Draganići (Draganić)
| Draganići | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Károlyváros |
| Község | Draganić |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Josip Tomačić |
| Irányítószám | 47201 |
| Körzethívószám | (+385) 01 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 400 fő (1991)[1] +/- |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 132 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 36′ 04″, k. h. 15° 35′ 54″45.601111°N 15.598333°EKoordináták: é. sz. 45° 36′ 04″, k. h. 15° 35′ 54″45.601111°N 15.598333°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Draganići falu Horvátországban, a Károlyváros megyében. Draganić község része.
Fekvése
[szerkesztés]Károlyvárostól 13 km-re északra, a Zágrábot és Károlyvárost összekötő régi főút mellett fekszik. Draganić község központi települése. Északról Franjetići, délről Barkovići határolja.
Története
[szerkesztés]A település, mely nevét egykori birtokosáról a Draganich (Draganić) családról kapta ahhoz a draganići nemesi községhez tartozott, melynek jobbágyai 1249-ben IV. Béla királytól szolgálataikért nemesi rangot kaptak. A draganići nemesi közösséget a Gutkeled nembeli István egész Szlavónia bánja, a podgorjei nemesi birtokok felől rendelkező oklevelében említik először. A közösség Šipak-hegyen álló Szent György temploma és plébániája 1334-ben már megvolt. A község lakóinak ez a helyi közössége a túrmezei nemesi kerülethez hasonlóan mintegy önkormányzatként államilag is elismerten fennmaradt egészen a 20. századig. A közösség vezető testületét minden évben Szent Fülöp és Szent György napja között választották újjá. Minden általuk kiadott okmányt a közösség nagypecsétjével hitelesítettek. A község lakói mezőgazdaságból és a kiterjedt, a közösség elöljárósága által igazgatott erdőkből éltek. A török elleni háborúk idején a király hívására draganići közösség 200 kopjást tartozott adni a turopoljei nemesi bandériumba. 1900-ig Petaki volt a hivatalos neve. A településnek 1857-ben 290, 1910-ben 486 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. Lakosságát 2001-óta nem számlálják önállóan. Legutolsó számlálásakor 1991-ben 400-an lakták.
Lakosság
[szerkesztés]| Lakosság változása[2][3] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 290 | 377 | 375 | 429 | 399 | 486 | 391 | 545 | 363 | 397 | 422 | 410 | 379 | 400 | 0 | 0 |
Nevezetességei
[szerkesztés]- Szent György tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1334-ben már állt, ekkor említik Ivan nevű papját is.
- A plébániatemplom közelében álló Szent Sixtus kápolna szintén fából épült 1668-ban, 1776 és 1988 között halottasházként szolgált. Mára visszakapta korábbi funkcióját.
Külső hivatkozások
[szerkesztés]- Draganić község hivatalos oldala
- A draganići turisztikai iroda honlapja
- A Szent György kulturális és művészeti egyesület honlapja Archiválva 2010. március 11-i dátummal a Wayback Machine-ben
