Bórax
| Bórax | |
|---|---|
| IUPAC név | Sodium tetraborate
decahydrate |
| Azonosítók | |
| CAS-szám | [1303-96-4] |
| ATC kód | S01AX07 |
| Tulajdonságok | |
| Kémiai képlet | Na2B4O7•10H2O vagy Na2[B4O5(OH)4]•8H2O |
| Moláris tömeg | 381,37 g/mol |
| Megjelenés | fehér, szilárd |
| Sűrűség | 1,73 g/cm³ (szilárd) |
| Olvadáspont |
75 °C |
| Forráspont |
320 °C |
| Veszélyek | |
| EU osztályozás | Mérgező (T)[1] |
| NFPA 704 |
|
| R mondatok | R60, R61[1] |
| S mondatok | S53, S45[1] |
| Lobbanáspont | nem gyúlékony |
| Rokon vegyületek | |
| Azonos kation | nátrium-aluminát; nátrium-gallát |
| Azonos anion | kálium-tetraborát |
| Rokon vegyületek | bórsav, nátrium-perborát |
| Ha másként nem jelöljük, az adatok az anyag standard állapotára vonatkoznak. (25 °C, 100 kPa) |
|
A bórax (a perzsa burah[2][3] szóból), (más néven nátrium-borát, nátrium-tetraborát, vagy E285) a bórsav nátriummal alkotott sója. Általában puha, színtelen kristályokból álló fehér por formájában fordul elő. Vízben jól oldódik. Felhasználási területe igen sokrétű. Alkalmazzák többek között tisztítószerként, zománcként, kozmetikumokban, valamint élelmiszerekben adalékanyagként, biokémiában pufferoldatként, tűzoltó-anyagként, üvegszálakban, fémek tisztításánál, rovar- és gombaölőszerként, valamint egyéb vegyületek alapanyagaként.
Tartalomjegyzék |
Elnevezése [szerkesztés]
A név visszavezethető a középkori latinban használt borat szóra, ami az arab buraq megfelelője, ez pedig vagy a perzsa burah, vagy a közép-perzsa burak szóból ered.[4][5]
Felhasználási területek [szerkesztés]
- a DNS vizsgálata során az elektroforézis-gélhez adják pufferként, mert gyorsítja a folyamatot, valamint élesebb elhatárolódásokat vált ki
- fémek tisztítása során, például acélgyártás közben lecsökkenti a vas-oxid olvadáspontját, ezáltal az könnyebben eltávolítható az acélból[6]
- élelmiszerekben savanyúságot szabályozó anyagként, valamint tartósítószerként alkalmazzák. Ritkán használják. Megengedett napi maximum beviteli mennyiség 0,1 mg/testsúlykg. Ilyen koncentrációban nincs, de gyógyszerek esetén (nagyobb töménységben) mellékhatás előfordulhat.
- tisztítószerek
- kozmetikumok
- zománcokban
- üveg, kerámia adalékanyag
- tűzvédelem
- gombaölőszer
- keményforrasztásnál folyasztószer
Természetes előfordulása [szerkesztés]
A bórax előfordulása az időszakos tavak helyén levő evaporit-lelőhelyeken a legvalószínűbb. Ilyen található többek között Törökországban, Kaliforniában, az Atacama-sivatagban, és Tibetben.
Egészségügyi hatások [szerkesztés]
Emberek esetében 0,1-0,5 g/testsúlykg bórax mérgezést, halált okozhat.[7] A szervezetből a vesén keresztül, nagyon lassan ürül ki. Vesebántalmakat, májbántalmakat, és egyéb betegségeket válthat ki.[8] Ennek ellenére a Tudor dinasztia uralma alatt Angliában, a nők előszeretettel használták az arcbőrük fehérítésének céljából, más kén- és ólomvegyületek porított változatával együtt.
Kémiai vonatkozások [szerkesztés]
A bórax kifejezést több, igen hasonló, de víztartalmukban különböző vegyületre is használják:
- „száraz” bórax (Na2B4O7)
- bórax-pentahidrát (Na2B4O7•5H2O)
- bórax-dekahidrát (Na2B4O7•10H2O)
A bóraxból könnyen bórsavat és más vegyületet lehet előállítani. Száraz levegőn hagyva lassan elveszíti víztartalmát, és egy fehér, krétaszerű anyaggá, tinkalkonittá alakul. (Na2B4O7•5H2O).
Világos narancssárga lángot ad, de mert ezt a színt elérni nem túl egyszerű (a víztartalma, és a távozó víz egyéb reakciói miatt), ilyen célra ritkán alkalmazzák.
Külső források [szerkesztés]
- ^ a b c A bórax vegyülethez tartozó bejegyzés az IFA GESTIS adatbázisából. A hozzáférés dátuma: 2011. január 1. (JavaScript szükséges) (németül)
- ↑ "borax." Webster's Third New International Dictionary, Unabridged. Merriam-Webster, 2002. http://unabridged.merriam-webster.com
- ↑ "borax", OED
- ↑ (angol) Webster szótár (Elérés:2007. december 2.)
- ↑ (angol) Bartleby.com (Elérés: 2007. december 2.)
- ↑ DOI:10.1119/1.1972398 Am. J. Phys. 34, xvi (1966)
- ↑ Handbook of Poisoning, Robert H. Dreisback, eighth edition, p.314
- ↑ Goodman and Gillman's: The Pharmacological Basis of Therapeutics, 6th edition, chapter on Antiseptics and Disinfectants, page 971

