Pirosló hunyor
 |
||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
| Magyarországon védett Eszmei érték: 10 000 Ft |
||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
|
||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Helleborus purpurascens W. et K. |
||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Pirosló hunyor témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Pirosló hunyor témájú médiaállományokat. |
A pirosló hunyor (Helleborus purpurascens) a kétszikűek (Magnoliopsida) osztályának a boglárkavirágúak (Ranunculales) rendjébe, ezen belül a boglárkafélék (Ranunculaceae) családjába tartozó faj.
Tartalomjegyzék |
Származása, elterjedése [szerkesztés]
A magyar flórában erdélyi (dácikus) flóraelemként van jelen; elterjedési területe keleten Ukrajnáig nyúlik.
Megjelenése [szerkesztés]
Rövid, pikkelyes gyöktörzséről bojtosan ágaznak le vékony gyökerek. Levelei hosszú nyelűek, tenyeresen szeldeltek, a levélszeletek lándzsásak, szélük fűrészes.
A virágtengely tavasszal fejlődik, rajta végálló, 6–8 cm átmérőjű virággal. A virágtakarót 5 csészelevél alkotja, ezek külső felülete zöldeslila, illetve ibolyáslila. A szirmok mézfejtőkké alakultak át. Virága sokporzós, a termőtájat 3-6, alján összenőtt termőlevél alkotja.
Három hosszanti hasítékkal nyíló tüszőtermése több apró, gömbölyű magot tartalmaz.
Életmódja [szerkesztés]
Magyarországon az Északi-középhegység gyertyános tölgyeseiben nő. Mészkedvelő. Virága a beporzás után még sokáig nem hervad el. Március-áprilisban virágzik.
Felhasználása [szerkesztés]
Gyógynövény, de erősen mérgező, ezért ma már csak az állatgyógyászatban használják. A növény minden része mérgező, akárcsak a többi hunyoré.
Források [szerkesztés]
- Csűrös László: Gyógynövények mint természetes gyógyanyagok ISBN 963-9330-99-X
- D. Nagy Éva: Vadvirágok 2. Búvár Zsebkönyvek, Móra, 1976., p. 6.
