Matricum flóravidék

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A Matricum flóravidék (Ősmátra flóravidék) Pannonicum flóratartomány északi, a Dunakanyar andezit-vonulataitól a Zempléni-hegységig terjedő hegyvidéki területeit felölelő flóravidéke. Növényzetét a kettősség jellemzi: a 800–900 m magasságot is elérő tetők, az északias lejtők és a szurdokvölgyek sok szempontból a Kárpátokat idézik, az alacsonyabb felszíneken és a déli lejtőkön azonban a pannon flóra a jellemző. A változatos földtani és kőzettani felépítésű hegyvidéket zárt erdőtakaró borítja. Az alacsonyabb hegyek uralkodó erdőtársulása a cseres-tölgyes, a magasabb régióké a gyertyános-tölgyes. 750–800 m között a bükk uralkodik: a hegyvidéki bükkösök (montán bükkös) elegyetlen állományai a 800 m fölötti fennsíkokon és a 900 m körüli tetőkön, az elegyes bükkösök (szubmontán bükkös) az alacsonyabb, északi lejtőkön. Az alacsonyabban fekvő, száraz, bázikus talajokon molyhos-, illetve kocsánytalan tölgyesek, illetve sziklai erdők, a sekély váztalajokon sziklagyepek, pusztafüves lejtők alakultak ki.

Felszínének nagy többségét három csoportba:

  • harmadkori törmelékes üledékek,
  • andezites, illetve savanyú vulkanitok,
  • mészkövek

közé sorolható kőzetek borítják. Az idősebb törmelékes üledékek, bázikus vulkanitok stb. jelentősége jóval kisebb, illetve alárendelt.

Éghajlatát két fő tényező befolyásolja:

  • kárpáti hatás;
  • kontinentális hatás (nyári esőmaximummal).

Növényzete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az éghajlat kettősségének köszönhető a Matricum flóravidék növényzetének kettős jellege:

  • magasabb hegyeken és északi lejtőkön kárpáti jellegű növényzet;
  • alacsonyabb hegyeken és déli lejtőkön kontinentális-pannóniai, melegkedvelő növényzet.

A növényzet jellegzetes, kárpáti elemei:

Elterjedt zonális társulások:

Főleg a délnek néző oldalakon fordulnak elő a melegkedvelő tölgyesek. Kivágásuk után a helyükön változatos gyeptársulások fejlődtek ki. A legeltetésre nem használt gyepeket rendszerint mediterrán cserjések (Berberidion) verik fel.

Flórajárásai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyarországon az alábbi (részben a szomszédos országokba is átnyúló) flórajárásokat különítjük el:

A szomszédos országokban a felosztás némiképp eltér a nálunk használatostól. Így például a Karancs-Medves-vidék a magyar felosztás szerint az Agriense flórajárás része,Szlovákiában viszont a Felvidék határos területeivel együtt Ipoly-Rimai árok (Ipel'sko-Rimavská brázda) flórajárásaként különböztetik meg.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]