Griče
| Griče | |
 | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Ribnik |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Nikola Tržok |
| Irányítószám | 47272 |
| Körzethívószám | (+385) 047 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 43 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 190 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 32′ 10″, k. h. 15° 22′ 55″45.536111°N 15.381944°EKoordináták: é. sz. 45° 32′ 10″, k. h. 15° 22′ 55″45.536111°N 15.381944°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Griče témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Griče falu Horvátországban Károlyváros megyében. Közigazgatásilag Ribnikhez tartozik.
Fekvése
[szerkesztés]Károlyvárostól 14 km-re északnyugatra, községközpontjától 5 km-re délkeletre, a Ribnik völgyének bejáratánál, a Károlyvárosból a szlovéniai Metlikára tartó főút mellett fekszik. A község legdélibb települése. Fontosabb településrészei Donje és Gornje Griče, valamint Carova draga, Kraljevo brdo (Kranjčev brig), Miškova draga, Novoselova draga, Brdo, Jarmeki, Fabska gorica és Šišnja draga telepek.
Története
[szerkesztés]A falut a középkorban jobbágyok lakták, birtokosai gyakran változtak. 1300-ban léptek itt birtokba a ribniki uradalom első urai a Babonicsok, akik abban az időben egészen Boszniáig uralták az országot. Griče birtokosai később is a ribniki vár mindenkori urai, a Frangepánok, majd a Zrínyiek voltak. 1408 és 1543 között a török többször is kirabolta a települést. Különösen nehéz volt az 1431-es év, amikor a fosztogatás során a török sok helyi lakost is fogságba hurcolt. 1653-ban új birtokosai az Affelterek lettek. Későbbi urai Nikola Škrgatić, Ignatz Vernić és Aloisie Saxs, valamint örököseik voltak. 1848-ban a jobbágyság megszüntetésével több korábbi nemesi birtokhoz hasonlóan a korábbi jobbágyok léptek itt is birtokba. 1857-ben 315, 1910-ben 320 lakosa volt. Az első világháború idején sokan harcoltak a Monarchia hadseregében a keleti frontokon, akik közül többen nem tértek vissza. A település trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. A második világháború különösen sok szenvedést hozott a településnek. A hadra fogható férfiak többsége csatlakozott az antifasiszta brigádokhoz és közülük sokan elestek. 1944-ben a faluba behatoló usztasák több ártatlan civilt kivégeztek. Az idősebb férfiakat és nőket Károlyvárosba vitték, ahol sokakat megöltek, másokat pedig a jasenovaci fogolytáborba hurcoltak. A honvédő háború idején a gričeiek a horvát hadsereg 110-es, 129-es és 137-es egységeiben és a megye más alakulataiban harcoltak. 2011-ben 64 állandó lakosa volt.
Nevezetességei
[szerkesztés]Két Szent Anna tiszteletére szentelt kápolnája,[2] melyek közül a régebbi a falun kívül a donje gričei részen egy domboldalban, az újabb a falu közepén áll. A régi kápolna a 1745-ben épült, fatornyú falazott épület, külseje a maga nemében egyedülálló ebben a régióban. Legértékesebb kincse az oltáron álló Szent Anna szobor, kiemelkedő művészeti értékkel bír. Szent Annát a gyermek Szűz Máriával ábrázolja. A kápolnának 1914-ig barokk oltára volt, azonban ekkor a kápolna megújításakor kicserélték a tiroli mester által faragott mai oltárra. Ekkor építették a homlokzat elé az előteret is. Freskói korai historizáló stílusban készültek. A kápolna ma az enyészetnek van kitéve, mivel a hívek az újabb, a faluban álló kápolnát használják.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[3][4] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 315 | 332 | 320 | 350 | 327 | 320 | 291 | 288 | 281 | 281 | 271 | 253 | 164 | 126 | 79 | 64 |
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-3377.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
Források
[szerkesztés]- Ribnik község hivatalos oldala
- A község információs portálja
- A megye turisztikai egyesületének honlapja[halott link]
Irodalom
[szerkesztés]- Lopašić, Radoslav: Gradovi oko Kupe i Korane, Matica Hrvatska, 1895.
- Popović, Štefanija:Popis imanja Zagrebačke županije u doba ukidanja feudalnih odnosa
