Sugár András (újságíró)

Sugár András
Sugár András 2008-ban
Született	1933. május 7. (91 éves) Budapest
Elhunyt	2021. augusztus 9. (88 évesen) nem ismert
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Novák Henriette
Foglalkozása	író, újságíró
Iskolái	Leningrádi Egyetem (–1956)
Kitüntetései	Rózsa Ferenc-díj (1974) A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (1986)
A Wikimédia Commons tartalmaz Sugár András témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sugár András (Budapest, 1933. május 7.) magyar író, újságíró, az MTV első utazó tudósítója.

Élete, munkássága

Sugár András 1933. május 7-én született Budapesten. Poliglott (több nyelven beszélő) személy.

„Először a latinnal találkoztam. Szívesen és könnyen tanultam....

...Édesanyám gépírónő. Egyedül nevel engem és egy évvel idősebb bátyámat...Elég jól tanulok, főleg a nyelvekből kapok gyakran egyeseket. Az egyes akkor kitűnőt jelentett, a négyes volt az elégtelen, vagy ahogy mi hívtuk - a „daci”. Latin, angol elég jól megy. Oroszul már folyékonyan beszélek. 1945 tavaszán kezdtem tanulni Puskin és Tolsztoj nyelvét, mégpedig az utcán, a katonáktól. Az első két szó így hangzott: „Dajtye hleba”. Adjatok kenyeret..”

Beszélt nyelvei: magyar, latin, német, orosz, angol, szerb, horvát, bolgár, mongol, indonéz, francia, olasz, lengyel, román, spanyol, portugál, eszperantó, szlovák, ukrán, belorusz, szlovén.

Középiskolai tanulmányait 1946-tól a Madách Imre Főgimnáziumban kezdte, majd 1948-ban beiratkozott a tíz osztályos Gorkij-iskolába, ahol orosz nyelven tanítottak. Gimnáziumi magyar tanára terelgette az újságírás felé, bíztatására kezdett írással foglalkozni. A Pajtás című úttörőlapban jelentek meg első írásai. A lap ífjúsági külső munkatársa lett, kortársai, többek között Kulcsár István, (ismert külpolitikai újsáíró) és Almár Iván, (csillagász) mellett. A Gorkij fasori iskolában 17 évesen leérettségizett, majd ösztöndíjas diákként továbbtanulni a Szovjetunióba küldték. Szverdlovszkban kezdte felsőfokú tanulmányait, majd 1952-től a leningrádi egyetemen tanult. Az orosz, angol és francia nyelv mellé az orientalisztiai fakultánson vendéghallgatóként felvette az indonéz (maláj) nyelvet. Nemzetközi jogi diplomáját a leningrádi egyetemen szerezte. Vörös diplomával végzett, ami itthon summa cum laude doktorátust jelentett.

1958-tól a Magyar Távirati Iroda külpolitikai fordítói-újságírói munkatársa volt, majd 1961-től moszkvai, 1966-tól pedig londoni tudósítójaként dolgozott. 1971-ben került az MTV-hez mint főmunkatárs és lett a televízió első utazó tudósítója. 1994-ben politikai okokból nyugdíjazták; a bíróság két perben igazat adott neki, törvényellenesnek nyilvánította elbocsátását és jelentős kártérítést ítélt meg neki.

„Részletek a Magyar Nemzet 2002. január 26-i cikkéből Ki sírt Brezsnyev temetésén? - Stefka István riportja:

– 1994 nyarán többek között téged is kiraktak a Magyar Televízióból.

– Méghozzá törvényellenesen. Bírói ítéletek igazolják ezt, még a Legfelsőbb Bíróság is megállapította, hogy törvényellenesen távolítottak el a televízióból, felrúgva az érvényes munkaszerződésemet...

...Eltávolításom után sikerült bíróságon érvényt szerezni az igazamnak, rehabilitációban részesültem. Ez a része rendben is van, de soha egyetlen szerkesztőség sem kért fel, hogy a Magyar Televízióban végezzek bármilyen alkotómunkát. Csupán egyetlen magántelevízió ajánlotta fel, hogy dolgozzak a számukra.”

Talán ezért: az MTV későbbi vezetői rendszeresen figyelmen kívül hagyták személyét a cég évfordulóin, az örökös tagok listájának összeállításában stb.

Sugár 102 országban forgatott riport- és dokumentumfilmeket A Hét, a Panoráma és több más műsor számára, több száz alkalommal volt műsorvezető A Hét, a Panoráma, a Fórum c. műsorokban. Kb. 10 nyelven készített interjúkat. Sok államférfi akikkel több interjút is készített, személyes barátjának tekintette. 1987-től 88 végéig A Hét főszerkesztője is volt. Tíz könyve jelent meg itthon, Londonban, New Yorkban és Torontóban. Magyar és lengyel érdemrendeken kívül 4 tévé-fesztiválon nyert nagy-, illetve kategóriadíjat.

Sugár András felesége Novák Henriette újságíró, televíziós műsorvezető-szerkesztő-riporter, a Módi, Főtér, Stúdió, Halló vasárnap! és sok más tévés, rádiós műsor munkatársa. Egy fiuk van, aki 1975-ben született, jelenleg médiatervező.

Interjúalanyainak nem teljes listája

• Államfők:
  • Császárok: Hailé Szelasszié (Etiópia), Mohammad Reza Pahlavi (Perzsia/Irán).
  • Királyok: Norodom Szihanuk (Kambodzsa), I. János Károly spanyol király (Spanyolország), a száműzöttek közül I. Mihály román és II. Szimeon bolgár cár, valamint Sándor szerb trónörökös.
  • Egyéb államfők: Mihail Gorbacsov (Szovjetunió), George H. W. Bush (az idősebb), Jimmy Carter (USA), Borisz Jelcin (Oroszország), Hájim Herzog (Izrael), Radhakrishnan (India), Jacques Chirac (Franciaország), Urho Kekkonen és Mauno Koivisto (Finnország), Václav Havel (Csehország), Ion Iliescu és Emil Constantinescu (Románia), Dobrica Ćosić (Jugoszlávia), Kiro Gligorov (Macedónia), Franjo Tuđman és Stipe Mesić (Horvátország), Göncz Árpád (Magyarország), Zseljo Zselev (Bulgária), Fidel Castro (Kuba), Slobodan Milošević (Szerbia), Francisco Morales-Bermúdez (Peru), Isabel Perón és Raúl Alfonsín (Argentína), Juan Carlos Wasmosy, eredeti magyar felmenőinek neve: Vámosy (Paraguay), José López Portillo (Mexikó), C. A. Pérez (Venezuela), Daniel Ortega (Nicaragua), Maurice Bishop (Grenada), Taraki (Afganisztán), Eduard Sevardnadze (Szovjetunió/Grúzia), Wojciech Jaruzelski (Lengyelország), Kučan (Szlovénia), Julius Nyerere (Tanzánia), Algirdas Brazauskas (Litvánia), Robert Mugabe (Zimbabwe), III. Makáriosz, Jórgosz Vaszilíu és Gláfkosz Klirídisz (Ciprus), stb.
• Kormányfők, kulturális, tudományos és politikai személyiségek: Hruscsov (Szovjetunió), Edward Heath, Margaret Thatcher (Nagy-Britannia), Olof Palme (Svédország), Helmut Kohl (NSZK/Németország); Kádár János, Grósz Károly, Németh Károly, Antall József, Horn Gyula, Boross Péter és Orbán Viktor (Magyarország), José María Aznar (Spanyolország), Pierre Trudeau (Kanada), Dom Mintoff és Edward Fenech Adami (Málta), Mudzsibur Rahmán sejk (Banglades), Fred Sinowatz és Alois Mock (Ausztria), Gajdar (Oroszország), Panić és Milovan Đilas (Jugoszlávia), Rakowski, Tadeusz Mazowiecki, Bielecki és Hanna Suchocka (Lengyelország), Lubomir Štrougal és Alexander Dubček (Csehszlovákia), Václav Klaus (Csehország), Peresz, Samir, Saron, Netanyahu, Arensz, Ramon (Izrael), Andreotti (Olaszország), Benti (Etiópia), Ján Čarnogurský és Vladimir Mečiar (Szlovákia), Lojze Peterle (Szlovénia), Manolić (Horvátország), Meleşcanu és Năstase (Románia), Kalevi Sorsa, Elisabeth Rehn (Finnország), Csao Ce-jang (Kína), Carl Bildt (Svédország), Andreasz Papandreu, Kanellopulosz, Micotakisz (Görögország), Lukanov (Bulgária), Bourassa (Québec), Strobe Talbott, Teller Ede, Lugar, Alexander Hart, Zbigniew Brzezinski, Tom Lantos, McNamara, Soros György stb. (USA), Lionel Jospin (Franciaország), Abe (Japán), a dalai láma (Tibet), Rifkind, Carrington, Healey, C. Northcote Parkinson (Anglia), Jurij Gagarin (SZU), Krisna Menon (India), Armand Hammer, John Steinbeck, Erskine Caldwell (USA), Garri Kaszparov, Anatolij Karpov, Rubik Ernő (Magyarország), King Vidor, Jack Lemmon, Kim Novak (USA), Borges (Argentína), Mikisz Theodorakisz, George Papandreu, Vangelis és Melína Merkúri (Görögország), John Galbraith (USA), Manfred Wörner (NATO), Vlagyimir Zsirinovszkij (Oroszország).

Művei

• És mit mond a román király?
• Dubček megszólal – Tankokkal a tavasz ellen
• Nyílt titkaim
• Gép indul!
• Most mindent elmondok
• A távolságot mint üveggolyót…
• Ötven év titkai - A hatalom és én, Kairosz Kiadó, 2008

Kitüntetések

• Rózsa Ferenc-díj
• A Magyar Népköztársaság Csillagrendje (az egyetlen akkori magyar kitüntetés, amellyel nem járt pénzjutalom), 1986

Források

• Tévékönyv 1985
• Sugár András: Nyílt titkaim (1985) ISBN 963 500 392 7