Ugrás a tartalomhoz

Páli

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Solymári (vitalap | szerkesztései) 2021. február 20., 05:41-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→Megközelítése)
A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2021. február 20.) ezen a változaton alapul.
Páli
Római katolikus templom
Római katolikus templom
Páli címere
Páli címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
VármegyeGyőr-Moson-Sopron
JárásCsornai
Jogállásközség
PolgármesterPóczik András (független)[1]
Irányítószám9345
Körzethívószám96
Népesség
Teljes népesség393 fő (2024. jan. 1.)[2]
Népsűrűség21,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület19,58 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 17° 10′ 05″47.477250°N 17.168081°EKoordináták: é. sz. 47° 28′ 38″, k. h. 17° 10′ 05″47.477250°N 17.168081°E
Páli (Győr-Moson-Sopron vármegye)
Páli
Páli
Pozíció Győr-Moson-Sopron vármegye térképén
Páli weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Páli témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Páli község Győr-Moson-Sopron megyében, a Csornai járásban.

Fekvése

Magyarország északnyugati részén, a Kisalföldön, a Rábaköz déli részén fekszik, a Rábától körülbelül 4 kilométerre északra.

A szomszéd települések: észak felől Magyarkeresztúr és Zsebeháza, északkelet felől Szil, délkelet felől Vág, dél felől Pápoc, délnyugat felől Edve, nyugat felől pedig Beled.

Megközelítése

A település legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 86-os főút, amely nagyjából kelet-nyugati irányban végighúzódik a belterületén, annak főutcájaként; azon érhető el Csorna, illetve Répcelak-Szombathely felől is.

A környező kisebb települések közül Vággal és Kemenesszentpéterrel a 8426-os, Edvével és Vámosújfaluval a 8427-es, Mihályival és Vadosfával a 8607-es utak kötik össze; határszélét északon, egy rövid szakaszon érinti még a 8605-ös út is.

Vasútvonal nem érinti, a legközelebbi vasúti csatlakozási lehetőséget a Hegyeshalom–Porpác-vasútvonal Páli-Vadosfa megállóhelye kínálja, a központtól bő 3 kilométerre északra, Vadosfa község déli határa közelében.

Története

A település neve a „Peuli-Pálé” személynévbirtoklást kifejező „i” képzős származékából ered.

Első írásos említésével 1220-ból találkozhatunk, amikor II. András királyunk Páli és Edői pusztát Osl és Belud grófnak adományozta. Az 1300-as évek elején már lakott hely, a "két Páli" néven szerepel. Az 1325 évi adományozást követően, 1327-ben I. Károly magyar király Köcski Sándor országbírót többek között a két Páli, Pápoc és Sebes birtokában is megerősítette. 1346-ban már Magyar Pál és felesége Gelsei Margit birtokolta zálogjogon, Köcski Sándor fiától Györgytől 1352-ben vásárolták meg. Gelsei Margit 1365-ben Pápocon prépostságot alapított, amelyhez Páli is tartozott. A két település közötti kapcsolat ettől kezdve a 20. század közepéig fennmaradt.

Bővebben: Pápoc

V. László király 1451-ben új királyi adománylevéllel erősítette meg Máté prépostot a sopronmegyei két Páli, Daák puszta és Vicafölde birtokok jogában és a győri káptalan által újból való beiktatását is elrendelte.

Az 1500-as évek második felében, 1571-ben majorsági földekről, 1566-ban pedig már plébániáról is voltak feljegyzések. A törökdúlás idején 1594-ben Rábaköz jelentős része elpusztult, két évtizeden át Páli is lakatlan volt. A 17. sz. elején Bethlen Gábor hadai foglalták el a pápoci prépostság birtokait, így Pálit is.

A Rábaközi Főesperesség egyházlátogatási jegyzőkönyve szerint 1659-ben 40 telkes jobbágy élt a faluban, egy kivétellel mind katolikusok. Weres Mátyás prépost, a győri székesegyház kanonokja építtette 1642-ben a mennybe fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt plébániatemplomot, így kegyhellyé vált. Itt épült meg Magyarország első kálvária csoportja a XVII. század második felében.

A 18. század a kuruc-labanc harcokkal vette kezdetét. Erős hadisarcot vetett ki mindkét fél a falvakra, a prépostra és birtokaira.

A páliak robotolása az 1720-25 közötti időszakban kezdődött, amikor az eszterun belüli rétet falustól kiirtva kénytelenek voltak az uraságnak átengedni. Az erdőirtás során nyert földterületet az uraság visszaváltogatta a jobbágyoktól. Az így nyert urasági földeken hatalmas robotterhek nehezedtek a jobbágyokra. A népszaporulat megkövetelte a nagyobb földterületeket. Ezt belátva az uraság átengedte a jobbágyoknak az újabb irtásföldek felét. Ezáltal kedvezőbbé vált helyzetük.

A faluban takácscéh is működött, 1716-os céhlevelét többször megújították, a céh tagjainak száma meghaladta az 50-t. Zászlójuk értékes céhrelikvia.

Közélete

Polgármesterei

  • 1990–1994: Németh Imre (független)[3]
  • 1994–1998: Póczik András (független)[4]
  • 1998–2002: Póczik András (független)[5]
  • 2002–2006: Póczik András (független)[6]
  • 2006–2010: Póczik András (független)[7]
  • 2010–2014: Póczik András (független)[8]
  • 2014–2019: Póczik András (független)[9]
  • 2019-től: Póczik András (független)[1]

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között
Lakosok száma
365
362
418
373
344
390
393
2013201420152021202220232024
Adatok: Wikidata

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 96,9%-a magyarnak, 0,3% németnek, 0,3% románnak mondta magát (3,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 84,7%, református 1,4%, evangélikus 2,8%, felekezeten kívüli 2,8% (8,1% nem nyilatkozott).[10]

Látnivalók

  • Római katolikus templom
    A mennybe fölvett Boldogságos Szűz Mária tiszteletére felszentelt plébánia templomot Weres Mátyás prépost, a győri székesegyház kanonokja építtette 1642-ben. Addig csak egy egyszerű fatemplom állt ott, ezt lebontották és a kis-páli templom tégláit is felhasználva épült fel a templom, tornya azonban fából készült. A templom jelenlegi tornyát 1770-ben emelték. 1804-ben megnagyobbították mellékhajókkal. A templomot kőfallal körülzárt temető vette körbe. A török hadak 1683-ban „felégették az oskolaházzal együtt, amely az utca közepén állott”, ezért szükségessé vált a templom felújítása 1693-ban. Az utolsó nagy felújítás 2004-ben fejeződött be.
  • Kálvária

Hivatkozások

  1. ↑ a b Páli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
  3. ↑ Páli települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. ↑ Páli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  5. ↑ Páli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  6. ↑ Páli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  7. ↑ Páli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 24.)
  8. ↑ Páli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 23.)
  9. ↑ Páli települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 22.)
  10. ↑ Páli Helységnévtár

További információk

Sablon:Győr-Moson-Sopron megye helységei

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Páli&oldid=23606638”