Alsómoécs
| Alsómoécs (Moieciu de Jos) | |||
.jpg) | |||
| A cheiai Istenanya elszenderülése ortodox templom | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Románia | ||
| Történelmi régió | Erdély | ||
| Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió | ||
| Megye | Brassó | ||
| Község | Alsómoécs | ||
| Rang | községközpont | ||
| Irányítószám | 507135 | ||
| Körzethívószám | +40 x68[1] | ||
| SIRUTA-kód | 41480 | ||
| Népesség | |||
| Népesség | 2198 fő (2021. dec. 1.) | ||
| Magyar lakosság | - (2011)[2] | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 788 m | ||
| Időzóna | EET, UTC+2 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 29′ 39″, k. h. 25° 19′ 38″Koordináták: é. sz. 45° 29′ 39″, k. h. 25° 19′ 38″ | |||
 | |||
| Alsómoécs weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Alsómoécs témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Alsómoécs (románul: Moieciu de Jos) falu Romániában, Erdélyben, Brassó megyében.
Fekvése[szerkesztés]
A Királykő-hegységtől keletre, a Bucsecstől nyugatra, a Törcsvári-szorosban fekszik. Zernesttől közúton 12, légvonalban 6,7 km-re délre, Törcsvártól 2,5 km-re délnyugatra található. Áthalad rajta a DN73-as főút.
Története[szerkesztés]
1657-ban Also Moets és Also mojéts, 1850-ben Mots din zsosz és Unter Mots, 1854-ben Mociu de Jos alakban írták.
Törcsvár vidéki román pásztortelepülés volt. A vidékkel együtt előbb Brassó örökös birtoka, majd 1863-ban Fogaras vidékéhez, 1876-ban Fogaras vármegyéhez, végül 1925-ben Brassó megyéhez csatolták. 1713-ban huszonöt családfővel írták össze,[3] 1761-ben 157 jobbágy és 65 zsellércsalád lakta.[4] 1770-ben a mai Alsómoécsot 83, a felszeget, a mai Cheiát 38 ház alkotta.[5] A 19. század végén lakói 2915 juhot tartottak.[6] A 20. század elején gőzmalma üzemelt. 1956-ban kivált belőle Cheia és Drumul Carului.
Népessége[szerkesztés]
- 1910-ben 1844 lakosából 1819 fő román, 14 magyar volt. A népességből 1818 fő román ortodox volt.
- A 2002-es népszámláláskor 2082 lakosa közül 2081 fő volt román és 1 magyar, 2075 ortodox. Cheián 482 ortodox vallású román élt.
Gazdasága[szerkesztés]
Lakóinak hagyományos foglalkozása a szarvasmarha- és juhtenyésztés, ma pedig a vendéglátás és a turizmus játszik fontos szerepet.
Látnivalók[szerkesztés]
- A Szent Miklós ortodox templom (1758–61).
- A cheiai Istenanya elszenderülése ortodox templom (1818).
Híres emberek[szerkesztés]
- Itt született 1821-ben Ioan Alduleanu kúriai bíró.
- Itt született 1902-ben Ion Colan történész.
- Itt született 1930-ban Victor Giurgiu erdőmérnök.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Az „x” a telefonszolgáltatót jelöli: 2–Telekom, 3–RDS.
- ↑ Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikái a népszámlálási adatok alapján, 1852–2011: Brassó megye. adatbank.ro
- ↑ Bogdan Florin Popovici: Conscripția de la 1713: satele brănene. Cumidava 26 (2003): 79–83. o.
- ↑ Praoveanu (1998): 143. o.
- ↑ Bogdan-Florin Popovici – Emil Stoian: Carantina Branului: considerații istorice. București: Sigma, 2002, 85. o.
- ↑ Nicolae Dunăre: Forme de viață pastorală. In uő (szerk.): Țara Bîrsei. 2. köt. București, 1974, 161. o.
Források[szerkesztés]
- Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.
- Ioan Praoveanu: Așezările brănene: satul, gospodăria, locuința. Brașov: Transilvania Expres, 1998
További információk[szerkesztés]
Brassó megye közigazgatása  | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| ||||||||||
| ||||||||||
| ||||||||||
.svg){kind=small}
