A román nyelv területi változatai
| Román nyelv |
|---|
A román nyelv területi változatai kétféle megközelítésből csoportosíthatóak. Azon nyelvészek[1] szerint, akik a dákorománt, az arománt, a meglenorománt és az isztrorománt nem tartják külön nyelveknek, ezek képezik a négy fő román dialektust (románul dialecte), amelyek aldialektusokra (románul subdialecte vagy graiuri) oszlanak. Azok,[2] akik külön nyelveknek tekintik őket, értelemszerűen csak a tulajdonképpeni dákoromán nyelvjárásokat (graiuri) vizsgálják. Ez a szócikk is az úgynevezett „dákoromán” (a Dunától északra beszélt tulajdonképpeni román nyelv) területi változatairól szól.
A román nyelvjárások rendszere
[szerkesztés]A román nyelv területi változatainak rendszere, azaz számuk, csoportosításuk és a közöttük levő hierarchikus viszonyok, mindig is vita tárgya volt.[3] Mennyiségüket tekintve különböző vélemények szerint a legkisebb szám kettő, a legnagyobb húsz. Egyes nyelvészek[4] szerint a románnak csak két nyelvjárási típusa vagy csoportja van, egy északi vagy moldvai, és egy déli vagy munténiai. Mások[5] úgy vélik, hogy három van: moldvai, munténiai és bánsági. Megint mások[6] négyet vesznek számításba: moldvait, munténiait, bánságit és körös-vidékit. A legtöbb nyelvész[7] úgy gondolja, hogy öt ilyen változat van: moldvai, munténiai, bánsági, körös-vidéki és máramarosi. Egyes kutatók ezekhez hozzáadnak más nyelvjárásokat is, melyeket átmenetieknek, de mégis autonómoknak tekintenek. Némelyek[8] szerint ilyen az olténiai nyelvjáráscsoport, mások szerint[9] az avassági. Több erdélyi nyelvjárást is számításba vesz az a nézet, amely húsz területi változatról szól.[10]
Ezek a nézeteltérések annak tudhatók be, hogy a különbségek többé vagy kevésbé nagyok attól függően, hogy mely konkrét változatokat hasonlítjuk össze. Legnyilvánvalóbb a különbség a moldvai és a munténiai nyelvjárások között. A bánságiak viszont kevésbé nyilvánvalóan különböznek egyrészt a körös-vidékiektől, másrészt a munténiaiaktól. Még kevésbé nyilvánvalóak a különbségek az olténiai és a munténiai nyelvjárások között.
A legélénkebb viták a tulajdonképpeni Erdélyben, azaz a Bánságon, a Körös-vidéken, az Avasságon és Máramaroson kívül beszélt nyelvjárások körül folynak. A legtöbb nyelvész ezeket a szomszéd nyelvjáráscsoportokhoz tartozóknak tekinti, bár elismeri, hogy vannak bizonyos közös vonásaik is. Ellenben egyesek[11] olyan nyelvjáráscsoportnak tekintik az erdélyit, mely vonásai tisztán megkülönböztetik a többitől, azaz a moldvaitól, a munténiaitól és a bánságitól, azzal együtt, hogy több alegységei vannak, mint ezeknek. Ezek a nyelvészek négy erdélyi alcsoportról szólnak: északkelet-erdélyi, közép- és délerdélyi, körös-vidéki és máramarosi.[12]
Ez a szócikk hat nyelvjárási egységet mutat be.
Nyelvjárások
[szerkesztés]Munténiai nyelvjáráscsoport
[szerkesztés]Elterjedése
[szerkesztés]A munténiai nyelvjárásokat Munténiában, Dobrudzsában, az erdélyi Szeben és Brassó megyékben, valamint a Bulgária északi részén élő románok beszélik. Területük négy zónára oszlik: egy központi zóna (Munténia legnagyobb része), Munténia északkeleti része, Dobrudzsa és Dél-Erdély.[13]
Jellegzetességei
[szerkesztés]| Jelenség | Nyelvjárási példa | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|
| palatalizált [ʃʲ],[m 1] [ʒʲ][m 2] és utána [e], [i] | ușe loje |
ușă lojă |
ajtó páholy |
| tisztán dentális [d] és utána [ə],[m 3] [ɨ][m 4] | dăștept dân |
deștept din |
okos -ból/-ből |
| [e] elhasonulása [i]-vé, főként hangsúlyos helyzetű [e] hatására | fetili caprili |
fetele caprele |
a lányok a kecskék |
| harmadik személyben a többes szám az egyes száméval azonos alakja kijelentő mód jelen időben, jövő időben és összetett múlt időben | ei/ele bea ei/ele va bea ei/ele a băut |
ei/ele beau ei/ele vor bea ei/ele au băut |
isznak inni fognak ittak |
| összetett múlt idő többes szám harmadik személyben a melléknévi igenév -ră raggal | ei/ele a venitără | ei/ele au venit | eljöttek |
| a vrea ’akar’ összetett múlt ideje mint segédige[m 5] | am vrut să cad | era să cad | majdnem elestem |
| a veni ’jön’ mint igeszemléleti segédige | vine și/de crește | începe să crească | elkezd nőni |
| a veni – ’jön’ mint segédige a szenvedő ragozásban | grinda vine așezată aici | grinda este așezată aici | a gerenda ide helyeztetik |
| a ’-ról/-ről’-t jelentő elöljárószó összemosódása az ’után’-t jelentővel | după/dupe | de pe | |
| de mint vonatkozó névmás | omul de vine | omul care vine | az ember, aki jön |
| tárgyeset kifejezésére használt la elöljárószó anyagnevek előtt | mănâncă la pâine | mănâncă pâine | kenyeret eszik |
| a mai határozószó helye | nu mai mă duc | nu mă mai duc | többé nem megyek |
| a decât határozószó igenlő szerkezetben való használata | am decât două mere | n-am decât două mere | csak két almám van |
| Jelenség | Nyelvjárási példa | Jelentése a sztenderdben | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|---|
| sajátos jelentésű szavak | ginere | vő | mire | vőlegény |
| bolgár eredetű szavak | ciușcă | ardei iute | csípős paprika | |
| török eredetű szavak | peșchir | prosop | törülköző | |
| perdea | függöny | adăpost pentru vite | védett hely marháknak | |
| görög eredetű szavak | dârmon | ciur | szita |
Írott forrásai
[szerkesztés]Az első írott román nyelvű dokumentumok (Neacșu levele 1521-ből és további kb. 50 dokumentum), majd a kb. 10 első nyomtatvány (lásd A román nyelv története) e nyelvjárás sajátosságait tükrözik. A román sztenderd nyelvváltozat alapja a munténiai nyelvjárás, de nem vette át minden jellegzetességét, sőt, határozottan visszautasított egyeseket, főleg az ige alaktanát illetőleg.
Olténiai nyelvjáráscsoport
[szerkesztés]Elterjedése
[szerkesztés]Ez a nyelvjáráscsoport Olténiában (Olt megye egy részének kivételével), Északnyugat-Bulgáriában és Északkelet-Szerbiában (a Timok völgyének egy részén) honos.[14]
Jellegzetességei
[szerkesztés]| Jelenség | Nyelvjárási példa | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|
| [aj], [əj], [oj], [uj] kettőshangzók [kʲ] és [gʲ][m 6] előtt | straichină răichită ureiche oichi păduiche |
strachină răchită ureche ochi păduche |
cseréptál fűzfa fül szem tetű |
| [i] beiktatása két szókezdeti mássalhangzó közé | hirean | hrean | torma |
| [i] két szókezdeti mássalhangzó előtt | ișcoală | școală | iskola |
| [i] > [ɨ], [a] > [ə], [e̯a][m 7] > [a], [t͡s],[m 8] [s], [z], [r] után | zâce țălină măsa |
zice țelină măsea |
mond(ja) zeller (rágó)fog |
| sajátos nőnemű többesszámú mutató névmás | ăștea | astea | ezek |
| egyszerű múlt használata nagyon közeli múltban történt cselekvésre[m 9] | cântai | am cântat | énekeltem |
| a távolság három fokának kifejezése | (a)ici – aci(a) – acolo | aici – acolo | itt – ott – amott |
| a felszólító mód többes számának archaikus tagadó alakja | nu cântareți! | nu cântați! | ne énekeljetek! |
Szókészlet:
| Jelenség | Nyelvjárási példa | Jelentése a sztenderdben | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|---|
| archaikus szavak | arm | șold | csípő (a testrész) | |
| sajátos szavak | a străfiga | a strănuta | tüsszenteni | |
| sajátos jelentésű szavak | cotoi | kandúr | picior de pasăre | baromficomb |
Bánsági nyelvjáráscsoport
[szerkesztés]Elterjedése
[szerkesztés]Ez a nyelvjáráscsoport a romániai Bánságra, Arad megyére és Hunyad megye déli részére, a Vajdaságra és a Timok völgyének egy részére jellemző. Három zónát különböztetnek meg: a délit, amelybe beletartozik a Vajdaság, az észak–északnyugatit és az északkeletit (beleértve Hátszeg vidékét).[15]
Jellegzetességei
[szerkesztés]A bánsági nyelvjárások sok hangtani, alaktani és szókészletbeli archaizmust tartalmaznak. Fő hangtani jellemzőjük a sztenderd románhoz képest gazdag és kiegyensúlyozott magánhangzórendszer.
| Jelenség | Nyelvjárási példa | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|
| latin [ane] > [ɨne] | câne | câine | kutya |
| [e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a], [s],[m 10] [ʃ], [t͡s], [z] után | să rupe orășan țân zâc |
se rupe orășean țin zic |
elszakad városlakó tartok mondok |
| hangsúlyos [a] > [ʌ][m 11] | ['fʌtə] | fată | lány |
| [e]-t tartalmazó szótag előtt hangsúlyos [e] > [ɛ][m 12] | ['pɛre] | pere | körték |
| szóvégi [e] gyakran > ë | [trʌʒʲë] | trage | húz |
| [o̯a][m 13] > [ɒ][m 14] | ['pɒrtə] | poartă | kapu |
| [t͡ʃ][m 15] > [ʃʲ] ([e] és [i] előtt) | șier | cer | ég(bolt) |
| [d͡ʒ][m 16] > [ʒʲ] (e] és [i] előtt) | jier | ger | fagy |
| szóvégi [ʲ][m 17] elhagyása réshangok és zár-réshangok után | [uʃ] [pot͡s] |
uși poți |
ajtók bírsz, tudsz |
| szóvégi [ʲ] elhagyása [n] után és ennek teljes palatalizációja | ['wɒmeɲ] | oameni | emberek |
| [t] > [t͡ɕ][m 18] ([e] és [i] előtt) | frace | frate | fivér |
| [d] > [d͡ʑ][m 19] ([e] és [i] előtt) | ges | des | sűrű |
| latin [n] + [e]/[i] > [ɲ] | cuni | cui | szeg |
| [u.wa] > [u.va] | a luva | a lua | elvenni |
| [a.wud] > [abd] | labd | laud | dicsérek |
| [a.wut] > [apt] | capt | caut | keresek |
| egyetlen alakú birtokos névelő | a tău, a ta a tăi, a tale |
al tău, a ta ai tăi, ale tale |
a tiéd a tieid |
| az a fi ige egyes alakjainak visszahatóvá válása | mi-s ni-s vi-s |
(eu) sunt suntem sunteți |
vagyok vagyunk vagytok |
| a feltételes mód segédigéje | (v)reaș zișie | aș zice | mondanék |
| a szerb nyelv hatására, befejezett igenemet jelölő igekötők | m-am zăuitat | am uitat | elfelejtettem |
Szókészlet:
| Jelenség | Nyelvjárási példa | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|
| -oni, -oane képző | iepuroni nemțoane |
iepuroi nemțoaică |
hím nyúl német nő |
| archaikus latin eredetű szavak | nat | individ | egyén |
| szerb eredetű szavak | goșt | musafir | vendég |
| német eredetű szavak | farbă | vopsea | festék |
Írott forrásai
[szerkesztés]A Szászvárosi Ószövetség (Palia de la Orăștie) (1582) tartalmaz bánsági nyelvjárási jellegzetességeket. A román sztenderd a 19. században Ion Heliade-Rădulescu kezdeményezésére a bánsági nyelvjárásokból vette át a folyamatos múlt idő többes szám harmadik személy -au ragját (ei mergeau, ei făceau ’mentek’, ’csináltak’). (A többi nyelvjárásban a harmadik személyű igeragok egyes és többes számú alakja ugyanaz (el / ei mergea, făcea ’ment / mentek’, ’csinált / csináltak’).[16]
A bánsági az egyetlen román nyelvjáráscsoport, amelyben voltak és vannak modern irodalmi kísérletek, például Victor Vlad Delamarina (1870–1896) tollából.[17] Az utóbbi években feléledt ez az irodalom. 2002-ben létrejött a Bánsági Nyelvjárásban Írók Szövetsége (Asociația Scriitorilor în Grai Bănățean), melynek periodikája is van, Tăt Bănatu-i fruncea (Mégis a Bánság van az élen) címmel. A vajdasági Újozorán is működik a „Tibiscus” Irodalmi és Művészeti Szövetség, amely foglalkozik nyelvjárási irodalommal. Ezeken kívül televízió- és rádióműsorokban is művelik.[18]
Körös-vidéki nyelvjáráscsoport
[szerkesztés]Elterjedése
[szerkesztés]Ez a nyelvjáráscsoport három zónára oszlik: bihari (amely Arad megyére is kiterjed, és amelyhez a magyarországi románok nyelvjárása is tartozik), mócvidéki (néha ettől különválasztva tárgyalják a mokányföldit) és szamosvölgyi. Egyes nyelvészek (Emil Petrovici, Ion Coteanu) ide sorolják az Avasságot is. Erdély nagy részén a körösvidéki, a moldvai és a munténiai közötti átmeneti nyelvjárásokat beszélnek.[19]
Jellegzetességei
[szerkesztés]Nagyon elterjedt (bár megvalósulása nem kötelező) a magánhangzók nazalizációja: [o'pitə̃'trjagə̃'strajt͡sə] (o pită întreagă-n straiță ’egy egész kenyér a tarisznyában’). A nazalizált magánhangzó nyíltsági foka és ajakkerekítési foka is megváltozhat ([u] + [n] > [õ], ill. [ɨ] + [n] > [ũ]), és a nazalizáció analógia útján a nem nazális mássalhangzó előtti magánhangzókra is átterjedhet: [ãju] (aiu, ’a fokhagyma’). Főként az Erdélyi-szigethegységben ma is használják az egyszerű múlt időt.
| Jelenség | Nyelvjárási példa | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|
| latin [ane] > [ɨne] | câne | câine | kutya |
| [e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a] ([s], [ʃ], [z], [t͡s] után) | să rupe orășan zamă țân |
se rupe orășean zeamă țin |
elszakad városlakó lé tartok |
| [e̯a] > [a] (palatalizált [t], [d], [l], [n] után) | ['cakə] [ɟal] [ʎak] [ɲam] |
teacă deal leac neam |
hüvely domb orvosság rokon |
| hangsúlyos [e] > [ɛ] | [pɛre] | pere | körték |
| Néhány nyelvjárásban [z] után csak centrális magánhangzó állhat (hangsúlyos helyzetben [ɨ], hangsúlytalan helyzetben [ə]). |
zâci | zici | mondasz |
| [o̯a] > [ɒ] | [pɒrtə] | poartă | kapu |
| [d͡ʒ] > [ʒ] | jer | ger | fagy |
| dentális zárhangok palatalizációja [e] és [i] előtt (különböző fokú lehet) | [tʲej] vagy [cej] [dʲintʲe] vagy [ɟince] |
tei dinte |
hársfa fog |
| [n] palatalizációja [e] és [i] előtt | ['biɲe] ['domɲi] |
bine domnii |
jól az urak |
| [k] és [p] palatalizációja [e] és [i] előtt | [cej] [pʲej] vagy [cej] |
chei piei |
kulcsok bőrök[m 20] |
| hangsúlyos és hangsúlytalan [e̯a] > [ɛ] | [lumɛ] | lumea | a világ |
| [ɨj] > [ij] | întii | întâi | első |
| [k] beiktatása [s] és [l] közé | sclab | slab | gyenge, sovány |
| [a] beiktatása a szó elé (kevésbé általános, mint az arománban) | anumără | numără | számol |
| latin, magánhangzók közötti [n] > [r], a mócok nyelvjárásában | lură | lună | hold |
| a határozott artikulus archaikus birtokos/részes esetű alakja | omuli | omului | az emberé/embernek |
| egyetlen alakú birtokos névelő | a tău, a ta a tăi, a tale |
al tău, a ta ai tăi, ale tale |
a tiéd a tieid |
| az a fi létige sajátos alakjai kijelentő mód jelen időben | îs îi |
sunt este, e |
vagyok, vannak van |
| összetett múlt idő harmadik személy egyes számban a segédige o, többes számban o vagy or | o(r) făcut | a(u) făcut | csinált(ak), tett(ek) |
| kötőmód kötőszója a bihari nyelvjárásban | și merg | să merg | menjek |
| régmúlt idő sajátos, összetett alakja | m-am fo dusă | mă dusesem | mentem vala |
| feltételes mód múlt ideje az a vrea ’akar’ segédige összetett múltjával | o vu(t) hori | ar fi cântat | énekelt volna |
| segédige a lexikális jelentésű ige után | Făcut-ai foc? Duce-m-oi. |
Ai făcut foc? Mă voi duce. |
Raktál-e tüzet? Elmegyek. |
Szókészlet:
| Jelenség | Nyelvjárási példa | Jelentése a sztenderdben | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|---|
| latin eredetű archaizmusok | vă! | mergi!, du-te! | menj! | |
| sajátos szavak | nari | nas | orr | |
| sajátos jelentésű szavak | a cânta | énekelni | a plânge | sírni |
| magyar eredetű szavak | a cuștuli | a gusta | kóstolni | |
| német eredetű szavak | firhang | perdea | függöny |
Máramarosi nyelvjáráscsoport
[szerkesztés]Az ehhez a csoporthoz tartozó nyelvjárásokat nemcsak Máramarosban, hanem Kárpátalján is beszélik. Egyes nyelvészek, azok, akik nem a körös-vidékiek csoportjába sorolják az avassági nyelvjárást, a máramarosiak közé veszik ezt is.[20]
Jellegzetességei
[szerkesztés]Hangtan:
| Jelenség | Nyelvjárási példa | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|
| latin [ane] > [ɨne] | câne | câine | kutya |
| [e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a] ([s], [ʃ], [t͡s], [d͡z] után) | să rumpe orășan țân dzâc |
se rupe orășean țin zic |
elszakad városlakó tartok mondok |
| [e̯a] > [a], palatalizált [t], [d], [l], [n] után | ['cakə] [ɟal] [ʎak] [ɲam] |
teacă deal leac neam |
hüvely domb orvosság rokon |
| hangsúlytalan, de nem szóvégi [e] záródása | oamini | oameni | emberek |
| [e] > [ə] ([t͡ʃ] és [d͡ʒ] után) | [t͡ʃər] [d͡ʒər] |
cer ger |
ég(bolt) fagy |
| hangsúlyos [e] > [ɛ] | ['pɛre] | pere | körték |
| [o̯a] > [ɒ] | ['pɒrtə] | poartă | kapu |
| szóvégi [ʲ] elhagyása réshangok és zár-réshangok után | [uʃ] [nut͡ʃ] [pot͡s] |
uși [uʃʲ] nuci [nut͡ʃʲ] poți [pot͡sʲ] |
ajtók diók bírsz |
| szóvégi [ʲ] elhagyása [n] után és ennek teljes palatalizációja | ['wɒmiɲ] | oameni | emberek |
| latin [de] > [d͡zə] | Dumnedzău | Dumnezeu | Isten |
| latin [di] > [d͡zɨ] | dzâc | zic | mondok |
| latin [du] > [d͡zu] | vădzut | văzut | látott |
| dentális zárhangok palatalizációja [e] és [i] előtt | [cej] [ɟince] |
tei dinte |
hársfa fog |
| [k] palatalizációja [c]-re, [e] és [i] előtt | [cej] | chei | kulcsok[m 21] |
| [f], [v] palatalizációja [e] és [i] előtt | sier zin |
fier vin |
vas bor |
| [l] palatalizációja [e] előtt | ['pɛriʎe] | perele | a körték |
| az Avasságban az [l] félhangzóvá válása zárhang előtt | aub autu caudură meuc |
alb altul căldură melc |
fehér másik hőség csiga |
| [n] palatalizációja [e] és [i] előtt | ['biɲe] ['domɲi] |
bine domnii |
jól az urak |
| zár-réshangok depalatalizációja | ['ʧɒrə] [d͡ʒam] ['tsavə] |
cioară geam țeavă |
varjú ablaküveg cső |
| [ɲ] beiktatása [m] és [j] közé | [mɲel] | miel | bárány |
| [c] beiktatása [p] és [j] vagy [i] közé | ['pcatrə] | piatră | kő |
Alaktan és mondattan:
| Jelenség | Nyelvjárási példa | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|
| egyetlen alakú birtokos névelő | a tău, a ta a tăi, a tale |
al tău, a ta ai tăi, ale tale |
a tiéd a tieid |
| az a fi létige sajátos alakjai kijelentő mód jelen időben | îs îi |
sunt este, e |
vagyok, vannak van |
| összetett múlt idő harmadik személy egyes és többes szám segédigéje o | o făcut | a(u) făcut | csinált(ak), tett(ek) |
| hangsúlyos magánhangzó utáni szórész elhagyása igékben | ce-i fa | ce vei face | mit fogsz csinálni |
| a 2. és a 3. igeragozás kijelentő mód jelen idő többes szám első személy ragja | ave duce |
avem ducem |
birtokolunk viszünk |
| hangsúlyos magánhangzó utáni szórész elhagyása főnevek megszólító esetében | mătu! [ɟo]! |
mătușă! Gheorghe! |
néni! Gyuri! |
| a jövő idő a vrea ’akarni’ segédige sajátos alakjai | oi / îi / a / om / îț / or mânca | voi / vei / va / vom / veți / vor mânca | enni fogok / fogsz / fog / fogunk / fogtok / fognak |
| a régmúlt idő sajátos alakja | am fo dzâsă | zisesem | mondtam volt |
| a főnévi igenév archaikus használata | S-o dus a ara. | S-a(u) dus să are. | Elment(ek) szántani. |
| segédige a fő ige után | Făcut-ai foc? Duce-m-oi. |
Ai făcut foc? Mă voi duce. |
Raktál-e tüzet? Elmegyek. |
Szókészlet:
| Jelenség | Nyelvjárási példa | Jelentése a sztenderdben | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|---|
| -uc(ă) kicsinyítő képző gyakorisága | slăbuc | slăbuț | gyengécske | |
| -ucă alak nőnem és semlegesnem többes számban | piciorucă | piciorușe | lábacskák | |
| archaikus latin eredetű szavak | sărune | tărâțe cu sare | sós korpa | |
| sajátos szavak | cătilin | încet | lassan | |
| sajátos jelentésű szavak | cocon | úrfi | copilaș | kisgyerek |
| ukrán eredetű szavak | a cușăi | a gusta | kóstolni |
Moldvai nyelvjáráscsoport
[szerkesztés]Elterjedése
[szerkesztés]Ez a nyelvjáráscsoport foglalja el a legnagyobb területet. Ezeket beszélik a romániai Moldvában, Bukovinában, Északkelet-Erdély egy részében (Beszterce-Naszód megye, Maros megye, Hargita megye, Kovászna megye egyes részeiben), Északkelet-Munténiában (Brăila megye, Buzău megye), Észak-Dobrudzsában (Tulcea megye északi része), az ukrajnai Észak-Bukovinában, a Moldovai Köztársaságban, beleértve Transznisztriát is.[21]
Jellegzetességei
[szerkesztés]| Jelenség | Nyelvjárási példa | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|
| szóvégi [e̯a] > [ɛ] | [vi'nɛ] | venea | jött |
| hangsúlytalan [ə] záródása | [sɨ 'vinɨ] | să vină | (ő) jöjjön |
| hangsúlytalan [e] záródása | fetili | fetele | a lányok |
| [e] > [ə], [i] > [ɨ], [e̯a] > [a], [s], [ʃ], [z], [t͡s] után | sî rupi orășan zamă țân |
se rupe orășean zeamă țin |
elszakad városlakó lé tartok |
| szóvégi [ʲ] elhagyása réshangok és zár-réshangok után | [uʃ] [pot͡s] |
uși poți |
ajtók bírsz, tudsz |
| latin [de] > [d͡ze] | dzece | zece | tíz |
| latin [di] > [d͡zɨ] | dzâc | zic | mondok |
| [t͡ʃ] > [ʃ]-hez közel álló hangzó | șier | cer | ég(bolt) |
| [d͡ʒ] > [ʒ]-hez közel álló hangzó | jier | ger | fagy |
| palatalizációk: [b] > [g], [p] > [k], [m] > [ɲ], [v] > [ʒ] | ghini chiept [ɲik] jin |
bine piept mic vin |
jól mell kicsi bor |
| egyetlen alakú birtokos névelő | a tău, a ta a tăi, a tale |
al tău, a ta ai tăi, ale tale |
a tiéd a tieid |
| dânsul, dânsa, dânșii, dânsele személyes névmások tárgyakra is való alkalmazása | Uiti masa. Puni lingurili pi dânsa. | Uite masa. Pune lingurile pe ea. | Ott az asztal. Tedd rá a kanalakat. |
| összetett múlt idő harmadik személy egyes és többes szám segédigéje | o făcut | a(u) făcut | csinált(ak), tett(ek) |
| a jövő idő a vrea ’akar’ segédigéjének sajátos alakjai | oi / îi / a / om / îț / or cânta | voi / vei / va / vom / veți / vor cânta | énekelni fogok / fogsz / fog / fogunk / fogtok / fognak |
| a melléknévi igenév de-vel | trebuii di spus | trebuie spus | meg kell mondani |
Szókészlet:
| Jelenség | Nyelvjárási példa | Jelentése a sztenderdben | Sztenderd megfelelő | Fordítás |
|---|---|---|---|---|
| sajátos szavak | agud | dud | eperfa | |
| sajátos jelentésű szavak | moș | öregember | unchi | nagybácsi |
| ukrán eredetű szavak | hulub | porumbel | galamb | |
| orosz eredetű szavak (főleg a Pruttól keletre) | cori | rujeolă | vörös himlő | |
| török eredetű szavak | bostan | pepene | görögdinnye | |
| görög eredetű szavak | colțun | ciorap | harisnya |
Írott forrásai
[szerkesztés]1566-tól kezdve maradtak fenn dokumentumok moldvai jellegzetességekkel. E nyelvjáráscsoportnak nagy szerepe volt a román irodalmi nyelv kialakulásában, főleg Grigore Ureche, Miron Costin, Ion Neculce krónikások, majd olyan írók révén, mint Vasile Alecsandri, Ion Creangă, Mihai Eminescu és Mihail Sadoveanu.
Megjegyzések
[szerkesztés]- ↑ Magyar s.
- ↑ Magyar zs.
- ↑ Közepesen nyílt/zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó.
- ↑ Zárt, középen képzett, ajakkerekítés nélküli magánhangzó.
- ↑ Szokásos módon segédigeként (a jövő idő képzésére) az a vrea kijelentő mód jelen idejének erre szakosodott rövidebb változatait használják: voi/oi, vei/ăi stb.
- ↑ Palatalizált [k], illetve [g].
- ↑ Egy félhangzószerű [e] és egy [a]-ból álló kettőshangzó.
- ↑ Magyar c.
- ↑ Az egyszerű múlt használatos az irodalmi nyelvben is, de csak az írott elbeszélő szövegekben.
- ↑ Magyar sz.
- ↑ Félig nyílt, hátulképzett, kerekítés nélküli magánhangzó
- ↑ Magyar e.
- ↑ Félhangzószerű [o] és [a]-ból álló kettőshangzó.
- ↑ Magyar a.
- ↑ Magyar cs.
- ↑ Magyar dzs.
- ↑ Szó végén, mássalhangzó után előforduló, alig észlelhető, suttogott vagy aszillabikus i-nek is nevezett [j]. Hasonlít a magyar „kapj” szóban hallhatóhoz.
- ↑ Zöngétlen alveolo-palatális zár-réshang.
- ↑ Zöngés alveolo-palatális zár-réshang.
- ↑ Így a két szó kiejtése egybemosódhat. Ha ehhez hozzáadjuk a sztenderd tei ’hársfa’ szóban levő [t] palatalizációját, akkor három szó kiejtése mosódik össze.
- ↑ Így a szó kiejtése egybemosódik a ’hársfá’-t jelentőjével.
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ Gustav Weigand, Ovid Densușianu, Sextil Pușcariu, Alexandru Rosetti, Theodor Capidan stb.
- ↑ G. Giuglea, Alexandru Graur, Ion Coteanu stb.
- ↑ Sala 1989, 90. o. nyomán szerkesztett szakasz, kivéve a külön jelzett forrásból származó információkat.
- ↑ Például Alexandru Philippide, Iorgu Iordan és Emanuel Vasiliu.
- ↑ Például Gustav Weigand és Sextil Pușcariu.
- ↑ Például Emil Petrovici és Ion Coteanu.
- ↑ Sever Pop, Romulus Todoran stb.
- ↑ Például Grigore Brâncuș és Valeriu Rusu.
- ↑ Például Dorin Urițescu.
- ↑ Gheorghe Ivănescu véleménye.
- ↑ Például Vasile Frățilă és Vasile Ursan.
- ↑ Ursan 2008, 83. o.
- ↑ Sala 1989, 203. o. nyomán szerkesztett szakasz.
- ↑ Sala 1989, 225. o. nyomán szerkesztett szakasz.
- ↑ Sala 1989, 47. o. nyomán szerkesztett szakasz, a külön jelzett forrásokból származó információk kivételével.
- ↑ Gheție 1975, 492. o.
- ↑ Ăl mai tare om dân lume (A világ legerősebb embere). Temesvár: Facla. 1972
- ↑ Ghinea 2004.
- ↑ Sala 1989, 88. o. nyomán szerkesztett szakasz.
- ↑ Sala 1989, 192. és 226. o. nyomán szerkesztett szakasz.
- ↑ Sala 1989, 201. o. nyomán szerkesztett szakasz.
Források
[szerkesztés]- (románul) Sala, Marius (szerk.). Enciclopedia limbilor romanice (Az újlatin nyelvek enciklopédiája). Bukarest: Editura Științifică și Enciclopedică. 1989. ISBN 973-29-0043-1
- (románul) Gheție, Ion. Baza dialectală a românei literare. (A román irodalmi nyelv nyelvjárási alapja). Bukarest: Editura Academiei. 1975
- (románul) Ghinea Nouraș, Cristian. Literatura în grai bănățean este un fenomen viu (A bánsági nyelvjárás irodalma élő jelenség). Agonia – Ateliere artistice honlap. 2004. december 30 (Hozzáférés: 2018. április 30.)
- (románul) Ursan, Vasile. Despre configurația dialectală a dacoromânei actuale (A mai dákoromán nyelvjárásrendszerről). Transilvania (új sorozat). 37. évf. 1. sz. 2008. 77–85. o. (Hozzáférés: 2018. április 30.)
További információk
[szerkesztés]- (románul) Grai bănățean (Bánsági nyelvjárás). Banaterra portál (Hozzáférés: 2018. április 30.)
- (angolul) Which Romanian city is thought to have the 'best' (or be closest to the standard) Romanian dialect? (Melyik román város lenne az, amelyben a „legjobb” (vagy a sztenderd románhoz legközelebb álló) román nyelvváltozatot beszélik?) (Hozzáférés: 2019. augusztus 9.)