Városmajori Jézus szíve plébániatemplom
| Jézus szíve plébánia | |
 |
|
| Vallás | Keresztény |
| Felekezet | Római katolikus |
| Egyházmegye | Esztergom-budapesti |
| Egyházközség | Budapest Budai-Északi espereskerület |
| Pap(ok) | Lambert Zoltán (plébános) Horváth István (káplán) |
| Építési adatok | |
| Építése | 1922 - 1933 |
| Tervezője | Árkay Aladár |
| Felszentelés | 1933. pünkösdvasárnap |
| Felszentelő | Serédi Jusztinián Hercegprímás |
| Elérhetőség | |
| Település | Budapest, XII. kerület |
| Cím | 1122 Budapest, Csaba u. 5. |
| Honlap | varosmajor.communio.hu |
| plebania@vmajor.ngo.hu | |
A Városmajori Jézus szíve plébániatemplom egy több elemből álló épületegyüttes a főváros XII. kerületében, a Városmajor Csaba utcai szélén. Részei a harangtorony, a nagytemplom és a közösségi házként működő – 1925-ben épült – kistemplom, amiket egy félköríves árkádsor köt össze. A több szakaszban épült épületegyüttes – az építészekhez társult más alkotókkal együtt - a 20. századi egyházművészet kiemelkedő alkotása, méltán nyilvánították műemlékké.
Tartalomjegyzék |
Története [szerkesztés]
Árkay Aladár és Árkay Bertalan tervei szerint épült a plébániatemplom. Árkay Aladár halála után fia fejezte be a tervezést. Az 1932. júniusi alapkőletételnél már jelentősen előrehaladt az építkezés. 1933. június 4-én pedig a templomot Serédi Jusztinián bíboros hercegprímás felszentelte. Az épület díszítéseinek egy része és külső kőburkolata ekkor még nem készült el. A harangtorony, valamint a harangtornyot és a kistemplomot összekötő árkádsor csak 1936-ban valósult meg, Bertalan elképzelései szerint. (A harangtornyot az alatta húzódó, beboltozott Ördög-árok elkerülése miatt kellett távolabb építeni a templom fő tömbjétől).
A vasbeton szerkezetű háromhajós csarnoktemplom travertin kőburkolású, lapos tetejű modern épület. Főhomlokzata a Csaba utcára nyílik. Az egymásba metsződő, álló és fekvő hasábokból szimmetrikusan építkező templom alaprajza téglalapba írható. A templomhajó két oldalán négy-négy mellékkápolna helyezkedik el. Az épület két hangsúlya – főhomlokzat és szentély – a hajó két végén található.
A főhomlokzat kapuzatát díszítő angyalok domborművei Ohmann Béla[1] alkotásai. A kapu tömbjét egy-egy kisebb fekvőhasáb, a keresztelő kápolna és a Hősi halottak kápolnája fogja közre. A főbejárat szélfogójában balra a kórusfeljárat, jobbra pedig egy feszület melynek egyik oldalán Szűz Mária, másik oldalán Szent János evangelista szobra látható. (Nagy Zoltánné alkotásai).
A szentélyt toronyszerű állóhasáb hangsúlyozza, melyben öt magas ablaksáv található, eredetileg Árkayné Sztehlo Lili[2] alkotásai, mely a templom nevének megfelelően Krisztust ábrázolja és a templom felszentelésére már elkészült. A szentélyt két oldalt a sekrestye és a plébánia hivatal tömbje fogja közre. A szentély másik meghatározó eleme Aba-Novák Vilmos alumínium lapokra festett hatalmas képei a szentély oldalfalain. Egyike Szent Istvánt az egyházalapítót, a másik a szent királyt mint országalapítót ábrázolja. Mindkettő 1938-ban készült. Az Árkayék által tervezett eredeti bútorzatból csak a főpásztori karszék és két támlátlan ülőke maradt meg a szentély 1969-es átrendezése után.
A főhajót a Szentélytől diadalív választja el, amelyet kétoldalt Pátzay Pál[3] hat-hat apostol szobra díszít. A főhajó legfontosabb dísze Aba Novák Vilmosnak, a szentély képeivel egy időben, 1938-ban festett freskói, amely az alul bordás vasbetonfödém kazettamezőit tölti ki. A freskók a Teremtés hét napját, Jézust, Szűz Máriát, az evangelisták, próféták és angyalok sorát ábrázolják. A főhajó mennyezete alatt kétoldalt húzódó, ferde síkú falat liturgikus jelképek díszítik. Az oldalkápolnákat összekötő - keresztúti - folyosót mindkét oldalon szobrok zárják le. A bal oldalon Boldogfai Farkas Sándor[4] Lisieuxi Szent Teréz és Ohmann Béla Szent Antal szobra látható. A jobb oldalon Molnár C.Pál[5] által festett Szent Imre oltár és Kopp Judit Szent Ritát ábrázoló faszobrát láthatjuk. A keresztút bronz domborműveit Götz János[6] készítette. A II. világháborúban elpusztult színes üvegablakok közül ma három rekonstrukcióját fejezték be. Az 1942-es bombatámadás előtt a templomhajónak még két ablakát díszítették Árkayné Sztehlo Lili művei. Egykor itt állt a Mária ablak és szembe vele a Kálvária.
Az épületegyüttes közvetlen környezetében három műalkotás látható. Az 1942-es bombatámadás emlékét örökíti meg a becsapódás helyén felállított Szűz Mária szobor. amely Antal Károly[7] szobrászművész alkotása. Árkay Aladár építésznek állít emléket a fia, Bertalan által tervezett egyszerű oszlop és medence a kis és nagytemplom között. A nagytemplom előtti kis teret a Mindszenti emlékoszlop díszíti, amely azt a helyet jelöli, ahonnan a bíboros érsek az első engesztelő zarándoklatot indította a világháború után.[8]
Képgaléria [szerkesztés]
-
Városmajori Jézus-Szíve templom 1933-34
-
Városmajori Jézus-Szíve templom Belső kép
-
Városmajori Jézus-Szíve templom a Szentély felől
-
Városmajori Jézus-Szíve templom. Harangtorony 1936
-
Városmajori Jézus-Szíve templom részlet
-
Városmajori Jézus-Szíve templom. Szentély felől
-
Városmajori Jézus-Szíve templom. Szentély üvegablaka
-
Városmajori Jézus-Szíve templom. Szentély
-
Városmajori Jézus-Szíve templom. Oldalhomlokzat
-
Városmajori Jézus-Szíve templom. Árkádsor
-
Városmajori Jézus-Szíve templom. Harangtorony
Források [szerkesztés]
- ↑ OHMANN BÉLA
- ↑ ÁRKAYNÉ SZTEHLO LILI
- ↑ PÁTZAY PÁL
- ↑ BOLDOGFAI FARKAS SÁNDOR
- ↑ MOLNÁR C.PÁL
- ↑ GÖTZ JÁNOS
- ↑ ANTAL KÁROLY
- ↑ A szöveg Ritoók Pál: Városmajori plébániatemplom története című tanulmány kivonata
- Kriegs-Au Emil: A városmajori templom. Tér és Forma 1933/4-5.sz.
- Rimanóczy Gyula: Az új városmajori templom. Tér és Forma 1933/4-5.sz.
- P.Szűcs Julianna: A városmajori templom építéstörténete és kora. Ars Hungarica. 1977/1.sz.
- Városmajori Jézus-Szíve plébánia története a plébánia honlapján
Külső hivatkozások [szerkesztés]
Magyarország a XX. században II.: Természeti környezet, népesség és társadalom, egyházak és felekezetek, gazdaság. Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 1997. 343-355. o.
|
|||||||||||
