Budrovci Draganićki

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Budrovci Draganićki
Közigazgatás
Ország Horvátország
MegyeKárolyváros
KözségDraganić
Jogállás falu
Polgármester Josip Tomačić
Irányítószám 47201
Körzethívószám (+385) 01
Népesség
Teljes népesség483 fő (1991)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság130 m
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Budrovci Draganićki (Horvátország)
Budrovci Draganićki
Budrovci Draganićki
Pozíció Horvátország térképén
é. sz. 45° 34′ 00″, k. h. 15° 34′ 30″Koordináták: é. sz. 45° 34′ 00″, k. h. 15° 34′ 30″

Budrovci Draganićki falu Horvátországban, Károlyváros megyében. Draganić község része.

Fekvése[szerkesztés]

Károlyvárostól 11 km-re északra, Draganić község központjától 2 km-re délre, a Zágrábot és Károlyvárost összekötő régi főút mellett fekszik. Északról Jazvaci és Vrbanci, délről Darići és Mrzljaki Draganićki határolja.


Története[szerkesztés]

A település, mely nevét egykori birtokosáról, a Budrovac családról kapta, ahhoz a draganići nemesi községhez tartozott, melynek jobbágyai 1249-ben IV. Béla királytól szolgálataikért nemesi rangot kaptak. A draganići nemesi közösséget a Gutkeled nembeli István (egész Szlavónia bánja) a podgorjei nemesi birtokok felől rendelkező oklevelében említik először. A közösség Šipak-hegyen álló Szent György-temploma és plébániája 1334-ben már megvolt. A község lakóinak ez a helyi közössége a túrmezei nemesi kerülethez hasonlóan mintegy önkormányzatként államilag is elismerten fennmaradt egészen a 20. századig. A közösség vezető testületét minden évben Szent Fülöp és Szent György napja között választották újjá. Minden általuk kiadott okmányt a közösség nagypecsétjével hitelesítettek. A község lakói mezőgazdaságból és a kiterjedt, a közösség elöljárósága által igazgatott erdőkből éltek. A török elleni háborúk idején a király hívására draganići közösség 200 kopjást tartozott adni a túrmezei nemesi bandériumba. A településnek 1857-ben 290, 1910-ben 470 lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Zágráb vármegye Károlyvárosi járásához tartozott. Lakosságát 2001 óta nem számlálják önállóan. Legutolsó számlálásakor 1991-ben 483-an lakták.

Lakosság[szerkesztés]

Lakosság változása[2][3]
1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011
290 379 329 402 446 470 501 638 611 654 651 597 550 483 0 0

Nevezetességei[szerkesztés]

Remete Szent Antal tiszteletére szentelt fakápolnája 1671-ben épült, 1702-ben átépítették.

További információk[szerkesztés]

Jegyzetek[szerkesztés]