Szalicilsav
 |
Az itt található információk kizárólag tájékoztató jellegűek, nem minősülnek szakvéleménynek. Gyógyszer szedése előtt orvosi és/vagy gyógyszerészi konzultáció szükséges! A cikk tartalmát a Wikipédia önkéntes szerkesztői alakítják ki, és bármikor módosulhat. |
| Szalicilsav | |
|---|---|
 |
 |
| IUPAC név | 2-Hidroxi-benzoesav |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [69-72-7] |
| ATC kód | A01AD05,B01AC06 D01AE12 N02BA01 S01BC08 |
| SMILES | OC(=O)c1ccccc1O |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | C7H6O3 |
| Moláris tömeg | 138,123 g/mol |
| Sűrűség | 1,44 g/cm³ (20 °C) |
| Olvadáspont |
159 °C |
| Forráspont |
211 °C (2666 Pa) |
| Oldhatóság (vízben) | 2 g/l (20 °C)[1] |
| Savasság (pKa) | pKs1 = 2,70 pKs2 = 13,90[2] |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Ártalmas (Xn)[1] |
| R mondatok | R22, R41[1] |
| S mondatok | S22, S24, S26, S39[1] |
| Lobbanáspont | 157 °C[1] |
| Öngyulladás hőmérséklete |
570 °C[1] |
| LD50 | 891 mg/kg (patkány, szájon át)[1] |
| Rokon vegyületek | |
| Rokon vegyületek | metil-szalicilát, benzoesav, fenol, acetilszalicilsav, 4-hidroxi-benzoesav, magnézium-szalicilát, bizmut-szubszalicilát, szulfoszalicilsav |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A szalicilsav (INN: salicylic acid) (a fűzfa Salix latin nevéből, melynek kérgében található) egy béta-hidroxisav (C6H4(OH)CO2H), melyben az -OH csoport és a karboxilcsoport szomszédos helyzetű.
Színtelen kristályos anyag. Vízben nehezen oldódik, de a kloroform, az éter vagy az alkohol igen könnyen oldja. A szintetikus kémiában gyakori reagens, a természetben növényi hormon. A salicin anyagcseréje során keletkezik. Legismertebb rokonvegyülete az acetilszalicilsav, mely (többek között) az Aspirin nevű gyógyszer hatóanyaga. A VIII. Magyar Gyógyszerkönyvben Acidum salicylicum néven hivatalos.
Tartalomjegyzék |
Szintézis[szerkesztés]
A nátrium-fenoxidból és szén-dioxidból nagy nyomáson nátrium-szalicilát állítható elő (Kolbe-Schmitt reakció). Ebből savas közegben szalicilsav képződik.
Növényi hormon[szerkesztés]
A szalicilsav egy fitohormon, amely fontos szerepet játszik a növények fejlődésében, a fotoszintézisben, a növényi légzésben, az ionfelvételben és -transzportban valamint specifikus hatása van a levelek anatómiájában és a kloroplasztok szerkezetében. A szalicilsav endogén jelátvivő molekula a növények kórokozó elleni védekező mechanizmusaiban is.
Felhasználása[szerkesztés]
A szalicilsav fontos összetevője számos bőrápolószernek és kozmetikumnak. Akne, psoriasis, bőrkeményedés, tyúkszem, keratosis pilaris és szemölcsök kezelésére használják. Gyorsítja az epidermis hámlását, így a faggyúmirigyek nem tömődnek el, és gyorsabban képződik új bőr. Ezért számos korpásodás ellen készített sampon alkotórésze is. A szalicilsav lázcsillapító és gyulladáscsökkentő hatását 1763 óta ismerik.
Bár nagy dózisban toxikus, a szalicilsavat élelmiszerek tartósítására és fogkrémekben is használják. Egyes emberekben kis mennyiségben is allergiát válthat ki.
Források, hivatkozások[szerkesztés]
|
||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||
|
|||||||||||
|
|||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
|
||||||||
