak, és itt tartották az állami szertartást. Bagdadból a menet Kerbelába, a síiták szent városába, majd Nedzsefbe mentek, ahol eltemették al-Muhandiszt és a többi irakit, míg Szolejmáni és a többi iráni koporsóját innét küldték Iránba.[175][176] A bagdadi gyászszertartás után[177] ismeretlenek rövid hatótávolságú rakétákat lőttek ki az amerikai nagykövetség irányába valamint az amerikaik által használt Balad Légibázison.[178] A közel-keleti hadműveleteket irányító amerikai Központi Parancsnokság azt mondta, a január 4-i elszórt rakétatámadásokban egy amerikai sem sérült meg.[89]

Szolejmáni és a többi, a támadásban meghalt iráni holtteste január 5-én érkezett Iránba, ahol több városban is gyászszertartást tartottak értük. Az első város Ahváz volt,[179] majd tovább mentek Meshedbe, ahol egymillió ember próbált meg együtt gyászolni. Kezdetben olyan hírek érkeztek, hogy a kormány lemondta a teheráni gyászt, mert a meshedi részvételt elmézve a város nem tudná kezelni a lehetséges résztvevők számát.[180][181] Végül azonban megtartották a teheráni búcsúztatót is, ahol Ali Hámenei ajatollah az imádkozók irányítása közben nyilvánosan elsírta magát. Az iráni állami média szerint a gyászolók száma elérte a „milliókat” is, és ez lehetett az Iszlám Köztársaságot megalapító Ruholláh Hámenei 1989-es temetése óta a legnagyobb összegyűlt tömeg.[182][183] Az iráni hatóságok azt tervezték, hogy nyilvános gyászra január 6-án Komba viszik a holttestet,[184] majd január 7-én ért szülővárosába, Kermánba, ahol a temetést is tartották.[185][186] Még mielőtt az állami megemlékezés véget ért volna, több infrastrukturális létesítmény, mint például Ahváz nemzetközi repülőtere vagy a Teheránba vezető gyorsforgalmi út felvette Szolejmáni nevét.[187][188] A Forradalmi Gárda háborús bűntettei miatt a kritikusai elítélték a temetést, és ezt #IraniansDetestSoleimani hashtagekkel fejezték ki.[189][190]

2020. január 7-én Kermánban legalább 56 ember meghalt és 213 megsérült egy roham közben Szoeljmáni gyászszertartása alatt. Emiatt magát a temetést elhalasztották egy későbbi időpontra.[191][192]

Az amerikai csapatok státusza Irakban[szerkesztés]

Az Al-Manar arról számolt be, hogy „vasárnap egy rendkívüli ülésen 170 iraki törvényhozó olyan törvényjavaslatot írt alá, mely alapján felszólítanák az iraki kormányt, hogy kezdeményezze az amerikai csapatok kivonulását az országból.” Csak 150 szavazat kell ahhoz, hogy a benyújtott tervezetből elfogadott törvény legyen.”[193] A kurd Rudaw Media Network szerint az aláírók mind síiták voltak.[194] A hírszolgálat jelentése szerint „nincs jogi következménye annak, ha az iraki parlament elfogadja a külföldi csapatok kiküldését.”[195] Az Al Jazeera szerint a határozat szövege a következőket tartalmazza: „A katonai műveletek iraki befejeződése és a győzelem elérése miatt a kormány visszavonja azon kérését, mely a nemzetközi koalíciótól támogatást kért az Iszlám Állam elleni harcban.” Máshol ez van benne: „Az iraki kormánynak azon kell dolgoznia, hogy megszüntesse külföldi katonai erők jelenlétét iraki területeken, és meg kell tiltania, hogy bármilyen jogcímen használhassák szárazföldjét, légterét vagy vizeit.” [196] A határozatot az iraki parlament elfogadta.[197] A szavazásra válaszul Trump olyan szankciókkal fenyegette meg Irakot, melyek mellett „az iráni szankciók eltörpülnek,” valamint követelte, hogy fizessék vissza az amerikaiaknak az iraki katonai létesítményekbe történt befizetéseiket.[198]

2020. január 6-án a Pentagon nyilvánosságra hozta William Seely hadi dandártábornoknak Abdul Amirnak, a CJO bagdadi igazgatóhelyettesének írt levelét, melyben arról tájékoztatja, hogy „az iraki parlamenttől valamint a miniszterelnöktől érkezett kérés alapján a CJTF–OIR a következő napokban és hetekben át fogja szervezni a csapatait, hogy felkészüljön az elkövetkező mozgósításokra.”[199] Röviddel később Mark Milley, a legénység legfőbb vezetője azt mondta: „A levél egy vázlat. Hiba volt, senki nem írta alá, nem szabadott volna kikerülnie. … Rossz a megszövegezés, kivonulásról beszél, ami nem az, mint ami meg fog történni.”[200]

Pár nappal később az Amerikai Külügyminisztérium figyelmeztette Irakot, hogy elveszítheti a hozzáférését a Federal Reserve Bank of New York-nál vezetett számlái felett,[i] ha az amerikai csapatoknak mégis távozni kellene.[202][j]

Miután a síita Muktata asz-Szadr meghirdette a „Millió Ember Menetét”, január 24-én több százezer iraki tüntetett az amerikaiak iraki jelenléte ellen. Barhám Száleh iraki elnök ezt írta ki Twitteren: „Az Irakiaknak egy teljesen független államra van szüksége, mely nem fog megtörni.”[206]

Iráni rakétatámadás az iraki amerikai légibázisok ellen[szerkesztés]

2020. január 8-án iráni katonák ballisztikus rakétákat lőttek ki az Al Asad Légibázis és egy Erbil közelében lévő légi osztag ellen, ahol amerikai személyzet állomásozott.[207][208] A Forradalmi Gárda bejelentette, hogy a támadások a Szolejmáni meggyilkolása miatt indított megtorlás részei voltak.[209] Sem iraki, sem amerikai áldozatokról nem érkezett hír.[210]

Az ISNA, az iráni állam hírügynökség szerint „Irán több tíz föld-föld rakétát lőtt ki” a bázisokra, és vállalta a támadásért a felelősséget.[211] A támadásokra két hullámban került sor, és mindkettő körülbelül egy óráig tartott.[212]A Pentagon azt jelentette, hogy ezeken a bázisokon – miután az irániak bejelentették, hogy támadást készítenek elő amerikai célpontok ellen – már magas volt a készültségi szint.[213] Bár a Pentagon kétségbe vonta a kilőtt rakéták számát, azt elismerték, hogy két helyszínt rakéta találat érte.[214][215] Az USA Központi Parancsnokságának egyik szóvivője azt mondta, összesen 15 rakétát lőttek ki. Tíz találta el az Ayn al-Asad légibázist, egy találat volt Erbinnél, négy pedig célt tévesztett.[212] Más források arról szóltak, hogy Erbilt két rakétával támadták meg. Az egyik célpontja az Erbili Nemzetközi Repülőtér, a másik Erbiltől 20 km-re ért földet. A légibázist eltaláló rakéta nem robbant fel.[216]Január 8-án Szaúd-Arábia védelmi miniszter-helyettese, Khalid bin Salman herceg azt mondta, a királyság kiáll Irak mellett, és mindent megtesz, amit csak tud, hogy távol tartsa „attól, a fenyegetéstől, hogy külső féllel konfliktusba vagy háborúba keveredjen.”[217]

Az iraki utcai tüntetések újraindulása[szerkesztés]

Az Abdul Mahdi lemondásához vezető iraki masszív utcai tüntetések Szolejmáni meggyilkolása után újraindultak, célpontjuk pedig az addigi Irán-ellenességről eltolódott Amerika- és Irán-ellenességre.[218][219][220] A "Készült Irakban" utcai és internetes tüntetések a kivégzést követően megerősödtek.[221] 2020. január 5-én nagyszabású tüntetések voltak az ország több városában.[218][219] Január 7-én megrendezték a „Készült Irakban”[221] tüntetést, ezen kívül január 10-én kétezren tüntettek Baszrában és Násszirijában, ahol az egyik szlogen az volt: „Sem Amerika, sem Irán, a mi forradalmunk fiatal forradalom.”[220]

Iráni tüntetések[szerkesztés]

2020. január 11-én, miután az iráni vezetők elismerték, hogy az iráni hadsereg lőtte le az Ukraine International Airlines Flight 752-es járatát, több ezer ember kezdett el tüntetni Iránban,[222] ezzel folytatva a 2017. decemberben megkezdett tüntetéshullámot.[223][224][225][226] A tüntetésen Ali Hámenei legfelsőbb vezetőt felszólították a lemondásra, azt skandálták, hogy „halál a hazugokra”, és azt követelték, hogy „a Forradalmi Gárda hagyja el az országot”.[227]

Jogszerűség[szerkesztés]

Többen megkérdőjelezték a légi támadás jogszerűségét.[228][229][230][231]

A nemzetközi jog állítólagos megsértése[szerkesztés]

Az ENSZ Alapokmánya általánosan megtiltja,, hogy egy ország hadsereget vessen be egy másik állam ellen, ha erre nem a saját területén kerül sor.[232] Irak kormánya nem adott felhatalmazást arra, hogy a területén lévő egyik katonai vezetőt egy másik országból megtámadjanak.[231][232] Több jogi szakértő is úgy gondolja, hogy Irak jóváhagyásának hiánya megnehezíti az USA-nak a támadás megalapozottságának bizonyítását.[232]

Agnès Callamard, az Egyesült Nemzetek Szervezetének a területen kívüli, arbitrázsos kivégzésekkel foglalkozó speciális megfigyelője azt nyilatkozta, a légi támadás „nagy valószínűséggel megsértette a nemzetközi jogot, többek között annak az emberi jogokra vonatkozó előírásait.” és hozzátette, hogy az, hogy Szolejmánin kívül másokat is megöltek, az „abszolút törvénytelen” volt.[228][233]

Ben Wallace védelmi miniszter azt mondta: „az általam látott hírszerzési információk, annak fényében, hogy mindenkinek joga van magát megvédeni egy egyébként bekövetkező leselkedő veszélytől."[234] igazolja a tettünket. Boris Johnson brit miniszterelnök egyik szóvivője azt mondta: „Az államoknak joga van ilyesféle akciókat önvédelemből végrehajtani.”[235] Johnson később azt mondta "... {{||}}Nem az Egyesült Királyság dolga eldönteni a történtek teljes jogosságát, mert ez nem a mi hadműveletünk volt.” Ezt arra válaszolva közölte, hogy az ellenzék vezetője, Jeremy Corbyn „illegális cselekedetnek” minősítette a történteket, és azt kérte a kormánytól, hogy ítélje el ezeket.[236]

Mary Ellen O'Connell egyetértett azzal, hogy Szolejmáni „előre nem egyeztetett megölése” ellentétes az 1907-es hágai egyezménnyel és a genfi egyezmények I. kiegészítésével, így törvénytelen.[237] Robert M. Chesney fenntartotta azonban, hogy ha önvédelemről volt szó, akkor megindokolható. Oona A. Hathaway szerint az elérhető adatok ezt nem támasztják alá.[232]

Az NBC News tudósítója öt korábbi és kettő jelenlegi, a Trump-adminisztrációban dolgozó tisztviselőre hivatkozva azt mondta, Trump már 2019. júniusban engedélyezte Szolejmáni megölését, ha „Irán agressziója amerikaiak életébe kerül.” A riporter szerint az események sorrendje miatt ez megkérdőjelezheti Trump kormányának egyéb, a meggyilkolás indokaként felhozott magyarázatait.[238]

Irán bejelentette, hogy háborús bűncselekmények miatt eljárást indít Donald Trump amerikai elnök ellen a Hágai Bíróság előtt.[239]

Az Irakkal kötött megállapodások fényében[szerkesztés]

Hivatalosan a PMF egy sor, az iraki parlament és a miniszterelnök által elfogadott rendeletek révén az iraki biztonsági erők része lett, így szorosan véve az Egyesült Államok megölte az egyik vezető iraki katonai tisztviselőt, Abu Mahdi al-Muhandiszt és több más iraki katonai személyt is.[240][241]

Egy kétoldalú megállapodás alapján az USA nem indíthat Irakból támadást egy másik ország ellen.[232] Adil Abdul-Mahdi iraki miniszterelnök azt mondta, a támadás „megsértette az amerikai katonák Irakban tartózkodásának szabályait.”[242] Hozzátette: „Egy olyan iraki katonai parancsnok meggyilkolása, aki hivatalos pozíciót tölt be a hadseregben, Irak elleni agresszió, és vezető iraki emberek vagy olyan emberek megölése, aki testvéri országból érkezik iraki földre, a szuverenitás masszív megsértése.”[229] Ő és a Képviselőház szóvivője, Mohamed al-Halbousi külön kiáltványokat tettek közzé, és mindketten Irak szuverenitásának megsértéseként értelmezték az eseményeket.[243][244] Az iraki ügyvivő miniszterelnök irodája szerint az amerikai külügyminiszternek egy csoportot kell Irakba küldenie azzal a céllal, hogy meghatározzák, az amerikai csapatok miképp hagyják el Irakot.[245]

Az USA törvényei[szerkesztés]

Az, hogy a légi támadásra a Kongresszus előzetes jóváhagyása nélkül került sor, több jogi kérdést is felvet.[231] John Daniszewski, az AP riportere az ügyet az amerikai állampolgár Anwar al-Awlaki drónos megöléséhez hasonlította, melyre Obama elnöksége idején került sor.[246][247][248][249] Több elemző szerint az USA alkotmányának második szakasza alapján Trumpnak jogában állt elrendelni a támadást, míg az AUMF, a terrorizmus ellen történő katonai erők bevetésére adott felhatalmazás kétértelműsége segíthet Trumpnak, hogy megalapozza a döntését.[228]

A Fidel Castro meggyilkolásának kísérletét megbénító 1976-ban hozott 11905-ös rendelet szerint „az Amerikai Egyesült Államok kormányának egyetlen alkalmazottja vagy neki másképp munkát végző személy sem bonyolódhat kivégzésbe.” A kivégzés törvény szerinti jelentése, valamint az, hogy használható-e erre az esetre, nem világos.[71]

Kongresszusi határozat Trump háborús erejének korlátozására[szerkesztés]

A Kongresszus több tagja, akiket nem értesítettek előre Szolejmáni megöléséről, és erről nem is tárgyaltak velük, úgy gondolta, csökkenteni kellene az elnök hatalmát, így a jövőben kongresszusi jóváhagyás nélkül ne indíthasson hadműveletet Irán ellen. 2020. január 6-án Pelosi bejelentette, hogy a tervek szerint egy héten belül szavazhatnak arról a javaslatról, mely csökkentené Trump elnök hatáskörét Irán tekintetében.[250] 2020. január 8-án Pelosi bejelentette, hogy január 9-én a teljes ház fog dönteni arról, hogy csökkentsék-e Trump hatáskörét az Iránnal kialakult konfliktus tekintetében.[251][252][253] A Házbizottság elfogadta, hogy a két ház együtt szavazzon, és meghatározta a paramétereket is, mely alapján január 9-én kétórás vitát tartanak.[254] A ház szavazása azért is jelentős, mert az alkotmány előírja, hogy bár az elnök bevetheti a hadsereget az ország védelme érdekében, hadüzenethez azonban szüksége van a Kongresszus jóváhagyására is.[255] Trump kritizálta a hozzáállást, mert az iráni beavatkozáshoz nem kellhet kongresszusi hozzájárulás, „hisz a másodperc törtrésze alatt kell döntést hozni.”[256]

2020. január 9-én az USA Képviselőháza mérlegelte a beavatkozást, és 224–194 arányban jóváhagyta azt. Hogan Gidley kritizálta a határozat elfogadását, szerinte ez „csak egy újabb politikai lépés,” és arra aló kísérlet, hogy „csökkentse az elnök hatáskörét olyan ügyekben, mint Amerika és a mi érdekeinek védelme a régióban”. Azt nem lehetett tudni, hogy a határozat kötelező érvényű lesz-e vagy sem, és hogy a Szenátus elfogadja-e. Kevin McCarthy, a kisebbség vezetője szerint ez egy „értelmetlen szavazás”, míg a Demokraták szerint erős üzenetet küld Trumpnak arról, hogy a nemzetbizonsági kérdésekben együtt kell működnie a Kongresszussal.[257][258][256]

Reakciók[szerkesztés]


Ali Hámenei, Irán legfőbb vezetője fogadkozott, hogy „durva bosszút” áll az USA ellen,[259][260][261] és háromnapos nemzeti gyászt rendelt el.[262] Hasszán Rohani iráni elnök is azt mondta, Irán „bosszút fog állni”.[263] Mohammad Javad Zarif külügyminiszter a támadást „szélsőségesen veszélyes és buta eszkalációnak” nevezte.[264] Irán az ENSZ-nek küldött levelében „állami terrorizmusnak” nevezte a történteket, és azt mondta, ez megszegte a nemzetközi jog alapelveit.[265] Január 7-én Irán parlamentje elfogadta a Kodsz Erők költségvetésének 200 millió euróval történő megemelését, amit két hónapon belül kell felhasználni.[266] A Reuters jelentése szerint több iráni, így többek között Szolejmáni támogatói is attól tartanak, hogy a rossz gazdasági környezetben és elburjánzó korrupció időszakában megnőhet egy háború esélye. Néhány idősebb irániban az Irak–iráni háború emlékeit idézték fel a történtek.[267]

Irakban a leköszönő miniszterelnök, Adel Abdul Mahdi elítélte a támadást, szerinte ez kivégzés volt, a támadást agressziónak minősítette, ami szerinte az iraki szuverenitás megsértése, és így háború törhet ki Irakban. Azt is említette, hogy a támadás megsértette az amerikai erők Irakban állomásozásáról szóló szerződést, és Irak biztonságának biztosításának összhangban kell lennie a törvényekkel.[268] Az iraki parlament elnöke, Mohammed al Halbousi azzal fenyegetett, hogy „véget vet az amerikai erők jelenlétének” Irakban.[269] Az iraki parlament arról szavazott, hogy felkéri az USA haderejét az ország elhagyására. Muktada asz-Szadr, a Szadrista Mozgalom és a Béke Csapatok milícia vezetője meghagyta követőinek, hogy „készüljenek Irak megvédésére.”[270]

Donald Trump amerikai elnök bejelentése a légi támadásról. 2020. január 3. Mar-a-Lago,

Röviddel azelőtt, hogy a Védelmi Minisztérium bejelentette volna a támadást, Trump elnök amerikai zászlót rakott ki a Twitterre.[271][272] Másnap reggel egy sajtótájékoztatón elmondta, hogy ő adott engedélyt a támadásra, mert Szolejmáni egy „ közelgő, baljós” támadást készített elő az amerikaiak ellen. Hozzátette: „A tegnap esti akciónkkal akartuk megelőzni a háborút. Nem azért cselekedünk, hogy háborút indítsunk.”[273] Hozzátette, hogy nem számít Iránban a hatalom leváltására.[274] Január 4-én Trump azt írta ki Twitteren, hogy 52 iráni helyszínt választottak ki (az iráni túszdráma 52 amerikai halottjára emlékezve) arra az esetre, ha „Irán bármilyen amerikait vagy amerikai eszközt megtámad.”[275][276] Rohani iráni miniszterelnök így válaszolt: „Akik az 52-es számra hivatkoznak, emlékezniük kellene 290-esre is.” Ezzel a Iran Air 655-ös járatának 1988-as lelövésére utalt, ahol egy amerikai hadihajó miatt 290 ember vesztette életét.[277] A célpontok között voltak iráni „kulturális helyszínek” is,[278] és így Trump végül is arra is utalt, hogy még akkor is szétlőné ezeket, ha háborús bűnnek számítana.[279]

Az amerikai politikusok reakciója párthovatartozásuk szerint oszlott meg. Mitch McConnell, a Szenátus többségének a vezetője ünnepelte a támadást, Szolejmánira pedig mint „Irán terroristamesterére” hivatkozott.[280] Nancy Pelosi házelnök szerint a támadás „proaktív és arányos volt”, és egy olyan háborús erőmegosztást ajánlott, mely szerint a Trump vezetésnek 30 napon belül be kell fejeznie a Kongresszus által el nem fogadott iráni hadműveleteket.[281] Lindsey Graham szenátor ezt írta a Twitterre: „Az iráni kormánynak: ha többet akartok, többet kaptok.”[282][37] Másrészről Richard Blumenthal szenátor ezt állította. „A jelenlegi felhatalmazásban benn van az is, hogy esetlegesen új háborút indítsanak. Ez a lépés elvezethet egy olyan katonai összetűzéshez, melynél nagyobb összhang ég semelyik másik körül nem alakult ki az elmúlt évtizedekben.”[37] A 2020-as amerikai elnökválasztás demokrata jelöltjei, Trump kihívói nagyon elítélték a légi támadásokat.[283] Az egyik jelölt szerint a gyilkosság figyelemelterelés volt.[284] Ahhoz hasonlította, mint mikor Bill Clinton impeachmentje alatt bombázta Irakot, Afganisztánt és Szudánt.[285]

Bill de Blasio, New York polgármestere magas szintű készültséget rendelt el a New York-i rendőrségnél, amibe beletartozhatott az esetleges táskaátvizsgálás a metróknál és az autók átvizsgálása alagutaknál és hidaknál.[286]

A NATO főtitkárának, Jens Stoltenbergnek a megjegyzései.

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének főtitkára, António Guterres aggodalmának adott hangot az eszkalálódás miatt, és „maximális önmérsékletre” szólította fel a résztvevőket.[287] A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg egy január 6-i megbeszélés után azt mondta: „Az atlanti szövetség minden tagállama támogatja az Egyesült Államokat és a Közel-Keletet. … Iránnak tartózkodnia kell mindenféle provokációtól és összetűzéstől.”[288]

Január 6-án az USA Oroszországot és Kínát hibáztatta, mert „blokkolják egy, a bagdadi nagykövetség elleni támadást elítélő határozat elfogadását.”[289][290] Az orosz Védelmi Minisztérium szerint „Oroszország felajánlotta az S–400-as légvédelmi rendszerét Iránnak, hogy meg tudja védeni a légterét.”[291][292] A majdnem kilenc éve folyó polgárháború alatt csupán másodszor Szíriába látogatott Vlagyimir Putyin, hogy január 7-én találkozzon az ország elnökével, Bassár el-Aszaddal.[293] Egy másik, január 6-i bagdadi megbeszélésen Zhang Tao kínai nagykövet azt mondta Irak ügyvezető miniszterelnökének, al-Mahdinak, hogy „Kína kényes arra, hogy növelje Irak biztonságát és a vele való katonai szövetséget elmélyítse.”[294]

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Donald Trump amerikai elnök Szolejmánit tette felelőssé az Irakban és Afganisztánban az út mentén elhelyezett több ezer út menti bombáért, mikor ezt mondta: „Ő volt az út menti bombák királya, sok embernek emiatt a gazember miatt nincsenek meg a kze vagy a lába.”[92] Ezen felül Boris Johnson brit miniszterelnök megemlítette, hogy Szolejmáni „olyan robbanóeszközöket szállított terroristáknak, melyek miatt – attól tartok – több brit katona is meghalt vagy megnyomorodott.”[93]
  2. A BBC szerint Mike Pompeo, az USA kongresszusának tagja turista vízumot igényelt Pakisztán washingtoni nagykövetségén, hogy a helyszínen ellenőrizhesse a helyzetet, de kísérlete sikertelenül zárult.[94]
  3. A saját biztonsági előírásaival tisztában lévő iraki biztonságiak szerint Szolejmáni saját biztonsága érdekében kerülte a saját repülője használatát.[113]
  4. Az állítólag a Katar Al Udeid Légibázisról indított drónt a távolból a Creech Légibázisról irányították).[116]
  5. Iraki és szíriai elemzők arra összpontosítottak, a damaszkuszi és a bagdadi repülőtereken belül történt összebeszélés mennyiben segítette az USA légierejét abban, hogy meghatározza Szolejmáni pontos helyzetét.[113] A NBC News jelentése szerint ezen felül Izrael is segített a megszerzett információk megerősítésével.[117]
  6. Az MQ-9 Reaper drónt valószínűleg AGM-114 Hellfire rakétákkal volt felszerelve.[119][120]
  7. A SOF nagyjából 1 km távolságból követte Szolejmáni konvoját, mikor célba vették. Bár pár percen belül megérkeztek és felmérték a robbanás által okozott veszteségeket, kihúzták Szolejmáni holttestét, a nála lévő értékekkel lefényképezték, melyek között ott volt a mobiltelefonja is, de az már annyira megrongálódott, hogy nem lehetett további vizsgálatoknak alávetni.[132]
  8. Az USA Külügyminisztériumának Elismerés az Igazságért Programja 15 millió dolláros jutalmat ígért annak, aki a Forradalmi Gárda pénzügyi helyzetéről szóló vagy Abdul Reza Shahlai személyéhez kapcsolódó információkkal tud szolgálni.[166]
  9. 2015-ben az amerikai Federal Reserve és az USA Pénzügyminisztériuma több hétre felfüggesztette Irak hozzáférését a New York FED-nél vezetett számláihoz, mert attól tartottak, hogy az ottani források iráni bankokhoz vagy az Iszlám Államhoz kerülhettek volna.[201] A The Wall Street Journal szerint az irakiak olajbevételéből származó források mértéke, melyet a FED-nél kötöttek le, 2018-ban elérte havonta a 3 milliárd USD-t.[202] Eközben iraki tisztviselők kijelentették, hogy az olajbevételből a FED-nél lekötött pénz mértéke eléri a 35 milliárd USD-t, aminek a blokád alá vonása gazdasági összeomláshoz vezetne.[203]
  10. Ugyanakkor Donald Trump amerikai elnök megemlítette, hogy Iraknak vissza kellene fizetnie a számukra felépített létesítmények értékét, egyébként a csapataik a helyükön maradnak.[204] Trump kormányzata elkezdett egy olyan tervezetet megfogalmazni, mely a csapatok kiküldése esetén alkalmazandó szankciókról szól.[205]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. A szerencsétlenség kezelése miatt új kihívással kell szembenézniük az iráni vezetőknek (magyar nyelven). A szerencsétlenség kezelése miatt új kihívással kell szembenézniük az iráni vezetőknek | hírek.sk. (Hozzáférés: 2021. január 19.)
  2. https://www.nytimes.com/2020/01/12/us/politics/trump-suleimani-explanations.html
  3. https://www.cnn.com/2020/01/13/politics/pompeo-barr-soleimani-strike-iran-rationale/index.html
  4. a b Schilling, Warner R. (Fall 2016). „Decision Making in Using Assassinations in International Relations”. Political Science Quarterly 131 (3), 503–539. o. DOI:10.1002/polq.12487.  
  5. Thomas, Ward (Summer 2000). „Norms and Security: The Case of International Assassination”. International Security 25 (1), 105–133. o. DOI:10.1162/016228800560408.  
  6. Arról a fő irányvonalról, mely szerint a vezetőség támadása nem hatékony, lásd Jordan, Jenna. Leadership Decapitation: Strategic Targeting of Terrorist Organizations. Stanford University Press (2019. június 8.). ISBN 978-1-5036-0824-5 . Arról, hogy az ilyen megközelítések működnek, lásd Price, Bryan C. (Spring 2012). „Targeting Top Terrorists: How Leadership Decapitation Contributes to Counterterrorism”. International Security 36 (4), 9–46. o. DOI:10.1162/ISEC_a_00075.  ; és Johnston, Patrick B. (Spring 2012). „Does Decapitation Work? Assessing the Effectiveness of Leadership Targeting in Counterinsurgency Campaigns”. International Security 36 (4), 47–79. o. DOI:10.1162/ISEC_a₀0076.  
  7. Trump's Iran Policy Is Brain-Dead”, 2020. január 3. 
  8. Iran moves missiles to Iraq in warning to enemies—sources. Euronews , 2018. augusztus 31. [2020. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  9. Sick, Gary G. (2015. szeptember 7.). „Iran After the Deal—What to Do When the JCPOA Expires”. Foreign Affairs.  
  10. CheckerEmailEmailBioBioFollowFollow, Glenn Kessler closeGlenn KesslerThe Fact: Analysis | Was Obama's $1.7 billion cash deal with Iran prohibited by U.S. law?. The Washington Post
  11. Baker, Peter. „As Trump Accuses Iran, He Has One Problem: His Own Credibility”, The New York Times, 2019. június 14. 
  12. Bakeer, Ali: Trump's strategy against Iran can still succeed. Al Jazeera
  13. Iraq Condemns US Air Strikes as Unacceptable and Dangerous. Asharq Al-Awsat , 2019. december 30. [2019. december 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  14. Iran oil: US to end sanctions exemptions for major importers”, BBC News Online, 2019. április 22. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  15. Mousavian, Seyed Hossein: Can there be a deal between Iran and the US in the new year?. Al Jazeera
  16. Beinart, Peter: Bolton Keeps Trying to Goad Iran into War. The Atlantic , 2019. június 20. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  17. Iran got its revenge for Qasem Soleimani's killing but the US Navy is still a target. USA Today , 2020. január 10.
  18. Currently listed entities. Publicsafety.gc.ca . [2017. február 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  19. Saudi, Bahrain add Iran's IRGC to terror lists—SPA Archiválva 2019. május 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. euronews.com
  20. Fact Sheet: Designation of Iranian Entities and Individuals for Proliferation Activities and Support for Terrorism. U.S. Department of the Treasury, 2007. október 25. [2014. november 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2014. november 11.)
  21. U.S. Labels Iran's Revolutionary Guard As A Foreign Terrorist Organization Archiválva 2019. június 10-i dátummal a Wayback Machine-ben. NPR
  22. Ali H. M. Abo Rezeg. „PROFILE—Who is Qasem Soleimani?”, Anadolu Agency, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 8.) „He was among the Iranian individuals who were sanctioned by the UN Security Council resolution 1747” 
  23. UN Security Council Resolution 1747 (2007) on non-proliferation
  24. A Tanács 2011/701/KKBP határozata ( 2011. október 21. ) a 2011/430/KKBP határozatnak a terrorizmus leküzdésére vonatkozó különös intézkedések alkalmazásáról szóló 2001/931/KKBP közös álláspont 2., 3. és 4. cikkének hatálya alá tartozó személyek, csoportok és szervezetek listájának naprakésszé tétele érdekében történő módosításáról
  25. Ali H. M. Abo Rezeg. „PROFILE—Who is Qasem Soleimani?”, Anadolu Agency, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 8.) „on 24 June 2011, an official statement by the European Union said that European sanctions were imposed on three Iranian commanders of the Revolutionary Guards including Soleimani.” 
  26. Iranian who brokered Iraqi peace is on U.S. terrorist watch list | McClatchy, 2011. szeptember 29. [2011. szeptember 29-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  27. Treasury Designates Individual, Entity Posing Threat to Stability in Iraq. treasury.gov
  28. Melman, Yossi: Abu Mahdi al-Muhandis, Head of pro-Iranian Kataib Hezbollah Targeted by U.S., 2020. január 3.
  29. カタイブ・ヒズボラ(KH) | 国際テロリズム要覧(Web版) | 公安調査庁, 2019. március 2. [2019. március 2-i dátummal az eredetiből archiválva].
  30. مجلس الوزراء يعتمد قائمة التنظيمات الإرهابية. | WAM, 2014. november 17. [2014. november 17-i dátummal az eredetiből archiválva].
  31. a b Lawrence, John: Iraq Situation Report: May 23–25, 2015. understandingwar.org . Institute for the Study of War, 2015. május 26. (Hozzáférés: 2015. május 27.) See paragraph 5 of the report.
  32. a b c d 'VS doden topgeneraal Iran, vrees voor escalatie groeit' (US kill top general Iran, fear for escalation grows). NRC Handelsblad, 3 {{||}}January 2020. Retrieved 10 January 2020.
  33. a b c 'Soleimani had een heldenstatus in Iran, hij maakte het land machtiger' (Soleimani had a heroic status in Iran, he made the country mightier). 3 January 2020. Retrieved 10 January 2020.
  34. a b Carolien Roelants, Iran expert of NRC Handelsblad, in a debate on Buitenhof on Dutch television, 5 January 2020.
  35. 'Het conflict tussen Iran en de VS in vogelvlucht' (The conflict between Iran and the US in a nutshell). NRC Handelsblad, 6 January 2020. Retrieved 10 January 2020.
  36. 'Na aanval op Soleimani lijkt einde invloed VS in Iraq nabij' (After attack on Soleimani, US influence in Iraq seems nearly ended). NRC Handelsblad, 3 January 2020. Retrieved 10 January 2020.
  37. a b c US kills Iran's most powerful general in Baghdad airstrike. Associated Press , 2020. január 2. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  38. Several tv news bulletins, 3–7 Jan 2020.
  39. Schmitt, Eric. „Iran's Maj. Gen. Qassem Soleimani traveled with impunity—until U.S. drones found him”, Chicago Tribune, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  40. Relman, Eliza (3 January 2020), Trump didn't know who the Iranian leader he just assassinated was four years ago, <https://www.businessinsider.nl/trump-didnt-know-who-qassem-soleimani-was-4-years-ago-2020-1?international=true&r=US>. Hozzáférés ideje: 3 January 2020
  41. Report: U.S. Gives Israel Green Light to Assassinate Iranian General Soleimani, 1 January 2018, <https://www.haaretz.com/israel-news/u-s-gives-israel-green-light-to-assassinate-iran-s-general-soleimani-1.5630156>. Hozzáférés ideje: 3 January 2012
  42. After drone strike foiled, top minister threatens Iran commander Soleimani, 25 August 2019, <https://www.timesofisrael.com/after-drone-strike-foiled-minister-appears-to-threaten-iran-commander-soleimani/>. Hozzáférés ideje: 3 January 2012
  43. Iran says it foiled plot to kill Quds chief Soleimani, 3 October 2019, <https://www.reuters.com/article/us-iran-soleimani/iran-says-it-foiled-plot-to-kill-quds-chief-soleimani-idUSKBN1WI161>. Hozzáférés ideje: 3 January 2012
  44. Khoury, Jack (3 October 2019), Iran Says Foiled 'Israeli-Arab' Plot to Assassinate Top General Qassem Soleimani, <https://www.haaretz.com/middle-east-news/iran/iran-says-foiled-israeli-arab-plot-to-assassinate-top-general-qassem-soleimani-1.7928836>. Hozzáférés ideje: 4 January 2012
  45. Mossad chief: Iran's Soleimani 'knows his assassination is not impossible', 11 October 2019, <https://www.timesofisrael.com/mossad-chief-says-irans-soleimani-knows-his-assassination-is-not-impossible/>. Hozzáférés ideje: 3 January 2012
  46. Simon, Steven: Hypersonic Missiles Are a Game Changer. The New York Times , 2020. január 2.
  47. U.S. Casualties associated to EFP events”, United States Central Command, 2015. szeptember 1. (Hozzáférés ideje: 2020. január 18.) 
  48. U.S. Sees New Weapon In Iraq: Iranian EFPs”, CBS News, 2007. február 11. (Hozzáférés ideje: 2020. január 18.) 
  49. The U.S. Army in the Iraq War, Volume 1. Invasion—Insurgency—Civil War. 2003-2006”, Strategic Studies Institute and U.S. Army War College Press, 2019. január 1.. [2019. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. január 18.) 
  50. The U.S. Army in the Iraq War, Volume 1. Invasion—Insurgency—Civil War. 2003–2006”, Strategic Studies Institute and U.S. Army War College Press, 2019. január 1.. [2019. november 23-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. január 18.) 
  51. Trump authorized Soleimani's killing 7 months ago, with conditions”, NBC News, 2020. január 13. (Hozzáférés ideje: 2020. január 18.) 
  52. Fact Sheet: Designation of Iranian Entities and Individuals for Proliferation Activities and Support for Terrorism”, U.S. Department of the Treasury, 2007. október 25. (Hozzáférés ideje: 2020. január 18.) 
  53. Fact-checking Trump's claim that Obama designated Iran's Soleimani a terrorist but did nothing”, PolitiFact, 2020. január 16. (Hozzáférés ideje: 2020. január 18.) 
  54. Administration Takes Additional Steps to Hold the Government of Syria Accountable for Violent Repression Against the Syrian People”, U.S. Department of the Treasury, 2011. május 18. (Hozzáférés ideje: 2020. január 18.) 
  55. Treasury Sanctions Five Individuals Tied to Iranian Plot to Assassinate the Saudi Arabian Ambassador to the United States”, U.S. Department of the Treasury, 2011. október 11. (Hozzáférés ideje: 2020. január 18.) 
  56. Reuters staff. „Inside the plot by Iran's Soleimani to attack U.S. forces in Iraq”, Reuters, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  57. Kasra Aarabi. „Iran's Regional Influence Campaign Is Starting to Flop”, Foreign Policy, 2019. december 11. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  58. Arwa Ibrahim. „Why are Iraqi protesters targeting Iranian buildings?”, Al Jazeera, 2019. november 29. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  59. Associated Press. „'We in Iran Know How to Deal With Protests,' Soleimani Told Iraqi Officials in Surprise Visit”, Haaretz, 2019. október 31. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  60. Reuters staff. „Inside the plot by Iran's Soleimani to attack U.S. forces in Iraq”, Reuters, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  61. Kasra Aarabi. „Iran's Regional Influence Campaign Is Starting to Flop”, Foreign Policy, 2019. december 11. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  62. AL JAZEERA AND NEWS AGENCIES. „Tensions flare as unidentified gunmen kill protesters in Baghdad”, Al Jazeera, 2019. december 8. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  63. Arwa Ibrahim. „Why are Iraqi protesters targeting Iranian buildings?”, Al Jazeera, 2019. november 29. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  64. Reuters staff. „Inside the plot by Iran's Soleimani to attack U.S. forces in Iraq”, Reuters, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  65. Anita Chabria. „Defense contractor whose death sparked US-Iran attacks is mourned”, Los Angeles Times, Stripes.com, 2020. január 8. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  66. Snow, Shawn. „Several American troops wounded and a US contractor killed in rocket attack on Kirkuk base”, MilitaryTimes.com, 2019. december 27. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  67. Idrees Ali. „Trump aides call U.S. strikes on Iraq and Syria 'successful', warn of potential further action”, Reuters, 2019. december 29. (Hozzáférés ideje: 2020. január 2.) 
  68. Julian Borger. „US: strikes on Iran-backed militia a response to 'campaign' of attacks by Tehran”, The Guardian, 2019. december 30. (Hozzáférés ideje: 2020. január 2.) 
  69. Morgan, Wesley: State Department faults Iraq for failing to protect U.S. troops. Politico . [2019. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  70. Starr, Barbara. „US strikes 5 facilities in Iraq and Syria linked to Iranian-backed militia”, CNN, 2019. december 29. (Hozzáférés ideje: 2019. december 31.) 
  71. a b U.S. Launches Airstrikes on Iranian-Backed Forces in Iraq and Syria”, The New York Times, 2019. december 29. (Hozzáférés ideje: 2020. január 1.) 
  72. Kata'ib Hezbollah: Iraq condemns US attacks on Iran-backed militia”, BBC News Online, 2019. december 30. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  73. Reuters staff. „Inside the plot by Iran's Soleimani to attack U.S. forces in Iraq”, Reuters, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  74. Iraqi supporters of Iran-backed militia attack U.S. embassy. Politico , 2019. december 31. [2019. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  75. Phillip Athey: 100 U.S. Marines, two Apache helicopters reinforcing embassy in Baghdad after attack. Marine Corps Times , 2020. január 2. [2020. január 1-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 2.)
  76. Abdul-Zahra, Qassim: Protesters attack US Embassy in Baghdad after airstrikes. Associated Press , 2019. december 31. [2019. december 31-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2019. december 31.)
  77. Law, Tara. „Iraqi Protesters End U.S. Embassy Siege but Tensions Remain High. Here's a Full Timeline”, Time, 2019. január 1. (Hozzáférés ideje: 2019. január 2.) 
  78. Ali, Idrees: U.S. has no plan to evacuate embassy in Baghdad, more forces being sent to compound. Reuters , 2019. december 31. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  79. Iran Denies Role in U.S. Embassy Violence, Warns Against Retaliation”, Reuters, 2019. december 31. (Hozzáférés ideje: 2020. január 2.) 
  80. Ali Khamenei [@Khamenei_fa]: میبینید سراسر عراق هیجان ضدآمریکایی چقدر است؟ باز آن جناب توییت کرده که مااین را از چشم ایران می‌بینیم. شما غلط میکنید! ایران اگربخواهدباکشوری مبارزه کندصریح این کاررا میکند.ما به منافع و عزت ملتمان پایبندیم وهرکس آن را تهدید کند بدون هیچ ملاحظه‌ای بااو روبرو میشویم وضربه میزنیم (perzsa nyelven), 2020. január 1. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  81. Donald Trump [@realDonaldTrump]: ... Iran will be held fully responsible for lives lost, or damage incurred, at any of our facilities. They will pay a very BIG PRICE! This is not a Warning, it is a Threat. Happy New Year!, 2019. december 31. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  82. Marcus, Jonathan: Why kill Soleimani now and what happens next?. BBC News Online, 2020. január 3.
  83. Statement by the Department of Defense. United States Department of Defense, 2020. január 2. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  84. Iran general Qassem Suleimani killed in Baghdad drone strike ordered by Trump. The Guardian , 2020. január 3. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  85. Qasem Soleimani: Iran was targeting four US embassies, says Trump. BBC News Online, 2020. január 10.
  86. a b c As Tensions With Iran Escalated, Trump Opted for Most Extreme Measure”, The New York Times, 2020. január 4. 
  87. How Trump made the decision to kill Suleimani. Los Angeles Times , 2020. január 4. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  88. a b Ryan, Missy. „How Trump decided to kill a top Iranian general”, The Washington Post, 2020. január 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  89. a b c d e Cooper, Helene. „As Tensions With Iran Escalated, Trump Opted for Most Extreme Measure”, The New York Times, 2020. január 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  90. Edmondson, Catie. „Congressional Leaders Call for Details After U.S. Airstrike on Suleimani”, The New York Times, 2020. január 3. 
  91. News, A. B. C.: Pelosi demands briefing on US–Iran strike, Graham says he was informed beforehand. ABC News
  92. Trump calls dead Iranian Gen. Qassem Soleimani a 'son of a bitch' at rally. New York Post , 2020. január 14.
  93. General Qasem Soleimani had blood of British troops on his hands, says Boris Johnson. The Times , 2020. január 9.
  94. Why Soleimani's death is personal for Pompeo. BBC , 2020. január 15.
  95. Hudson, John: Killing of Soleimani follows long push from Pompeo for aggressive action against Iran, but airstrike brings serious risks. The Washington Post , 2020. január 5.
  96. Strobel, Michael C. Bender, Michael R. Gordon, Gordon Lubold and Warren P.. „Trump's New National Security Team Made Fast Work of Iran Strike”, The Wall Street Journal, 2020. január 10. (Hozzáférés ideje: 2020. január 10.) 
  97. Soleimani approved attack on Iraqi military base that killed American: Top US general”, ABC News 
  98. Palmer, Ewan: Mike Pence's press secretary supports vice president's disputed claim that Iran General Soleimani was involved in 9/11. Newsweek , 2020. január 4.
  99. Lubold, Gordon. „Iran Fires Missiles at U.S. Forces in Iraq”, The Wall Street Journal, 2020. január 7. (Hozzáférés ideje: 2020. január 7.) „White House national security adviser Robert O'Brien told reporters in Washington on Tuesday that General Soleimani "was plotting to kill, to attack American facilities, and diplomats, soldiers, sailors, airmen and Marines were located at those facilities".” 
  100. Inside the plot by Iran's Soleimani to attack U.S. forces in Iraq, 2019. január 3. (Hozzáférés: 2019. január 6.)
  101. Stracqualursi, Veronica. „Pompeo: Strike on Soleimani disrupted an 'imminent attack'”, CNN, 2020. január 3. 
  102. Cohen, Zachary. „Skepticism mounts over evidence of 'imminent' threat that Trump says justified Soleimani killing”, CNN, 2020. január 5. 
  103. Trump claims Soleimani was planning to blow up U.S. embassy Politico, 9 {{||}}January 2020
  104. Pappas, Alex: Trump tells Fox News' Laura Ingraham 'four embassies' were targeted in imminent threat from Iran (amerikai angol nyelven). Fox News , 2020. január 10. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  105. Pengelly, Martin. „Donald Trump's Iran claims on Fox News met with skepticism and complaint”, The Guardian, 2020. január 11. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) (en-GB nyelvű) 
  106. Gibbons-Neff, Thomas: Esper Says He Didn't See Specific Evidence Iran Planned to Attack 4 Embassies, 2020. január 12.
  107. Nation, Face The: NEWS: @EsperDod tells @margbrennan he "didn't see" specific evidence showing Iran planned to strike 4 U.S. embassies, despite @realDonaldTrump saying an attack at multiple embassies was "imminent". Watch more of Esper's interview on @FacetheNation today.pic.twitter.com/1Nud8waok1, 2020. január 12.
  108. Miller, Hayley: Mark Esper: I 'Didn't See' Specific Evidence Of Iran Threat To 4 U.S. Embassies (angol nyelven). HuffPost , 2020. január 12. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  109. Trump recounts minute-by-minute details of Soleimani strike to donors at Mar-a-Lago. CNN , 2020. január 18.
  110. PM: Iran's Soleimani was in Iraq to discuss relations with Saudi. The Middle East Monitor , 2020. január 6.
  111. Hennigan, W. J.. „Iraqis Push for U.S. Troop Withdrawal in Symbolic Vote”, Time, 2020. január 5. (Hozzáférés ideje: 2020. január 7.) 
  112. Danner, Chas. „Iraqi Lawmakers Vote to Expel U.S. Troops As Fallout From Soleimani Strike Worsens”, New York, 2020. január 5. (Hozzáférés ideje: 2020. január 7.) 
  113. a b c Exclusive: Informants in Iraq, Syria helped U.S. kill Iran's Soleimani—sources. Reuters , 2020. január 9.
  114. Tracked, targeted, killed: Qassem Soleimani's final hours. Middle East Eye , 2020. január 4.
  115. Read, Russ: World's most feared drone: CIA's MQ-9 Reaper killed Soleimani. Washington Examiner , 2020. január 3. „Iranian General Qassem Soleimani was killed Thursday night in a strike by an MQ-9 Reaper drone.”
  116. Reaper drone launched from Qatar fired missile that killed Soleimani. Arab News , 2020. január 5.
  117. Airport informants, overhead drones: How the U.S. killed Soleimani. NBC News , 2020. január 10.
  118. Baker, Peter. „Seven Days in January: How Trump Pushed U.S. and Iran to the Brink of War”, The New York Times, 2020. január 11. (Hozzáférés ideje: 2020. január 13.) (en-US nyelvű) „At 12:47, the first of several missiles smashed into the vehicles, engulfing them in flames and leaving 10 charred bodies inside.” 
  119. A look at the deadly capabilities of the MQ-9 Reaper drone that took out General Qassem Soleimani. The New York Post , 2020. január 3.
  120. Did The U.S. Use New Joint Air-To-Ground Missile To Kill Iran's General Soleimani?. Forbes , 2020. január 4.
  121. Iran vows 'harsh' response to US killing of top general. Associated Press , 2020. január 3. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  122. Crowley, Michael. „U.S. Strike in Iraq Kills Qassim Suleimani, Commander of Iranian Forces”, The New York Times, 2020. január 2. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  123. Lawler, Dave. „U.S. kills top Iranian commander Qasem Soleimani”, Axios, 2020. január 2. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  124. a b Iran's Soleimani and Iraq's Muhandis killed in air strike: militia spokesman”, Reuters, 2019. január 2. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  125. arraf, jane: After 2003 #Baghdad's airport road was one of the deadliest roads in #Iraq. It's been years since then—renovation included versions of iconic Iraqi paintings—now marked with shrapnel from the US drone strike. A lot of Iraqis fear being plunged back into the abyss.pic.twitter.com/KwzRNUxp7o. @janearraf , 2020. január 5. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  126. Statement by the Department of Defense. United States Department of Defense, 2020. január 2. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  127. Borger, Julian. „Iran general Qassem Suleimani killed in Baghdad drone strike ordered by Trump”, The Guardian, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  128. Top Iranian general killed in US airstrike in Baghdad, Pentagon confirms. CNBC, 2020. január 2. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  129. Reaper drone launched from Qatar fired missile that killed Soleimani. Arab News, 2020. január 5. (Hozzáférés: 2020. január 13.)
  130. http://www.xinhuanet.com/english/2020-01/24/c_138731803.htm
  131. Karam, Zeina. „US kills Iran's most powerful general in Baghdad airstrike”, Associated Press, 2020. január 2. (Hozzáférés ideje: 2020. január 2.) 
  132. Photos taken by US Special Operations forces show aftermath of strike that killed Soleimani. Fox News , 2020. január 12.
  133. Campbell, Barbara. „Pentagon Says Top Iranian Military Leader Killed in Airstrikes On Iraqi Airport”, NPR, 2020. január 2. (Hozzáférés ideje: 2020. január 2.) 
  134. Tom O'Connor. „Trump orders U.S. drone strike killing Iranian general who had "plans to attack" American diplomats and military”, Newsweek, 2020. január 2. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  135. Factbox: Reactions to the killing of Iranian general in a U.S. air strike—IRAQ'S TOP SHI'ITE CLERIC, AYATOLLAH ALI AL-SISTANI”, Reuters, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  136. Havasi, Amir (3 January 2020), Iran Threatens Revenge As It Mourns Guards Killed By US, <https://www.ibtimes.com/iran-threatens-revenge-it-mourns-guards-killed-us-2895702>. Hozzáférés ideje: 3 January 2020
  137. US kills top Iranian General Soleimani in Baghdad airstrike. Deutsche Welle, 2020. január 3. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  138. Sagneli, M. (3 January 2020), Revelan el momento del ataque de drones contra el general Soleimani, <https://vanguardia.com.mx/articulo/revelan-el-momento-del-ataque-de-drones-contra-el-general-soleimani-video>. Hozzáférés ideje: 3 January 2020
  139. 'A more dangerous world': US killing of Iran's Soleimani stokes fears of regional conflict”, France 24, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 5.) 
  140. Top Iranian general killed by US in Iraq”, BBC News Online, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  141. US–Iran tensions after Soleimani killing: All the latest updates Al Jazeera, 5 January 2020
  142. Suleimani killing: Donald Trump defends threat to target cultural sites in Iran The Guardian, 6 January 2020
  143. Trump defends his threat to target Iranian cultural sites Euronews, 5 January 2020
  144. Defenders of History Take Aim at Trump's Threat to Strike Iran's Cultural Sites The New York Times, 5 January 2020
  145. Levenson, Eric. „Trump's threatened attack on Iranian cultural sites could be a war crime if carried out”, 2020. január 5. (Hozzáférés ideje: 2020. január 11.) 
  146. Starr, Barbara. „Esper contradicts Trump on targeting Iranian cultural sites: We 'follow the laws of armed conflict'”, CNN, 2020. január 6. (Hozzáférés ideje: 2020. január 8.) 
  147. Tagesschau edition on 5 January 2020 at 20:00
  148. Burman, Max: Iran pulling out of nuclear deal commitment after U.S. strike that killed Soleimani. NBC News, 2020. január 5. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  149. Iran rolls back nuclear deal commitments. BBC News Online, 2020. január 5. [2020. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  150. Cunningham, Erin. „Iran announces it is suspending its commitments to the 2015 nuclear deal”, The Washington Post, 2019. január 5. (Hozzáférés ideje: 2020. január 5.) 
  151. Rouhanis speech from Januar 8th 2020 translated by MEMRI
  152. Aircraft Carrying US Troops Take Off From East Coast Bases After Drone Strike Kills Top Iranian General. Newsweek , 2020. január 3. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  153. McLaughlin, Elizabeth. „Pentagon to deploy roughly 3,500 more troops to Middle East with others placed on alert status, amid tensions with Iran”, ABC News (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  154. Kube, Courtney. „U.S. to send 3,000 troops to Middle East after embassy attack, Soleimani killing”, NBC News (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  155. DHS says no 'credible' threat to US, warns of groups' capability BY RACHEL FRAZIN, The Hill, 4 January 2020
  156. US spies detected Iranian ballistic missiles at a heightened state of readiness following the assassination of Qassem Soleimani”, Business Insider, 2020. január 5. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  157. U.S. embassy urges citizens to depart Iraq immediately—statement”, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  158. Britain warns nationals against travel to Iraq and Iran. The Jerusalem Post | JPost.com
  159. Iraq Travel Advice & Safety | Smartraveller. smartraveller.gov.au
  160. Britain's navy to escort UK-flagged ships through Strait of Hormuz. The Jerusalem Post | JPost.com
  161. ACTUAL ARTICLE TITLE BELONGS HERE. Financial Times
  162. ACTUAL ARTICLE TITLE BELONGS HERE. Financial Times
  163. Toy, Sarah: Oil Traders Lose Faith in Geopolitical Rallies. The Wall Street Journal . (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  164. ACTUAL ARTICLE TITLE BELONGS HERE. Financial Times
  165. Egan, Matt. „Chevron pulls oil workers from Iraq”, CNN, 2020. január 6. 
  166. Act of Terror: Information on Islamic Revolutionary Guard Corps. Rewards for Justice . (Hozzáférés: 2019. december 14.)
  167. On the day U.S. forces killed Soleimani, they targeted a senior Iranian official in Yemen. The Washington Post , 2020. január 10.
  168. U.S. Strike on Iranian Commander in Yemen the Night of Suleimani's Assassination Killed the Wrong Man. The Intercept , 2020. január 10.
  169. US offering $15 million for info on Iranian planner of 2007 Karbala attack that killed 5 US troops. Military Times , 2019. december 5.
  170. U.S. Air Strike Targets Iraqi Militia North of Baghdad: State TV”, U.S. News & World Report, 2019. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 5.) 
  171. Air strikes targeting Iraqi militia kill six: army source”, Reuters, 2020. január 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  172. Iraq, US-led coalition, deny new air strike near Baghdad”, Al Jazeera (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  173. Alkhshali, Hamdi. „Coalition denies report that airstrike hit Iran-backed paramilitary forces in Iraq”, CNN, 2020. január 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  174. Iraq's prime minister joins mourners in Baghdad for funeral of top Iranian general killed by US. The Journal . (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  175. Safi, Ghaith Abdul-Ahad Michael. „Qassem Suleimani: 'Death to America' chants at Baghdad funeral procession”, The Guardian, 2020. január 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  176. Thousands in Iraq March in Funeral Procession for Iranian General Killed by U.S. Time, 4 January 2020
  177. Doucet, Lyse. „Qasem Soleimani: Thousands mourn assassinated Iranian general”, BBC News Online, 2020. január 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  178. Rockets target Baghdad's Green Zone, base housing US troops”, Al Jazeera, 2020. január 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  179. Thousands flock to mourn Qasem Soleimani in Iran”, BBC News Online, 2019. január 5. 
  180. Iran cancels Soleimani ceremony in Tehran after massive turnout in second city”, The Times of Israel, 2019. január 5. 
  181. LIVE: Farewell ceremony for Iran's Quds Force General Soleimani in the Iranian city of Mashhad”, Ruptly, 2019. január 5. 
  182. Iran leader Khamenei leads prayers at Soleimani funeral”, Reuters, 2020. január 6. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  183. LIVE: Funeral for Iran's Quds Force General Soleimani in the Iranian city of Tehran”, Ruptly, 2019. január 6. 
  184. LIVE: Funeral procession for Quds Force General Soleimani in Iranian city of Qom”, Ruptly, 2019. január 6. 
  185. Soleimani's body arrives in Iran as Trump issues new threats”, ABC News, 2019. január 5. 
  186. LIVE: Burial of Iran's Quds Force General Soleimani in his home town Kerman”, Ruptly, 2019. január 7. 
  187. Iran renames airport, route after Lieutenant General Soleimani”, Pars Today, 2020. január 6. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  188. Fassihi, Farnaz. „Mourners Throng Iran's Streets for Suleimani Funeral Marches”, The New York Times, 2020. január 5. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  189. Coup, revolution and war: Events that propped up Soleimani reveal why Iran is split on his death. FOX TV Digital Team , 2020. január 6.
  190. توفان توئیتری در پاسخ به تبلیغات رسانه‌های حکومتی: ایرانی‌ها می‌گویند از سلیمانی "متنفر" هستند. صدای آمریکا
  191. Stampede kills 50 at Soleimani's burial in Iran. BBC News Online, 2020. január 7.
  192. Hjelmgaard, Kim: Stampede at Iranian commander Qasem Soleimani's funeral kills at least 56. USA Today
  193. 170 Iraqi MPs Sign Draft Law to Expel U.S. Troops from Iraq—Al-Manar TV Lebanon. english.almanar.com.lb . (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  194. Shiite MPs draft legislation seeking to expel US troops from Iraq. rudaw.net . (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  195. Iraqi parliament's resolution to expel foreign troops has no legal consequences. rudaw.net . (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  196. Iraqi parliament calls for expulsion of foreign troops. Al Jazeera. (Hozzáférés: 2020. január 5.)
  197. Iraqi parliament calls on government to expel U.S. troops” (Hozzáférés ideje: 2020. január 5.) 
  198. Trump threatens Iraq with crippling sanctions”, Euronews, 2020. január 6. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  199. Ross, Jamie: Pentagon Initially Told Capitol Hill Iraq Withdrawal Letter Was Fake, Report Says. The Daily Beast , 2020. január 7.
  200. Cohen, Zachary. „Top general says letter suggesting US would withdraw troops from Iraq was a 'mistake'”, CNN, 2020. január 6. 
  201. Glazer, Emily. „U.S. Cut Cash to Iraq on Iran, ISIS Fears”, 2015. november 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  202. a b U.S. Warns Iraq It Risks Losing Access to Key Bank Account if Troops Told to Leave. The Wall Street Journal , 2020. január 11.
  203. Iraq warns of 'collapse' if Trump blocks oil cash. Yahoo! , 2020. január 13. [2020. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 19.)
  204. Trump tells Ingraham Iraq should pay US back if troops leave country. Fox News , 2020. január 11.
  205. The Trump administration has started preparing economic sanctions against Iraq. Markets Insider , 2020. január 7.
  206. Hundreds of thousands protest US troop presence in Iraq. CNN, 2020. január 24. (Hozzáférés: 2020. január 24.)
  207. Gaouette, Nicole. „Trump says 'Iran appears to be standing down' following its retaliatory attacks”, CNN, 2020. január 7. 
  208. Martinez, Luis. „Iran launches missiles at US military facilities in Iraq: US official”, ABC, 2020. január 7. (Hozzáférés ideje: 2019. január 7.) 
  209. Joffre, Tzvi. „IRGC: Missile attack on US bases in Iraq is revenge for Soleimani killing”, The Jerusalem Post, 2020. január 8. (Hozzáférés ideje: 2020. január 7.) 
  210. Iraqi PM received word from Iran about missile attack. Reuters , 2020. január 8.
  211. Iran launches missiles into US air bases in Iraq: US official. ABC News. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  212. a b Miles, Frank: Iran launches 15 ballistic missiles into Iraq targeting US, coalition forces, officials say. Fox News Channel, 2020. január 7. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  213. DOD Statement on Iranian Ballistic Missile Attacks in Iraq. United States Department of Defense . (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  214. Borger, Julian. „Iran crisis: missiles launched against US airbases in Iraq”, The Guardian, 2020. január 8. (Hozzáférés ideje: 2020. január 7.) 
  215. Gaouette, Nicole. „Trump says 'Iran appears to be standing down' following its retaliatory attacks”, CNN, 2020. január 8. (Hozzáférés ideje: 2020. január 8.) 
  216. Alkhshali, Hamdi. „Two ballistic missiles hit Erbil, sources say”, CNN, 2020. január 7. (Hozzáférés ideje: 2020. január 8.) 
  217. Saudi Arabia will do everything to spare Iraq the danger of war: vice minister. Non Perele . [2020. január 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  218. a b Ahmed, Nabil. „Overshadowed By U.S.-Iran Escalation, Iraq Protesters Keep Movement Alive”, Radio Farda, 2020. január 6. (Hozzáférés ideje: 2020. január 9.) 
  219. a b En Irak, les manifestants anti-pouvoir disent non-aux "occupants américain et iranien"”, L'Obs, 2020. január 5. (Hozzáférés ideje: 2020. január 9.) (fr nyelvű) 
  220. a b al-Rubaie, Azhar. „'No to America, no to Iran': Thousands protest against foreign influence across Iraq”, Middle East Eye, 2020. január 10. (Hozzáférés ideje: 2020. január 11.) 
  221. a b Zeed, Adnan Abu. „National campaign to support domestic goods on rise in Iraq”, Al-Monitor, 2020. január 7. (Hozzáférés ideje: 2020. január 9.) 
  222. Protesters demand Iran's leaders quit after military admits it hit plane”, 2020. január 12.. [2020. január 12-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  223. Iran economic protests shut Tehran's Grand Bazaa”, BBC News Online, 2018. június 25. (Hozzáférés ideje: 2020. január 11.) 
  224. Four protesters killed in southwestern Iran after security forces open fire”, Al Arabiya, 2018. július 1. (Hozzáférés ideje: 2020. január 11.) 
  225. اعتصاب معلمان؛ معترضان بازداشت و احضار شدند”, BBC News Online, 2018. november 24. (Hozzáférés ideje: 2020. január 11.) (fa nyelvű) 
  226. #اعتراضات: کارگران راه‌آهن اندیمشک مانع حرکت قطار مشهد- اهواز شدند”, Radio Zamaneh, 2019. március 3. (Hozzáférés ideje: 2019. május 17.) (fa nyelvű) 
  227. Iranian protesters demand Khamenei quit over downing of plane”, Al Jazeera, 2020. január 11. (Hozzáférés ideje: 2020. január 11.) 
  228. a b c Khalel, Sheren & Farooq, Umar A (3 January 2020), Was it legal?: What US and international law say about Trump's strike on Soleimani, <https://www.middleeasteye.net/news/was-it-legal-what-us-and-international-law-says-about-trumps-strike-soleimani>. Hozzáférés ideje: 5 January 2020
  229. a b Kennedy, Merrit & Northam, Jackie (4 January 2020), Was It Legal for the U.S. To Kill A Top Iranian Military Leader?, NPR, <https://www.npr.org/2020/01/04/793412105/was-it-legal-for-the-u-s-to-kill-a-top-iranian-military-leader>. Hozzáférés ideje: 5 January 2020
  230. Swart, Mia (5 January 2020), 'To stop a war': Did Soleimani killing violate international law?, Al Jazeera, <https://www.aljazeera.com/news/2020/01/stop-war-soleimani-killing-violate-international-law-200105050718644.html>. Hozzáférés ideje: 5 January 2020
  231. a b c Dilanian, Ken (4 January 2020), Was it legal for Donald Trump to order the killing of a top Iranian general?, <https://www.nbcnews.com/news/world/was-it-legal-donald-trump-order-killing-top-iranian-general-n1109961>. Hozzáférés ideje: 5 January 2020
  232. a b c d e A question of laws: Was U.S. killing of Iran's Soleimani self-defense or assassination?, 4 January 2020, <https://www.japantimes.co.jp/news/2020/01/04/world/question-laws-u-s-killing-irans-soleimani-self-defense-assassination/>. Hozzáférés ideje: 5 January 2020
  233. Dean, Sarah. „Soleimani's killing "most likely unlawful", UN rights expert says”, CNN, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 5.) 
  234. Tim Shipman. „Ben Wallace interview: We can't rely on US”, The Times, 2020. január 12. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) „The intelligence information I have seen, under the right to defend yourself against an imminent threat, that would have been met.” 
  235. Boris Johnson warns Trump after threat to bomb Iran's 52 cultural sites. The Independent , 2020. január 6.
  236. Iran crisis: Boris Johnson gives strongest backing yet to Trump over US killing of Soleimani. The Independent , 2020. január 8.
  237. Was the Drone Attack on Iranian General an Assassination?”, The New York Times, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 5.) 
  238. Trump authorized Soleimani's killing 7 months ago, with conditions”, NBC News, 2020. január 13. (Hozzáférés ideje: 2020. január 18.) 
  239. Iran has a 'shockingly strong' war-crimes case against Trump over Soleimani's killing — and it could win”, Business Insider, 2020. január 15. (Hozzáférés ideje: 2020. január 21.) 
  240. Smith, Crispin (5 January 2020), United States Killed Iraqi Military Official and Iraqi Military Personnel in the Two Recent Attacks, <https://www.justsecurity.org/67917/united-states-killed-iraqi-military-official-and-iraqi-military-personnel-in-the-two-recent-attacks/>. Hozzáférés ideje: 5 January 2020
  241. Rubin, Alissa J.; Hubbard, Ben & Hassan, Falih (4 January 2020), Cries of 'Revenge Is Coming' at Funerals for Slain Commanders in Iraq, <https://www.nytimes.com/2020/01/04/world/middleeast/iraq-funeral-general-soleimani-al-muhandis.html>. Hozzáférés ideje: 5 January 2020
  242. Hassan, Falih; Arango, Tim & Rubin, Alissa J. (3 January 2020), A Shocked Iraq Reconsiders Its Relationship With the U.S., <https://www.nytimes.com/2020/01/03/world/middleeast/us-iraq.html>. Hozzáférés ideje: 5 January 2020
  243. Ibrahim, Arwa (3 January 2020), Iraq braces for 'difficult days' after Soleimani's killing, Al Jazeera, <https://www.aljazeera.com/news/2020/01/iraq-braces-difficult-days-soleimani-killing-200103122412024.html>. Hozzáférés ideje: 5 January 2020
  244. Rasheed, Ahmed & Aboulenein, Ahmed (3 January 2020), El Dahan, Maha, ed., Iraqi parliament speaker condemns U.S. air strike: statement, <https://www.reuters.com/article/us-iraq-security-blast-speaker/iraqi-parliament-speaker-condemns-us-air-strike-statement-idUSKBN1Z21BD>. Hozzáférés ideje: 5 January 2020
  245. Iraqi PM tells US to decide mechanism for troop withdrawal”, Associated Press, 2020. január 10. (Hozzáférés ideje: 2020. január 10.) 
  246. Why Soleimani's killing is different from other targeted attacks by US. Stars and Stripes
  247. Was the Drone Attack on Iranian General an Assassination?. U.S. News & World Report , 2020. január 4.
  248. Billingsley, Dodge: News analysis: Did the drone strike on an Iranian general set a dangerous global precedent?. Deseret News , 2020. január 3.
  249. Siobhán O'Grady. „Why Soleimani's killing is different from other targeted attacks by U.S.”, The Seattle Times, 2020. január 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  250. Ellyatt, Holly: House to vote on limiting Trump's military powers regarding Iran, Pelosi says. CNBC, 2020. január 6.
  251. Pelosi announces vote to limit Trump's war powers on Iran. NBC News
  252. Byrd, Haley. „House slates Iran War Powers resolution vote for Thursday”, CNN, 2020. január 8. 
  253. Wu, Deirdre Shesgreen and Nicholas: Pelosi sets vote on measure to limit Trump's war powers, citing 'urgent' concerns on Iran strategy. USA Today
  254. As White House Works to Crush Debate Over Legality of Iran Strike, Democrats Move Ahead With War Powers Vote. Common Dreams
  255. US House to vote on limiting Trump's actions against Iran. Al Jazeera
  256. a b U.S. House passes resolution to limit Trump's ability to wage war on Iran”, 2020. január 10. 
  257. Zhou, Li: The House just sent a major message about checking the president's war powers on Iran. Vox , 2020. január 9.
  258. House Votes to Curb Trump Power to Strike Iran Without Congress. Yahoo! News
  259. Iran Leader vows 'harsh revenge' following assassination of Gen. Soleimani. Press TV, 2020. január 3. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. január 3.)
  260. AP: US kills Iran's most powerful general in Baghdad airstrike. whio.com , 2020. január 3. [2020. január 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. február 2.)
  261. Pickrell, Ryan: Iran's supreme leader warns a 'harsh retaliation is waiting' for the US, after an American airstrike killed top Iranian general Qassem Soleimani. Business Insider , 2020. január 3. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  262. Abdul Qassim-Zahra. „US kills Iran's most powerful general in Baghdad airstrike”, 2020. január 2.. [2020. január 3-i dátummal az eredetiből archiválva] (Hozzáférés ideje: 2020. február 2.) 
  263. Top Iranian Commander Killed in U.S. Airstrike on Trump Orders”, Bloomberg, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  264. Reactions to the killing of Iranian general in a U.S. air strike”, Reuters, 2020. január 2. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  265. Iran tells U.N. it reserves right to self-defense over Soleimani killing”, Reuters, 2020. január 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  266. Iran considers options for retribution over Soleimani killing”, Financial Times, 2020. január 7. (Hozzáférés ideje: 2020. január 7.) 
  267. Hafezi, Parisa. „Sorrow mixed with fear as Iran mourns Soleimani's death”, Reuters, 2020. január 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  268. Iraqi PM condemns US killing of Iran's Soleimani”, The Straits Times, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  269. Neale, Spencer. „Iraqi parliament vows to 'put an end to US presence' in country”, Washington Examiner, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  270. Iraq's Sadr mourns Soleimani, says followers ready to defend Iraq: statement”, Reuters, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  271. Perper, Rosie: Trump tweeted a photo of the American flag minutes before the Pentagon claimed the US killed Iran's top military general in an airstrike. Business Insider , 2020. január 3. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  272. Trump, Donald J.: pic.twitter.com/VXeKiVzpTf. @realdonaldtrump , 2020. január 2. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
  273. Liptak, Kevin. „Trump on strike that killed Soleimani: 'We did not take action to start a war'”, CNN, 2019. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  274. Trump says US does not seek war or regime change in Iran, but is still ready to act if 'necessary'”, CNBC, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  275. Diamond, Jeremy. „Trump warns Iran if it hits any Americans or American assets 'we have targeted 52 Iranian sites"”, 2020. január 4. (Hozzáférés ideje: 2020. január 11.) 
  276. Trump warns Iran: US has targeted '52 Iranian sites' and will 'hit very fast and very hard' if needed Fox News Channel, 4 January 2020.
  277. Rouhani points to US downing of Iranian airliner in response to Trump threat”, The Hill, 2020. január 6. 
  278. Batrawy, Aya: Trump's threats draw Iran's cultural sites into tensions. The Washington Post . „If culturally prominent sites were targeted, the Trump administration might argue they were being used to covertly stockpile weapons that could target U.S. interests and personnel in the region.”
  279. Haberman, Maggie. „Trump Reiterates Threat to Target Iranian Cultural Sites”, The New York Times, 2020. január 5. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  280. McConnell lauds Iranian general's killing as Schumer decries lack of consultation with Congress”, ABC News, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  281. Politi, James. „Pelosi seeks to curb Trump's ability to strike Iran”, Financial Times, 2020. január 6. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  282. Stracqualursi, Veronica. „Lindsey Graham says he was briefed ahead of strike, while Democratic leaders were not”, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 12.) 
  283. Choi, Matthew. „2020 Dems warn of escalation in Middle East after Soleimani killing”, Politico, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 3.) 
  284. Pengelly, Martin. „Impeachment: Warren accuses Trump of 'wag the dog' strike on Suleimani”, The Guardian, 2020. január 5. 
  285. Clinton launched an airstrike on Iraq amid impeachment proceedings against him in 1998. Snopes.
  286. Calder, Rich: De Blasio hints New Yorkers may face subway bag checks after death of Iran general. New York Post , 2020. január 3. (Hozzáférés: 2020. január 4.)
  287. UN chief calls for de-escalation across Gulf region after killing of top Iranian General in US airstrike”, UN News, 2020. január 3. (Hozzáférés ideje: 2020. január 4.) 
  288. Emmott, Robin. „U.S. briefs NATO over Iran strike, avoids European criticism”, Reuters, 2020. január 6. (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 
  289. The Latest: Iraq seeks Security Council condemnation of US. Associated Press , 2020. január 6. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  290. US says China, Russia halted resolution on Iraq embassy. AA . (Hozzáférés: 2020. január 6.)
  291. Russia Re-ups Offer To Arm Iraq With S-400 Air Defenses As Relations with the U.S. Sour. the drive . (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  292. Russia offers Iraq S-400 air defense system to protect airspace. almasdarnews , 2020. január 7. (Hozzáférés: 2020. január 7.)
  293. Arkhipov, Ilya: Putin's Syria Trip Shows He's Unfazed by Iran Tension. bloomberg . (Hozzáférés: 2020. január 8.)
  294. Berlinger, Joshua. „Iranians mourn slain general”, CNN (Hozzáférés ideje: 2020. január 6.) 

Külső hivatkozások[szerkesztés]