Benedek Elek (író)
Benedek Elek | |
Benedek Elek 1925 körül | |
Élete | |
Született | 1859. szeptember 30. Kisbacon |
Elhunyt | 1929. augusztus 17. (69 évesen) Kisbacon |
Nemzetiség | magyar |
Szülei | Benedek János Benedek Marczella |
Házastársa | Fischer Mária |
Gyermekei | Marcell János Mária Flóra Elek Rózsa |
Pályafutása | |
Jellemző műfaj(ok) | gyermekirodalom |
Benedek Elek weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Benedek Elek témájú médiaállományokat. |
Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) magyar újságíró, író, országgyűlési képviselő, „a nagy mesemondó”.
Élete
Benedek János és Benedek Marcella fiaként született. Bölcsésztanulmányait Székelyudvarhelyen, majd Budapesten végezte. Diákkorában néprajzi gyűjtőútra ment Sebesi Jóbbal. Újságíró lett: a Budapesti Hírlap és más lapok munkatársaként dolgozott. 1884. július 29-én a Budapest-Kálvin téri református templomban feleségül vette Fischer Máriát, Fischer Mór és Poldesz Minna leányát, az esküvői tanúk Gyürky Ábrahám főispán és Dapsy Vilmos kúriai bíró voltak.[1] 1887-ben a nagyajtai kerület országgyűlési képviselővé választotta. 1892-ig töltötte be ezt a tisztséget. Egy ideig Szabadelvű párti volt, majd a Nemzeti Párthoz csatlakozott. Képviselőházi beszédeiben az ifjúsági irodalommal, a népköltészet és a népnyelv, valamint a közoktatás kérdéseivel foglalkozott.
Napilapokat és folyóiratokat szerkesztett: Magyarság (1901–02); Magyar Világ (1902–03); Magyar Kritika (1897–99); Nemzeti Iskola (1890–1905); Néptanítók Lapja (1907–09). Emellett számos lapban publikált álnéven, ezekből ad közre válogatást a kétkötetes Az ismeretlen Benedek Elek c. munka.
1889-ben részt vállalt a Pósa Lajos által indított első irodalmi értékű, hazafias szellemű gyermeklap, Az Én Újságom szerkesztésében, Sebők Zsigmonddal együtt szerkesztője volt a Jó Pajtás gyermeklapnak. 1890-ben belépett a Demokratia nevű szabadkőműves páholyba.[2] Ifjúsági könyvsorozatot szerkesztett: Kís Könyvtár, amelynek folytatása B. E. kis könyvtára címmel jelent meg. 1900-ban a Kisfaludy Társaságnak is tagjává vált. Az ifjúság számára készült mese-átdolgozásait tartalmazó Ezüst Mesekönyv és Arany Mesekönyv – amelyek főként az Az Ezeregyéjszaka meséinek és a Grimm fivérek meséinek átiratai voltak – tucatnyi új kiadásaival, újabb átdolgozásaival évtizedeken át a legfőbb és legjobb magyar mesekönyvek voltak. Verseket, színdarabokat, leányregényeket, történelmi és irodalomtörténeti műveket is írt.
1921-ben hazatért a trianoni békeszerződés által Romániához csatolt Kisbaconba és ott élt haláláig, ahol példaképe, szervezője volt a szárnyait bontogató romániai magyar kalákásoknak és a Cimbora című ifjúsági lapot szerkesztette. Mint meseíró, a magyar gyermekirodalom egyik megteremtője. Ifjúsági írásaival, szerkesztői működésével az élen járó pedagógusok között foglal helyet.
Születésének 150. évfordulóján, 2009-ben több rendezvénnyel, kiállítással, konferenciával is emlékeztek sokoldalú munkásságára.
Írói végrendeletének utolsó három szava:
„ | ... fő, hogy dolgozzanak.[3] | ” |
-
Benedek Elek (1924)
-
Cimbora címlapja (1926)
-
Jó Pajtás címlapja
-
Az én naptáram
-
Az Én Újságom címlapja
Családja
Családja a következő:
- Benedek János református lelkész
- Benedek János
- Benedek Samu
- Benedek Jeremiás és Benedek Anna
- Benedek László
- Benedek Miklós
- Benedek István (1787–?) és Gál Rebeka
- Rakhel
- Benedek „Huszár” János (1815–1902) volt nótárius, birtokos és Benedek Marczella (1822–1904)
- Benedek Anikó (1857–1941)
- Benedek Gábor (1843–1931) és felesége Nagy Lévina (1847-1923)
- Benedek János 1873
- Benedek Mári 1875
- Benedek Teréz 1877
- Benedek András 1879
- Benedek Anna 1882
- Benedek Marcella 1884, férje Benedek Antal (1877-1955)
- Benedek Elvira (Ibolya) 1904
- Benedek Lenke 1904
- Benedek Klára 1912
- Benedek Tibor 1917
- Benedek Zsuzsanna, festőművész
- Benedek Farkas Péter
- Benedek Huszár Botond, színművész
- Benedek Orsolya Zsuzsa, tanárnő
- Benedek Elek (Kisbacon, 1859. szeptember 30. – Kisbacon, 1929. augusztus 17.) újságíró, író, „a nagy mesemondó”
- Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) tanár, író és műfordító
- Benedek András író, dramaturg.
- Benedek István, pszichiáter, író, művelődéstörténész
- Benedek Anna
- Benedek János (1887–1920)
- Benedek László
- Benedek Miklós
- Benedek Mária (1889–1975)
- Lengyel Éva
- Lengyel Dénes (1910–1987) író, irodalomtörténész, szerkesztő
- Lengyel László (1950) közgazdász, politológus
- Lengyel Tamás
- Lengyel Mária
- Benedek Flóra (1890–1975)
- Benedek Elek, ifj. (1894–1966)
- Benedek Judit
- Benedek Rózsa (1899–1936)
- Benedek Júlia
- Benedek Zsuzsa
- Benedek Marcell (Budapest, 1885. szeptember 22. – Budapest, 1969. május 30.) tanár, író és műfordító
- Benedek Ignác (1846–1859)
- Benedek Éva
- Benedek Gábor
- Bardócz Orsolya előadóművész, Benedek Elek ükunokája
- Benedek Elek gyermekei és unokái – részlet a családfából
Művei
- Csudalámpa (rovásírással)
- Édes anyaföldem
- Ezüst mesekönyv
- Honszerző Árpád (hangoskönyv)
- Nagy magyarok élete
- Petőfi
- Székely Tündérország (hangoskönyv)
- Többsincs királyfi és más mesék (hangoskönyv)
- Vége jó, minden jó és más mesék
Jegyzetek
- ↑ A Budapest-Kálvin téri református egyházközség házassági anyakönyve, 172/1884. folyószám.
- ↑ Szabadkőműves Wiki
- ↑ Kisbaconba vezető utak (magyar nyelven). Honismeret. [2008. október 10-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. szeptember 29.)
Források
- Benedek Elek honlap
- Benedek Elek emlékház
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I–XIV. Budapest: Hornyánszky. 1891–1914.
Szakirodalom
- Benedek Marcell: Magyar író tragédiája 1929-ben. Benedek Elek utolsó évei. Budapest, 1930. Szerző kiad.
- Vezér Erzsébet: Benedek Elek. Budapest, 1937. Pápai Ernő műintézet
- Halljátok emberek? Benedek Elek – politikai írások és irodalmi bírálatok. Összeáll., bev. és jegyz. ell.: Balogh Edgár. Bukarest, 1957. Áll. Irod. és Műv. Kiadó
- Benedek Elek: A harismadár. Novellák, karcolatok, elbeszélések. Bev.: Balogh Edgár. Bukarest, 1959. Áll. Irod. és Műv. Kiadó
- A százesztendős jövendőmondó. Karcolatok, elbeszélések, cikkek. Bev.: Balogh Edgár. Bukarest, 1967. Irod. Kiadó
- Lengyel Dénes: Benedek Elek. Budapest, 1974. Gondolat
- Benedek Elek emlékkönyve. Szerk.: Lengyel László. Budapest, 1990. Móra
- Csire Gabriella: Elek Apó Cimborája. Antológia. Válogatás a 'Cimbora' évfolyamaiból (1922–1929) (Sz.udvarhely, 1994, 2000)
- Benedek Elek irodalmi levelezése. 1921–1929. Közzéteszi: Szabó Zsolt. 1-4. köt. Bukarest, 1979-2002. Kriterion
- Perjámosi Sándor, A. Szála Erzsébet, Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Kötetben eddig nem közölt, 1881 és 1892 között írt publicisztikáiból. Sopron–Piliscsaba, 2006. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 963-9276-57-X
- Perjámosi Sándor – A. Szála Erzsébet – Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Második gyűjtés. Kötetben eddig nem közölt, 1892 és 1910 között írt publicisztikáiból. Sopron – Piliscsaba, 2008. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 978-963-9276-66-6
- Perjámosi Sándor – A. Szála Erzsébet – Gazda István: Az ismeretlen Benedek Elek. Harmadik gyűjtés. Kötetben eddig nem közölt, 1911 és 1929 között írt publicisztikáiból. Sopron – Piliscsaba, 2009. Kiad.: Nyugat-Magyarországi Egyetem Benedek Elek Kara és a Magyar Tudománytörténeti Intézet. ISBN 978-963-9276-83-3
- Bardócz Orsolya: Benedek Elek, Erdővidék Kiadó, 2009, Barót, Románia
További információk
- Művei a Magyar Elektronikus Könyvtárban
- Benedek Elek művei (Project Gutenberg)
- Benedek Elek gyerekversei[halott link]
- Benedek Elek emlékkiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban
- ↑ Szabadkőműves Wiki: Benedek Elek. Szabadkőműves Wiki. (Hozzáférés: 2012. október 2.)
- Szerzői adatlapja a Molyon
Kapcsolódó szócikkek
- 1859-ben született személyek
- 1929-ben elhunyt személyek
- Magyar írók
- Magyar újságírók
- Református magyarok
- Erdélyi magyar történelmi személyek
- Magyar ifjúsági szerzők
- Magyarországi szabadkőművesek
- A Szabadelvű Párt korábbi tagjai
- Nemzeti Párt-tagok
- Országgyűlési képviselők (Szabadelvű Párt)
- Országgyűlési képviselők (Nemzeti Párt)
- Országgyűlési képviselők (1887–1892)
- Székelyek
- Magyar Örökség díjasok