Gyapjas tintagomba
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Néhány példány a szabad természetben
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Coprinus comatus (O.F. Müll.) Pers. (1797) | ||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Gyapjas tintagomba témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Gyapjas tintagomba témájú médiaállományokat és Gyapjas tintagomba témájú kategóriát. |
| Gyapjas tintagomba mikológiai jellemzői | |||||||
| |||||||
| |||||||
| |||||||
A gyapjas tintagomba (Coprinus comatus) az osztatlan bazídiumú gombák (Homobasidiomycetes) osztályának kalaposgombák (Agaricales) rendjébe, ezen belül a csiperkefélék (Agaricaceae) családjába tartozó faj.
A faj 2009-ben az év gombája volt.[1]
Előfordulása
Ennek a gombának az őshazái Európa és Észak-Amerika. Azonban az ember betelepítette Izlandra, Ausztráliába és Új-Zélandra is.
Megjelenése
A gyűjtő a fiatal, fehér gombát jellegzetes, csaknem hengeres alakjáról már messziről felismeri. Az 5-10 centiméter magas kalap nemsokára felnyílik, és keskeny harang alakúvá változik. Átmérője 3-16 centiméter. Felülete csaknem a csúcsáig üstökszerűen gyapjas, pelyhes, pikkelyes, eleinte fehér, később rózsaszínű, barnás, majd fekete. A lemezek sűrűn állnak és különböző hosszúak. A fehér, karcsú tönk 5-16 centiméter hosszú és 6-15 milliméter vastag, finoman szálas, rajta mozgatható gallér van, töve gumósan megvastagodott. A kezdetben annyira mutatós tintagomba végül kenőcsös, tinta fekete tömeggé folyik szét.
Életmódja
A gyapjas tintagombának tavasztól őszig egyre-másra jelennek meg termőtestei, egyenként vagy csoportosan, mindenekelőtt utak szélén, parkokban, kertekben, réteken, világos erdőkben, elsősorban trágyázott helyeken. A síkságoktól a középhegységekig széles körben elterjedt.
Felhasználhatósága
A gyapjas tintagomba fiatalon ehető gomba. Addig fogyasztható, amíg lemezei fehérek. Főzés során jellegzetes illata van, íze azonban kellemes; a fiatal példányok elsőosztályú csemegegombák.
Sokáig úgy tartották, hogy ez a faj egy koprin nevű anyagot tartalmaz, ami alkohollal együtt fogyasztva mérgezéses tüneteket okoz. Ez a téves információ több szakkönyvben is előfordul. Más fajok, például a ráncos tintagomba, valóban tartalmazzák ezt a vegyületet, viszont a gyapjas tintagombából egyáltalán nem sikerült kimutatni, ezért az alkoholfogyasztástól nem kell tartózkodni.[2][3]
A népi gyógyászatból ismert viszont a gomba vércukorszint-csökkentő hatása. A hatást azóta állatkísérletekkel is igazolták: eredményesen csökkentette a II típusú diabéteszben szenvedő egerek vércukor - és triglicerid szintjét. Egy vizsgálat igazolta, hogy a gyapjas tintagomba por beadását követő 90 perc után a glükóz mennyisége a vérben 41%-kal csökkent és még 6 óra elteltével is 20%-os csökkentést mutatott.[4]
Jegyzetek
- ↑ Miskolci Gombász Egyesület: Az Év Gombája 2009: a gyapjas tintagomba
- ↑ Benjamin, Denis R.. Mushrooms: poisons and panaceas — a handbook for naturalists, mycologists and physicians. New York: WH Freeman and Company, 285. o. (1995). ISBN 0-7167-2600-9
- ↑ Dr. Dravecz Tibor: Az Év Gombája 2009: a gyapjas tintagomba, 2009. január 1. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
- ↑ A népi gyógyászatból ismert viszont a gomba vércukorszint-csökkentő hatása
Források
- Nagy Európai Természetkalauz, Szlovákia, OFFICINA NOVA, 1993–, ISBN 963-8185-40-6
