Draganići (Draganić)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Draganići
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségDraganić
Jogállás falu
Polgármester Josip Tomačić
Irányítószám 47201
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség400 fő (1991)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság132 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Draganići (Horvátország)
Draganići
Draganići
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 36′ 10″, k. h. 15° 36′ 00″Koordináták: é. sz. 45° 36′ 10″, k. h. 15° 36′ 00″

Draganići falu Horvátországban, a Karlovác megyében. Draganić község része.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 13 km-re északra, a Zágrábot és Károlyvárost összekötő régi főút mellett fekszik. Draganić község központi települése. Északról Franjetići, délről Barkovići határolja.

Története[szerkesztés]

A település, mely nevét egykori birtokosáról a Draganich (Draganić) családról kapta ahhoz a draganići nemesi községhez tartozott, melynek jobbágyai 1249-ben IV. Béla királytól szolgálataikért nemesi rangot kaptak. A draganići nemesi közösséget a Gutkeled nembeli István egész Szlavónia bánja, a podgorjei nemesi birtokok felől rendelkező oklevelében említik először. A közösség Šipak-hegyen álló Szent György temploma és plébániája 1334-ben már megvolt. A község lakóinak ez a helyi közössége a túrmezei nemesi kerülethez hasonlóan mintegy önkormányzatként államilag is elismerten fennmaradt egészen a 20. századig. A közösség vezető testületét minden évben Szent Fülöp és Szent György napja között választották újjá. Minden általuk kiadott okmányt a közösség nagypecsétjével hitelesítettek. A község lakói mezőgazdaságból és a kiterjedt, a közösség elöljárósága által igazgatott erdőkből éltek. A török elleni háborúk idején a király hívására draganići közösség 200 kopjást tartozott adni a turopoljei nemesi bandériumba. 1900-ig Petaki volt a hivatalos neve. A településnek 1857-ben 290, 1910-ben 486 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. Lakosságát 2001-óta nem számlálják önállóan. Legutolsó számlálásakor 1991-ben 400-an lakták.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
290 377 375 429 399 486 391 545 363 397 422 410 379 400 0 0

Nevezetességei[szerkesztés]

  • Szent György tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1334-ben már állt, ekkor említik Ivan nevű papját is.
  • A plébániatemplom közelében álló Szent Sixtus kápolna szintén fából épült 1668-ban, 1776 és 1988 között halottasházként szolgált. Mára visszakapta korábbi funkcióját.

Külső hivatkozások[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]