Kisgyarmat

Kisgyarmat (Sikenička)
A katolikus templom
Közigazgatás
Ország	Szlovákia
Kerület	Nyitrai
Járás	Érsekújvári
Rang	község
Első írásos említés	1135
Polgármester	Gróf Katalin
Irányítószám	943 59
Körzethívószám	036
Forgalmi rendszám	NZ
Népesség
Teljes népesség	436 fő (2021. jan. 1.)
Népsűrűség	32 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	121 m
Terület	13,92 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 47° 55′ 60″, k. h. 18° 40′ 55″47.933333, 18.681944
Kisgyarmat weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyarmat témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Kisgyarmat (szlovákul Sikenička, korábban Ďarmotky) község Szlovákiában, a Nyitrai kerület Érsekújvári járásában.

Fekvése

Párkánytól 18 km-re északra, a Szikince-patak mellett, az egykori Esztergom, Hont és Bars vármegyék határán fekszik.

Története

Az újkőkor óta lakott hely, ahol a vonaldíszes- és a lengyeli kultúra nyomaira bukkantak. A bronzkorból és késő vaskorból is találtak leleteket.

Neve az ősi magyar "Gyarmat" törzsnévből ered. A település már 1135-ben a bozóki prépostság alapítólevelében szerepel "Garmoth" alakban. 1248-ban "Jormoth" néven említi oklevél. 1297-ben "Gormoth", 1349-ben "Atagyarmata" néven említik. 1377-ben említik Szent Márton tiszteletére szentelt templomát. A Hontpázmány nemzetség birtoka, majd 1327-ben a bényi apátság tulajdona. A 18. századtól a Pálffy család birtoka. 1720-ban 42 háza volt. 1828-ban 89 házában 597 lakos élt, akik szőlőtermesztéssel, állattartással foglalkoztak.

Vályi András szerint "Kis Gyarmat. Elegyes magyar falu Hont Vármegyében, földes Ura G. Pálfy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Páldon felül 3/4 órányira Garam felé, határja gazdag, javai külömbfélék, malma Szikintze vizén, réttye, erdeje elegendő, piatza Esztergomban 3 órányira, első Osztálybéli."

Fényes Elek geográfiai szótárában "Gyarmat (Kis), magyar falu, Honth vmegyében, a barsi, esztergomi és honthi határok össze jövetelénél: 612 kath., 4 ref. lak. Kath. paroch. templom. Nagy nemesitett birkatenyésztés. Van termékeny szántóföldje, rétje, erdeje, szőlőhegye. F. u. h. Pálffy Antal. Ut. p. Kéménd." [1]

A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1938 és 1944 között ismét Magyarország része. A falu a második világháborúban sokat szenvedett, házainak 70%-a elpusztult.

Népessége

1880-ban 669 lakosából 654 magyar és 2 szlovák anyanyelvű volt.

1890-ben 781 lakosából 779 magyar és 1 szlovák anyanyelvű volt.

1900-ban 821 lakosából 813 magyar és 6 szlovák anyanyelvű volt.

1910-ben 863 lakosából 852 magyar anyanyelvű volt.

1921-ben 891 lakosából 877 magyar és 12 csehszlovák volt.

1930-ban 876 lakosából 850 magyar és 7 csehszlovák volt.

1941-ben 848 lakosából 847 magyar volt.

1991-ben 507 lakosából 493 magyar és 14 szlovák volt.

2001-ben 499 lakosából 459 magyar és 37 szlovák volt.

2011-ben 451 lakosából 398 magyar és 42 szlovák.

Neves személyek

• Itt született 1950. február 5-én Varga Imre költő, műfordító – jelenleg Magyarországon él.

Nevezetességei

• Szent Márton temploma a 13. században épült román stílusban, a 18. században átépítették, 1887-ben pedig bővítették. Szószéke és oltárképe is 18. századi.
• Népi építészete és népviselete.
• Vízimalom.

Néprajza

Manga János 1941-ben gyűjtött a településen.

Képtár

• 
  Feszület a falu déli szélén
• 
  Majorság
• 
  Majorság
• 
  Mária-szoborfülke
• 
  Kisgyarmat látképe
• 
  Községháza
• 
• 
• 
  Óvoda
• 
  Feszület Kisgyarmaton
• 
  Feszület a falu északi szélén
• 
  Utcakép
• 
  Erdőgazdálkodás a község északi részén

Jegyzetek

• Liszka József 1983: Výsledky záchranného výskumu v Sikeničke. Castrum Novum 2, 37–45.

Külső hivatkozások

A Wikimédia Commons tartalmaz Kisgyarmat témájú médiaállományokat.

• Községinfó
• Kisgyarmat a régió honlapján
• E-obce.sk