51 (szám)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
51
(ötvenegy)
… 47 48 49 50 « 51 » 52 53 54 55 …
… 20 30 40 50  60 70 80 90 …
… 0  100 200 300 400 …
Tulajdonságok
Normálalak 5,1 · 101
Kanonikus alak 31 · 171
Osztók 1, 3, 17, 51
Római számmal LI
Számrendszerek
Bináris alak 1100112
Oktális alak 638
Hexadecimális alak 3316
Számelméleti függvények értékei
Euler-függvény 32
Möbius-függvény 1
Mertens-függvény −2

Az 51 (római számmal: LI) egy természetes szám, félprím, a 3 és a 17 szorzata.

A szám a matematikában[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A tízes számrendszerbeli 51-es a kettes számrendszerben 110011 (51 = 1 · 25 + 1 · 24 + 1 · 21 + 1 · 20), a nyolcas számrendszerben 63 (51 = 6 · 81 + 3 · 80), a tizenhatos számrendszerben 33 (51 = 3 · 161 + 3 · 160) alakban írható fel.

Az 51 páratlan szám, összetett szám, azon belül félprím, kanonikus alakban a 31 · 171 szorzattal, normálalakban az 5,1 · 101 szorzattal írható fel. Négy osztója van a természetes számok halmazán, ezek növekvő sorrendben: 1, 3, 17 és 51.

Az 51 négyzete 2601, köbe 132 651, négyzetgyöke 7,14143, köbgyöke 3,70843, reciproka 0,019608. Az 51 egység sugarú kör kerülete 320,44245 egység, területe 8171,28249 területegység; az 51 egység sugarú gömb térfogata 555 647,20946 térfogategység.

Az 51 helyen az Euler-függvény helyettesítési értéke 32, a Möbius-függvényé 1, a Mertens-függvényé −2.

A szám mint sorszám, jelzés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]