Vonatkozó névmás

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A hagyományos nyelvtanban a vonatkozó névmás „élőlényekre, élettelen tárgyakra, elvont fogalmakra, ezek tulajdonságára, mennyiségére előre- vagy visszautaló szó. […] A vonatkozó névmások a legtöbbször kötőszói szerepűek, az alárendelő összetett mondatok mellékmondatát kapcsolják a főmondathoz”,[1] de a kötőszóktól abban különböznek, hogy mondattani funkciójuk is van a mellékmondatban.[2]

A magyar nyelvben a vonatkozó névmások a kérdő névmásokból keletkeztek, a mutató névmási eredetű a- előtaggal, de ez elmaradhat: Az jött el, (a)kit vártam, Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam.[3]

Más nyelvekben a vonatkozó névmások legalább egy része azonos kérdő névmásokkal:

  • A közép-délszláv diarendszer nyelveiben mindegyik kérdő névmás vonatkozó névmásként is használatos: ko (a szerb nyelvben és a montenegrói nyelvben) / tko (a horvát nyelvben) „(a)ki”, što „(a)mi”, koji „(a)melyik”, čiji „aki/ami vkije/vmije”, kakav „amilyen”, koliki „(a)mekkora”.[4]
  • A francia nyelvben egy vonatkozó névmáson kívül mindegyik kérdő is: qui „(a)ki, (a)mi”, que „(a)kit, (a)mit”, quoi „(a)mi”, lequel „amelyik”, „(a)hol, (a)melyikben, (a)melyben”.[5]
  • Az angol nyelvben is a vonatkozó névmások, egyen kívül, kérdők is: who „(a)ki”, which „(a)mi, (a)melyik, (a)mely”, whom „(a)kit, (a)kinek”, whose „akinek, aminek”.[6]
  • A román nyelvben vannak egyszerű vonatkozó névmások, amelyek kérdők is [care „aki, ami, (a)melyik, (a)mely”, ce „(a)mi, (a)melyik, (a)mely”, cine „(a)ki”, cât „(a)mennyi, (a)hány”], és összetetteknek nevezettek, bár két szóban írandók, melyek csak vonatkozók: cel ce „aki, ami, amelyik, amely”.[7]

A vonatkozó névmás úgymond zéró is lehet,[6] például az angolban: the book I bought „az a köny, amelyet megvettem”.[8]

Egyes vonatkozó névmások melléknévként is használhatók:

  • (magyarul) (a)Mennyi szolgád, annyi ellenséged (van);[9]
  • (szerbül) Poslao mi je jednu priču čijeg se naslova ne sećam „Elküldött nekem egy elbeszélést, amely címére nem emlékszem”;[10]
  • (románul) Mă duc la câte filme vreau „Amennyi filmet akarok, annyit nézek meg”.[11]

Nyelvtől és a konkrét vonatkozó névmástól függően, ez kifejezhet egyet vagy kettőt a szám, a ragokkal kifejezett eset és a nem grammatikai kategóriák közül, avagy kifejezheti mindhármat:

  • A közép-délszláv diarendszer nyelveiben a vonakozó névmások szám, eset és nem szerinti alakjai számosabbak, mint például a franciában vagy az angolban.[4]
  • A magyarban nincsenek ugyan nem szerinti alakok, de amennyiben esetragoknak tekintjük a tárgy és a határozók ragjait, ez a nyelv is nagyon gazdag vonatkozó névmási alakokban.
  • A franciában csak egyetlen vonatkozó névmás fejezi ki a számot és a nemet, ez utóbbit többes számban csak írásban: lequel (hn. egyes sz.), laquelle (nn. egyes sz.), lesquels (hn. többes), lesquelles (nn. többes).[5]
  • Az angolban a vonatkozó névmások nem fejezik ki sem a számot, sem a nemet. Csupán a whom alak különbözik a who alanyi funkciójú alaktól annyiban, hogy tárgyi és határozói funkciójú.

Egyes nyelvészek a vonatkozó névmások közé sorolják a vonatkozó határozószóknak vagy vonatkozó névmási határozószóknak nevezett szavakat is.[12] Ezek is egy főmondatbeli szóra utalnak, és mellékmondatot vezetnek be:

  • (magyarul) Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;[13]
  • (angolul) I remember the day (when) I first saw John[14] „Emlékszem arra a napra, amikor először láttam Johnt”, I remember the street where I lived as a child „Emlékszem arra az utcára, ahol gyerekként laktam;”[6]
  • (franciául) les cartons sont rangées les photos „az a doboz, amelyben a fotók vannak”, l’époque cela s’est produit „az az időszak, amikor ez történt”.[15]

Vonatkozó névmás a magyar nyelvben[szerkesztés]

Fajtái[szerkesztés]

A magyar nyelv grammatikái számon tartanak főnévi vonatkozó névmásokat [(a)ki, (a)mely, (a)melyik], melléknévieket [amily(en), aminő, amekkora] és számnévieket: ahány, amennyi, ahányadik. A főnévi vonatkozó névmás is lehet melléknévi használatú, ha főnév előtt áll, és a melléknévi is lehet főnévi használatú, amikor jelzett szó nélkül jelenik meg.[1] Egyes magyar nyelvészek számba vesznek határozószói vonatkozó névmásokat is: ahol, ahogyan, amikor, stb. Mondatban: Amikor megérkeztem, zuhogott az eső,[16] Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb.[17]

Mondattani szerepei[szerkesztés]

A vonatkozó névmás általában egy főmondatbeli szóra utal. Ez lehet:

  • személyes névmás: Én aki a fohászkodás új módját nem ismertem még, térdre ereszkedtem (Barabás Tibor);[18]
  • főnévi mutató névmás: Akit nem véd a szerelem, hiába védi az magát (Csoóri Sándor);[19]
  • határozószói mutató névmás: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
  • számnévi névmás: (a)Mennyi szolgád, annyi ellenséged (van);
  • általános névmás: Látok mindent, mi sohasem a szemnek, csak a sejtésnek látható az éjben (Petőfi Sándor);[20]

Olyan esetek is vannak, amikor a vonatkozó névmás nem utal szóra: Ki korán kel, aranyat lel.[21]

A vonatkozó névmás többféle mellékmondatot vezethet be:

  • allanyi mellékmondatot: Ki korán kel, aranyat lel;
  • állítmányi mellékmondatot: Nem azé a nyúl, aki azt a bokorból kiugratja;[22]
  • tárgyi mellékmondatot: Amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra;[23]
  • jelzői mellékmondatot: Csak az a legény gavallér, kinek zsebében a tallér;[9]
  • részeshatározói mellékmondatot: Aki születik, annak halni kell;[24]
  • helyhatározói mellékmondatot: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
  • eredethatározói mellékmondatot: Aki jó szolga nem volt, nem lesz abból jó úr;[25]
  • társhatározói mellékmondatot: Olyannal barátkozz, akitől jót tanulsz!;[26]
  • tekintethatározói mellékmondatot: Ami azt illeti, elég fáradt vagyok;[27]
  • eredményhatározói mellékmondatot: Azzá lett, amivé akart;[26]
  • állandó/kötött határozói mellékmondatot: Ki levesre bort iszik, nem kérnek attól tanácsot;[24]
  • partitívuszi mellékmondatot: Abból eszem, ami nem hizlal.[28]

Amellett, hogy mellékmondatot vezet be, a vonatkozó névmásnak mondattani funkciója is van a mellékmondatban, mégpedig lehet:

  • alany: Nagy munkát vállal az magára ki most kezébe lantot vesz (Petőfi Sándor);[19]
  • tárgy: Megnéztem azt a filmet, amelyet nagyon dicsértek;[29]
  • részeshatározó: Olyan madár igen ritka, melynek kedves a kalitka;[30]
  • helyhatározó: Ott szakad a kötél, (a)hol legvékonyabb;
  • időhatározó: Elmegyek oda, (a)hová mindig is vágytam;
  • eredményhatározó: Azzá lett, amivé akart;
  • állapothatározó: A nagyapám öreg korára is olyan maradt, amilyennek korábban ismerték.[26] Jászó 2007, 187. o.</ref>

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. ^ a b Jászó 2007, 232. o.
  2. Jászó 2007, 350. o.
  3. P. Lakatos 2006, 12. o.
  4. ^ a b Barić 1997, 206. o.; Klajn 2005, 88–89. o.; Čirgić 2010, 89–90. o.
  5. ^ a b Dubois 2002, 408. o.
  6. ^ a b c Crystal 2008, 411. o.
  7. Avram 1997, 183. o.
  8. Crystal 2008, 108. o.
  9. ^ a b P. Lakatos 2006, 196. o.
  10. Klajn 2005, 89. o.
  11. Avram 1997, 184. o.
  12. Jászó 2007 által használt elnevezések (241., 350. o.).
  13. P. Lakatos 2006, 191. o., aki határozószói vonatkozó névmásnak nevezi az ilyen szót.
  14. Itt a vonatkozó szó elhagyható.
  15. Kalmbach 2013, 606. o..
  16. Balogh 1971, 168. o.
  17. P. Lakatos 2006, 191. o.
  18. Jászó 2007, 377. o.
  19. ^ a b P. Lakatos 2006, 184. o.
  20. P. Lakatos 2006, 198. o.
  21. Jászó 2007, 448. o.
  22. P. Lakatos 2006, 187. o.
  23. Jászó 2007, 187. o.
  24. ^ a b P. Lakatos 2006, 194. o.
  25. P. Lakatos 2006, 193. o.
  26. ^ a b c Jászó 2007, 456. o.
  27. Jászó 2007, 460. o.
  28. Jászó 2007, 459. o.
  29. Jászó 2007, 463. o.
  30. Jászó 2007, 461. o.

Források[szerkesztés]