Gyapjas tintagomba

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen DenesFeri (vitalap | szerkesztései) 2021. április 14., 12:50-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Gyapjas tintagomba
Néhány példány a szabad természetben
Néhány példány a szabad természetben
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Gombák (Fungi)
Törzs: Bazídiumos gombák (Basidiomycota)
Osztály: Osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes)
Alosztály: Agaricomycetidae
Rend: Kalaposgombák (Agaricales)
Család: Csiperkefélék (Agaricaceae)
Nemzetség: Tintagomba (Coprinus)
Pers. ex Gray
Faj: C. comatus
Tudományos név
Coprinus comatus
(O.F. Müll.) Pers. (1797)
Szinonimák
  • Agaricus cylindricus Schaeff. (1774)
  • Agaricus comatus O.F.Müll. (1780)
  • Agaricus vaillantii J.F.Gmel. (1792)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Gyapjas tintagomba témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjas tintagomba témájú médiaállományokat és Gyapjas tintagomba témájú kategóriát.

Gyapjas tintagomba
mikológiai jellemzői
Étkezési érték:
ehető
Életmód
Tráma
Spórapor

szaprotróf

lemezes

fekete
Kalap
Lemezek
Tönk

tojásdad

szabadon állók

galléros

A gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj.

A faj 2009-ben az év gombája volt.[1]

Előfordulása

Ennek a gombának az őshazái Európa és Észak-Amerika. Azonban az ember betelepítette Izlandra, Ausztráliába és Új-Zélandra is.

Megjelenése

A gyűjtő a fiatal, fehér gombát jellegzetes, csaknem hengeres alakjáról már messziről felismeri. Az 5-10 centiméter magas kalap nemsokára felnyílik, és keskeny harang alakúvá változik. Átmérője 3-16 centiméter. Felülete csaknem a csúcsáig üstökszerűen gyapjas, pelyhes, pikkelyes, eleinte fehér, később rózsaszínű, barnás, majd fekete. A lemezek sűrűn állnak és különböző hosszúak. A fehér, karcsú tönk 5-16 centiméter hosszú és 6-15 milliméter vastag, finoman szálas, rajta mozgatható gallér van, töve gumósan megvastagodott. A kezdetben annyira mutatós tintagomba végül kenőcsös, tinta fekete tömeggé folyik szét.

Életmódja

A gyapjas tintagombának tavasztól őszig egyre-másra jelennek meg termőtestei, egyenként vagy csoportosan, mindenekelőtt utak szélén, parkokban, kertekben, réteken, világos erdőkben, elsősorban trágyázott helyeken. A síkságoktól a középhegységekig széles körben elterjedt.

Felhasználhatósága

A gyapjas tintagomba fiatalon ehető gomba. Addig fogyasztható, amíg lemezei fehérek. Főzés során jellegzetes illata van, íze azonban kellemes; a fiatal példányok elsőosztályú csemegegombák.

Sokáig úgy tartották, hogy ez a faj egy koprin nevű anyagot tartalmaz, ami alkohollal együtt fogyasztva mérgezéses tüneteket okoz. Ez a téves információ több szakkönyvben is előfordul. Más fajok, például a ráncos tintagomba, valóban tartalmazzák ezt a vegyületet, viszont a gyapjas tintagombából egyáltalán nem sikerült kimutatni, ezért az alkoholfogyasztástól nem kell tartózkodni.[2][3]

A népi gyógyászatból ismert viszont a gomba vércukorszint-csökkentő hatása. A hatást azóta állatkísérletekkel is igazolták: eredményesen csökkentette a II típusú diabéteszben szenvedő egerek vércukor - és triglicerid szintjét. Egy vizsgálat igazolta, hogy a gyapjas tintagomba por beadását követő 90 perc után a glükóz mennyisége a vérben 41%-kal csökkent és még 6 óra elteltével is 20%-os csökkentést mutatott.[4]

Jegyzetek

Források