Mikisz Theodorakisz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Mikisz Theodorakisz
Mikis2004.jpg
Mikisz Theodorakisz 2004-ben
Életrajzi adatok
Születési név Mikisz Theodorakisz
Született 1925. július 29. (88 éves)
Származás Híosz, görög
Pályafutás
Műfajok filmzene, opera, balett, szimfónia, oratórium

Mikisz Theodorakisz (Híosz, 1925. július 29. -) görög zeneszerző.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Mikisz Theodorakisz 1925. július 29-én született Georgiosz Michel Theodorakisz és Aszpaszia Pulaki gyermekeként

Tanulmányait Athénban (1954) és Párizsban végezte. Olivier Messiaen és René Leibowitz tanítványa volt.

1943-tól részt vett a görög ellenállásban. 1947-1952 között bebörtönözték, majd deportálták. 1953-ban Párizsba emigrált. 1958-1959 között megzenésítette Jannisz Ritszosz verseit. 1961-ben visszatért Görögországba, a Lambrakisz Demokrata Ifjúsági Szövetség alapítója volt. 1981-1986 között a GKP, 1989-1993 között pedig az Új Demokrácia Párt parlamenti képviselője volt. 1990-1992 között tárca nélküli miniszter volt. 1992-től a Görög Állami Rádió és Tv vezérigazgatója.

Magánélete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1953-ban feleségül vette Mirto Altinoglu-t.

Művei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Assia-Gonia (zenekar, 1945-1950)
  • Oedipus Tyrannus (vonósok, 1946)
  • Szonatina no. 1, 2 (1957, 1958)
  • Epiphania (dalciklus, 1959)
  • Elektra, Phaedra, Zorba, a görög (filmzenék, 1962, 1965)
  • Arkadiasz no. 1–10 (dalciklus, 1968-1969)
  • Canto General (poporatórium, 1972)
  • Bizánci mise (1982)
  • Requiem (1985)
  • Kosztasz Kariotakisz (opera, 1985)
  • Medea (opera, 1990)
  • Elektra (opera, 1993)
  • balettek, szimfóniák, oratóriumok, dalok, filmzenék, olimpiai kantáta (1991)

Könyvei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Önéletrajza 4 kötetben (1986-1992)

Díjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]