Karancs (hegység)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Adenes1995 (vitalap | szerkesztései) 2020. június 1., 01:00-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Látnivalók)
Karancs
A Karancs látképe Ragyolcnál
A Karancs látképe Ragyolcnál

Hely Magyarország, Nógrád megye
 Szlovákia, Besztercebányai kerület
HegységCserhát, Északi-középhegység
Legmagasabb pontKarancs (729 m)
Típusvulkanikus
Terület60 km2
Elhelyezkedése
Karancs (Magyarország)
Karancs
Karancs
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 09′ 27″, k. h. 19° 47′ 21″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 27″, k. h. 19° 47′ 21″
Térkép
Térkép

A Karancs (szlovákul: Mučínska vrchovina, am. Mucsényi-hegység) kisebb hegyvonulat a szlovák-magyar határon. Legmagasabb pontja a Karancs (729 m). Néha „palóc Olümposznak” is nevezik.

Kialakulása

A hegy miocén korú andezitvulkánok csoportja.

Földrajz

Északnyugaton az Ipoly völgye, délen a Dobroda-patak völgye, keleten a MedvesAjnácskői-hegység határolja. A MedvesAjnácskői-hegységgel közös kistájként alkotja a KarancsMedves-vidéket.

Jellemzőek rá a meredek lejtők, a relatív szintkülönbség pár kilométeren belül elérheti az 500 m-t (Karancslapujtő központja 200 m, a tőle 2–2,5 km-re lévő Karancs 729 m).

A sok völggyel szabdalt hegység lába északnyugatra 15 km hosszan elnyúlik.

Éghajlat

Éghajlata mérsékelt övi hegyvidéki. Mikroklímája eléggé hűvös: az évi középhőmérséklet 6–7 °C; a környező falvaké közel 9 °C. Télen, ha erős a lehűlés, a völgyekben a hőmérséklet gyakran -20 °C alá süllyed, a csúcsokon az ilyen hideg jóval ritkább.

Az évi csapadékmennyiség általában 650–700 mm között ingadozik; területi és időbeli eloszlása is egyenetlen: késő őszi, téli és kora tavaszi időszakban 250–300 mm csapadék esik, míg ezen kívül eső időszakban 350–400 mm is.

Az uralkodó szélirány ÉNY-i. A napfényes órák száma évi 1900-nál kevesebb. A januári középhőmérséklet -4 °C körül alakul, a júliusi 18 °C körül. A legelső általában október–november tájékán esik le, a legutolsó hó március–áprilisban olvad el.

Vízrajz

Vízrajzi jelentősége, hogy a hegységben húzódik a Duna és a Tisza vízválasztója. Patakok nem nagyon erednek innen. Kisebb forrásai a Tarján-patakot táplálják.

Élővilág

Részletesebben lásd: Karancs-Medves-vidék növényzete.

A Karancs növényföldrajzi értelemben az Északi-középhegységet felölelő Matricum flóravidék Agriense flórajárásának része; a flórajárás átnyúlik a Felvidékre.

A barna medve Magyarország mai területéről az 18501860-as években kipusztult; az ezt követő másfél évszázadban csak egy-egy esetben fordult elő. Legkésőbb 2014 elejétől azonban újra állandóvá vált a jelenléte, többek között ezen a területen (Etes, Karancsság és Karancslapujtő környékén) – a következő télen már valószínűleg át is telelt egy példány.[1]

Települések

Magyarországon: Szlovákiában:

Közlekedés

Országutak

Vasutak

Látnivalók

  • A hegycsúcson áll a 25,6 méter magas Karancs kilátó. A torony a magyar-szlovák határtól néhány méternyire áll. A fák fölött teljes körpanorámában gyönyörködhetünk, tiszta időben még a Tátra csúcsai és a Dunakanyar is látható.
  • Érdemes meglátogatni a környékbeli hangulatos falvakat. A Margit-kápolna jeles búcsújáró hely.

Jegyzetek

  1. Faragó Zoltán: Vigyázat, medve a kapuk előtt! (magyar nyelven). Origo, 2015. április 23. (Hozzáférés: 2015. április 23.)