Bórax

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bórax
Borax crystals.jpg
Nátrium-tetraborát
Borax-unit-cell-3D-balls.png
IUPAC-név Sodium tetraborate

decahydrate

Kémiai azonosítók
CAS-szám 1303-96-4
ATC kód S01AX07
Kémiai és fizikai tulajdonságok
Kémiai képlet Na2B4O7•10H2O vagy Na2[B4O5(OH)4]•8H2O
Moláris tömeg 381,37 g/mol
Megjelenés fehér, szilárd
Sűrűség 1,73 g/cm³ (szilárd)
Olvadáspont 75 °C (dekahidrát)
743 °C (anhidrát)
Forráspont 320 °C (dekahidrát)
1 575 °C (anhidrát)
Veszélyek
EU osztályozás Mérgező (T)[1]
R mondatok R60, R61[1]
S mondatok S53, S45[1]
Lobbanáspont nem gyúlékony
Rokon vegyületek
Azonos kation nátrium-aluminát; nátrium-gallát
Azonos anion kálium-tetraborát
Rokon vegyületek bórsav, nátrium-perborát
Ha másként nem jelöljük, az adatok
az anyag standard állapotára vonatkoznak.
(25 °C, 100 kPa)

A bórax (a perzsa burah[2][3] szóból), (más néven nátrium-borát, nátrium-tetraborát, vagy E285; régi neve: póris) a bórsav nátriummal alkotott sója. Nem tévesztendő össze a bórsóval. Általában puha, színtelen kristályokból álló fehér por formájában fordul elő. Vízben jól oldódik. Felhasználási területe igen sokrétű. Alkalmazzák többek között tisztítószerként, zománcként, kozmetikumokban, valamint élelmiszerekben adalékanyagként, biokémiában pufferoldatként, tűzoltó-anyagként, üvegszálakban, fémek tisztításánál, rovar- és gombaölőszerként, valamint egyéb vegyületek alapanyagaként.

Elnevezése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A név visszavezethető a középkori latinban használt borat szóra, ami az arab buraq megfelelője, ez pedig vagy a perzsa burah, vagy a közép-perzsa burak szóból ered.[4][5]

Felhasználási területek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • a DNS vizsgálata során az elektroforézis-gélhez adják pufferként, mert gyorsítja a folyamatot, valamint élesebb elhatárolódásokat vált ki
  • fémek tisztítása során, például acélgyártás közben lecsökkenti a vas-oxid olvadáspontját, ezáltal az könnyebben eltávolítható az acélból[6]
  • élelmiszerekben savanyúságot szabályozó anyagként, valamint tartósítószerként alkalmazzák. Ritkán használják. Megengedett napi maximum beviteli mennyiség 0,1 mg/testsúlykg. Ilyen koncentrációban nincs mellékhatása, de gyógyszerek esetén (nagyobb töménységben) előfordulhat.
  • tisztítószerek
  • kozmetikumok
  • zománcokban
  • üveg, kerámia adalékanyag
  • tűzvédelem
  • gombaölőszer
  • keményforrasztásnál folyasztószer

Természetes előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Borax "cottonball"

A bórax előfordulása az időszakos tavak helyén levő evaporit-lelőhelyeken a legvalószínűbb. Ilyen található többek között Törökországban, Kaliforniában, az Atacama-sivatagban, és Tibetben.

Egészségügyi hatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Emberek esetében 0,1-0,5 g/testsúlykg bórax mérgezést, halált okozhat.[7] A szervezetből a vesén keresztül, nagyon lassan ürül ki. Vesebántalmakat, májbántalmakat, és egyéb betegségeket válthat ki.[8] Ennek ellenére a Tudor dinasztia uralma alatt Angliában, a nők előszeretettel használták az arcbőrük fehérítésének céljából, más kén- és ólomvegyületek porított változatával együtt.

Kémiai vonatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az anion [B4O5(OH)4]2− szerkezet a bóraxban

A bórax kifejezést több, igen hasonló, de víztartalmukban különböző vegyületre is használják:

  • „száraz” bórax (Na2B4O7)
  • bórax-pentahidrát (Na2B4O7•5H2O)
  • bórax-dekahidrát (Na2B4O7•10H2O)

A bóraxból könnyen bórsavat és más vegyületet lehet előállítani. Száraz levegőn hagyva lassan elveszíti víztartalmát, és egy fehér, krétaszerű anyaggá, tinkalkonittá alakul. (Na2B4O7•5H2O).

Világos narancssárga lángot ad, de mert ezt a színt elérni nem túl egyszerű (a víztartalma, és a távozó víz egyéb reakciói miatt), ilyen célra ritkán alkalmazzák.

Külső források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c A bórax vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 1. (JavaScript szükséges) (németül)
  2. "borax." Webster's Third New International Dictionary, Unabridged. Merriam-Webster, 2002. http://unabridged.merriam-webster.com
  3. "borax", OED
  4. (angol) Webster szótár (Elérés:2007. december 2.)
  5. (angol) Bartleby.com (Elérés: 2007. december 2.)
  6. doi:10.1119/1.1972398 Am. J. Phys. 34, xvi (1966)
  7. Handbook of Poisoning, Robert H. Dreisback, eighth edition, p.314
  8. Goodman and Gillman's: The Pharmacological Basis of Therapeutics, 6th edition, chapter on Antiseptics and Disinfectants, page 971