Moszad

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Moszad
Mossad seal.svg
מבנה במוסד בצומת גלילות. מבט צפונה מגשר על דרך נמיר למכללת לוינסקי.jpg

Korábbi neve(i) המוסד למודיעין ולתפקידים מיוחדים
Alapítva 1949. december 13.
Székhely
Vezető David Barnea
Dolgozók száma
  • 1200
  • 3000
Moszad (Izrael)
Moszad
Moszad
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 32° 08′ 33″, k. h. 34° 48′ 14″Koordináták: é. sz. 32° 08′ 33″, k. h. 34° 48′ 14″
A Moszad weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Moszad témájú médiaállományokat.

A Moszad (héberül המוסד למודיעין ולתפקידים מיוחדים [HaMossad leModi'in v'leTafkidim Meyuhadim], Hírszerzés és Különleges Műveletek Intézete) Izrael nemzeti hírszerző titkosszolgálata. Megalapítása szorosan köthető a modern Izrael mint államszervezet megszületéséhez. A Moszad szó héberül intézetet jelent.

A Moszad az Amannal, a katonai hírszerzéssel és a Sin Béttel (Sin-Bet-Chaf - „Shabach”, héberül שרות בטחון כללי), a belbiztonsági szolgálattal együtt alkotja az Izraeli Hírszerző Közösséget.

A Moszad csak az izraeli miniszterelnöknek van alárendelve, csak tőle kell engedélyt kérnie műveleteihez, és a kormányfő még csak tájékoztatni sem köteles kormánya tagjait. Ez a CIA és az MI6 politikai-jogi státuszára hasonlít. Előbbi az amerikai elnöknek, utóbbi az Egyesült Királyság miniszterelnökének van alárendelve.

Az alapítás[szerkesztés]

Már 1949-ben elkezdődött a későbbi szolgálat megszervezése, de ekkor még más néven regnált (Central Istitute for Coordination, Az Összehangolás Központi Intézete). 1951 márciusában Ben-Gúrión gyámkodásával szerveződik újjá a védelmi szervezet tel-avivi központtal és a korábbi hírszerző csoportok egybehangolásával.

A szervezet felépítése, működése[szerkesztés]

Az 1951-es megalapítást követően a szervezet első vezetőjének a Zsidó Ügynökség Politikai Részlegének korábbi munkatársát, Reuben Silót nevezték ki, a következő esztendőben azonban már jó egy évtizedre Iszer Harel váltotta őt.

A Moszad belső felépítése teljességében mindmáig ismeretlen a külvilág számára. Mindezek ellenére akadtak, akadnak kísérletek, melyek a Moszad belső tagolódását kívánták feltérképezni.

Ezek szerint a szervezet két legfontosabb osztálya: a felderítési részleg és a műveletek gyakorlati megvalósítását végző részleg. A felderítések célja, hogy titkos jelentéseket készítsenek a világ különböző pontjain található célterületekről, célszemélyekről, majd döntsenek az ezekhez kapcsolódó végrehajtás mikéntjéről. szabotázsra, fedett merényletekre, félkatonai jellegű, célzott rajtaütésekre szakosodott a Mecadanak is nevezett csoport (később Komemiute), mely így hajtja végre a számára meghatározott feladatot.

A két alapvető feladatot ellátó osztály mellett szintén fontos részt képeznek a politikai akciókra, illetve a baráti ügynökségekkel fenntartott viszony ápolására hivatott részlegek. Utóbbi azokat az országokat is figyeli, amelyekkel Izraelnek szorosabb diplomáciai kapcsolata nincsen.

A LAP (Lohamah Psichologit) felel a pszichológiai hadviselésért, a propagandáért és a félrevezető hadműveletek előkészítéséért, mely alapvető fontosságú a titkosügynökök kilétének fedése szempontjából. Összesen egyébként 15 regionális ügynökcsoportot tartanak nyilván a világban, amelyek közül kiemelt szerepük van a közel-keleti, a kelet-európai, és más, a világ főbb központjaiban működő hírszerző csoportoknak. Látható tehát, hogy a Moszad - Izrael állam érdekében és védelmében - a világ egyik legszerteágazóbb struktúrájú szervezetét működteti.

A Moszad ügynöktartó tisztjeit(wd) kacáknak nevezik (terepen működő hírszerző tiszt), akik Izrael védelmében minél több információt igyekeznek szállítani. Az izraeli hadsereg tagjaihoz hasonlóan a kaca lehet nő és férfi is. Ők irányítják a bevethető ügynökök hálózatát, akik különböző egyéni érdekek alapján segítik az izraeli hírszerzés munkáját. Becslések szerint a Moszadnak ma kb. 35 000 ügynöke van szerte a világban, köztük 20 000 működő és 15 000 „alvó” ügynök.

Célzott likvidálások[szerkesztés]

A Moszad egyik különlegessége a hírszerző szolgálatok között, hogy története során gyakran alkalmazta és a 21. században is folytatja a célzott likvidálások, azaz egyes ellenséges személyek megsemmisítésének gyakorlatát. Ennek ideológiai igazolását a Talmudban találták meg:[1]

Ha valaki jön, hogy megöljön téged, emelkedj fel, és öld meg előbb.

Már Izrael Állam megalakulása előtt, a brit uralom ellen folytatott függetlenségi harcok idején két paramilitáris cionista csoport, az Irgun Zwai Leumi(wd), amit Menáhém Begín későbbi miniszterelnök vezetett, valamint a Stern-csoport is alkalmazott terrorista módszereket.

Dávid Ben-Gúrión, Izrael első miniszterelnöke a függetlenség 1948-as kivívása előtt még ellenezte a paramilitáris csoportok módszereit, de hivatalba lépése és a holokauszt teljes méreteinek megismerése után a célzott likvidálásokat a hivatalos állami politika titkos részévé tette. Egy kutató könyve szerint 2018-ig Izrael mintegy 2700 titkos likvidálást hajtott végre külföldön, valószínűleg többet, mint bármely más titkosszolgálat.[2]

Golda Meir, Izrael 1969 és 1972 közötti miniszterelnöke megtiltotta a politikai gyilkosságokat Európában, de a müncheni olimpia során történt vérengzés után feloldotta ezt a tilalmat.[3] Az ezt követő izraeli megtorlás világszerte nagy visszhangot kapott, filmekben is feldolgozták. Az akciókban 1978-ban Norvégiában tévedésből egy ártatlan marokkói személyt is meggyilkoltak.

Izrael a Moszad révén számos palesztin vezetőt is célkeresztjébe vett, így Wadie Haddadot 1978-ban, Khalil al-Wazirt 1988-ban. Egyes utólagos értékelések szerint ezek és más merényletek – mint általában a terrorizmus – kontraproduktívnak bizonyultak, mivel a meggyilkoltak helyébe lépő vezetők elődeiknél is károsabb tevékenységet folytattak Izrael ellen.[4]

Szakértők szerint Moszad a 2020-as években is folytatja az Izrael számára nagy fenyegetést jelentő iráni nukleáris program lelassítását célzó akcióit iráni tudósok és más vezetők likvidálására.[4]

A Moszad igazgatói[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. Andrew II 1112. o.
  2. Ronen Bergman:Rise and Kill First:The Secret History of Israel's Targeted Asassinations. New York, 2018, Random House
  3. Andrew II 1113. o.
  4. a b Andrew II 1114. o.

Források[szerkesztés]

  • Andrew II: Christopher Andrew: Titkos világ II: A hírszerzés története – Az első világháborútól 9/11-ig. Budapest: Európa. 2021. ISBN 978 963 504 410 8  
  • Victor Ostrovsky-Claire Hoy. A MOSZAD SZOLGÁLATÁBAN. Magyar Világ Kiadó (1995) 
  • Miháel Bár-Zohár-Nisszim Misál. Moszád. Az izraeli titkosszolgálat legjelentősebb műveletei ford.: Zentai György:. Bp.: Gabo Kiadó (2012). ISBN 9789636896706 

További információk[szerkesztés]

  • Moszad – Hivatalos oldal (héberül), (angolul), (oroszul) és (arabul)
  • https://web.archive.org/web/20090227084421/http://lemontree.hu/egyebkep/linkkep/history/tortenetek/moszad.htm
  • Gordon Thomas: Moszad. A titkosszolgálat története; ford. Császár Mariann, Reichenberger Andrea; JLX, Bp., 2005,
  • Efraim Halevy: A Moszad főnöke voltam, 1998-2002. A közel-keleti válság belülről, ahogyan azt a volt Moszad-főnök látja; ford. Sz. Kulcsár István; JLX, Bp., 2007
  • Ram Oren: Sylvia, a Moszad-harcos; közrem. Moti Kfir, ford. Halász András; Vince, Bp., 2011
  • Uri Bar-Joseph: Izrael mentőangyala. Nasszer egyiptomi elnök vejének, a Moszad kémjének igaz története; ford. Molnár György; Akadémiai, Bp., 2017
  • Raffi Berg: Vörös-tenger búvárparadicsom. Egy üdülőhely a Moszad szolgálatában; ford. Rézműves László; Jaffa, Bp., 2020