A távoli jövő idővonala
Ezzel a szócikkel kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
|
Bár a jövőre vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állítani, az alábbi listán közöltek levezethetőek mai tudományos nézetekből és modellekből. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövőről, köztük az asztrofizika – amely kiderítette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a részecskefizika – amely megmutatta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb méretekben –, az evolúcióbiológia, és a lemeztektonika – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül.
A Föld jövőjéről, a Naprendszer keletkezéséről és történetéről és a fejlődő világegyetemről szóló minden elméletbe bele kell foglalni a termodinamika második főtételét, amely szerint az entrópia – azaz a munkavégzéshez szükséges energia elvesztése – idővel növekszik.[1] A csillagok idővel felélik hidrogénkészletüket és kiégnek, a közeli találkozások miatt a gravitáció kilendíti pályájukról a naprendszerek bolygóit és a galaxisok naprendszereit. Egyes fizikusok elmélete szerint[2] maga az anyag is áldozatul esik a radioaktív bomlásnak, és a legstabilabb anyagok is szubatomi részecskékre bomlanak. Mivel a jelenlegi elméletek szerint a világegyetem lapos geometriájú (legalábbis a laposhoz igen közeli), vagyis nem fog véges idő után magába omlani,[3] elméletben a jövő végtelen, így elméletben rendkívül kevéssé valószínű események – például a Boltzmann-agy létrejötte – is bekövetkezhetnek. Felsorolunk több más lehetséges jövőbeli eseményt is, amelyek bekövetkezése még megválaszolatlan kérdésektől függhet, például attól, bomlanak-e a protonok, illetve hogy létezni fog-e még a Föld, amikor a Nap vörös óriássá válik.
A Föld, a Naprendszer és a világegyetem jövője
Asztronómia és asztrofizika | |
Geológia és planetáris tudományok | |
Biológia | |
Részecskefizika | |
Matematika | |
Technológia és kultúra |
Jel | Hány év múlva | Esemény |
---|---|---|
1 000 | A legközelebbi időpont, amikor föld mágneses sarkai teljesen megcserélődnek. | |
1 620 | A Hale-Bopp üstökös legközelebbi időpontja, amikor eljön. | |
10 000 | Abban az esetben ha az Antarktiszon található Wilkes-medence "jégdugója" elkezdene olvadni a klímaváltozás hatására, ennyi időn belül olvadna el teljesen. Ennek köszönhetően az óceánok szintje világszerte 3.4 métert emelkedhet.[4] | |
10 000 | A vörös szuperóriás csillag Antares legkésőbb ekkortájt szupernóva-robbanáson kell, hogy keresztülmenjen. Fénye nappal is látható lesz. | |
10 000 | Brandon Carter ítéletnapi érvelése szerint az emberiség kihalása.[5] | |
15 000 | Egy elmélet szerint a Föld világűrben történő mozgása és a precesszió hatására az afrikai monszunesőt előidéző áramlatok északabbra kerülnek, melynek köszönhetően a Szahara sivatag ismét kizöldül., hogy tette azt 5-10000 évvel korábban. | |
25 000 | A Mars északi jégsapkája visszahúzódik, ahogy a bolygón egy felmelegedési időszak kezdődik. | |
36 000 | A Ross 248 3,024 fényévre megközelíti a Földet, és a Naphoz legközelebbi csillag lesz. Kb. 8000 év után ismét eltávolodik.[6] | |
42 000 | Az Alfa Centauri ismét a Naphoz legközelebbi csillagrendszer lesz.[6] | |
50 000 | Burger és Loutre elmélete szerint[7] ebben az időben véget ér a mostani interglaciális. A Földön újra jégkorszak köszönt be, feltéve, hogy a globális felmelegedés hatása korlátolt marad. A Niagara-vízesés erodálja a vízesést az Erie-tótól elválasztó maradék 30 km-t is, és megszűnik létezni.[8] Kanada legtöbb gleccsertava feltöltődik. | |
50 000 | Mivel a Hold által előidézett árapályhatás folyamatosan lassítja a Föld forgását, ezért ekkorra egy nap hossza 86401 másodperc lesz. Ha akkor is a jelenlegi rendszert használják időmérésre, vagy minden egyes nap egy szökőmásodpercet kell beiktatni, vagy a másodperc hosszának hivatalos definícióját megváltoztatva kell azt fenntartani. Utóbbi esetben egy másodperc hosszabb időtartam lesz, mint jelenleg. | |
100 000 | A csillagok sajátmozgása miatt számos csillagkép felismerhetetlenné válik. | |
100 000 | A VY Canis Majoris hiperóriás csillag valószínűleg felrobban egy hipernóvában.[9] | |
100 000 | Valószínűsíthető egy szupervulkánkitörés a Földön, ami körülbelül 400 köbkilométer magmát fog kilövellni. Ez a Balaton vízmennyiségének a hússzorosa. | |
100 000 | Ennyi idő kell hozzá, hogy az Észak-Amerikában honos gyűrűsférgek, amelyek a jégkorszak miatt visszahúzódtak, újra elérjék a kanadai-amerikai határt. Ez a természetes haladási tempójukra vonatkozik (10m/év), természetesen az ember általi behurcolással már jóval hamarabb megtörténhet mindez. | |
100 000 | Ha az emberiség jelen pillanatban beszüntetné a szén-dioxid kibocsátást, annak 10%-a még mindig a légkörben lenne. | |
250 000 | A jelenleg még a tenger alatt lévő Lōʻihi vulkán, a Hawaii-szigetek legfiatalabb tagjaként ekkor bukkan a felszínre. | |
300 000 | Számítások szerint a WR 104 nevű Wolf-Rayet csillag legkésőbb eddig az időpontig felrobban, mint szupernova. Egyes számítások szerint ez veszélyes lehet a földi életre nézve is, mert a csillag forgási tengelye miatt gammasugár-kitörés indulhat el egyenesen a Föld irányába. | |
500 000 | Erre az időre a Földet valószínűleg eltalálja egy kb. 1 km átmérőjű meteorit.[10] | |
500 000 | A dél-dakotai Badlands National Park jellegzetes lépcsőzetes képződményei teljesen erodálódnak. | |
950 000 | A Földön jelenleg ismeretes legfrissebb fennmaradt meteorkráter Arizonában teljesen erodálódik. | |
1 millió | Valószínűsíthető egy szupervulkánkitörés a Földönamely során 3200 köbkilométer anyag is a levegőbe juthat. Ehhez hasonló a 75 ezer évvel ezelőtti Toba szuperkitörés volt csak. | |
1 millió | Ez a legtávolabbi időpont, ameddig a Betelgeuse, az Orion csillagkép főcsillaga vörös szuperóriás csillag szupernóvaként felrobban. A szupernóva várhatóan nappal is könnyen látható lesz.[11][12] | |
1 millió | A Desdemona és a Cressida (mindkettő az Uránusz holdja) összeütköznek. | |
1,4 millió | A Gliese 710 0,14 fényévre megközelíti a Napot, és feltételezhetően megzavarja az Oort-felhőt, és növeli az esélyt arra hogy egy üstökös bejut a Naprendszer belsejébe.[13] | |
2 millió | Ennyi idő alatt regenerálódnak teljesen a korallzátonyok (figyelemmel arra, hogy 65 millió évvel ezelőtt is hasonló tempóban történt) | |
2 millió | Tovább erodálódik a Grand Canyon, nem lesz sokkal mélyebb, viszont a mostanihoz képest jóval szélesebbé válik. | |
10 millió | A szélesedő kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgyet elárasztja a Vörös-tenger, létrehozva egy új óceáni medencét, ami kettévágja az afrikai kontinenst.[14] | |
10 millió | Körülbelül ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az élővilág teljesen kiheverje a holocén ideji valószínűsített tömeges kihalást. Ennyi idő elteltével a ma élő fajok túlnyomó többsége egyébként is el kell, hogy tűnjön, hogy újaknak adja át a helyét. | |
11 millió | A Phobosz összeütközik a Mars felületével.[15] | |
25 millió | A Szent András-törésvonal menti tektonikai mozgások miatt ekkorra várható, hogy a Kaliforniai-öböl víze észak felé befolyik a ma Kalifornia állam középső részeként ismert Central Valley-be, egy új beltengert hozva létre. | |
50 millió | A kaliforniai tengerpart kezd becsúszni az Aleut-árokba, ahogy Los Angeles és San Francisco városainak mai területe egymás mellé ér.[16]
Afrika eddigre összeütközött Eurázsiával, bezárva a Földközi-medencét és megteremtve egy, a Himalájához hasonló hegyláncot. Az Appalache-hegység eróziója befejeződik.[17] | |
60 millió | A Sziklás-hegység kanadai vonulatai teljesen erodálódnak. Délebbi részei egyelőre még kitartanak. | |
80 millió | A Hawaii-szigetek ma ismert utolsó tagját is elnyeli a tenger, hogy új szigeteknek adja át a helyét. | |
100 millió | Eddigre a Földbe valószínűleg beleütközik egy hasonló nagyságú meteorit, mint amilyen 65 millió évvel ezelőtt elindította a kréta–tercier kihalási eseményt.[18] | |
100 millió | Ha a Pangaea Proxima modell helytálló, úgy egy új szubdukciós zóna nyílik az Atlanti-óceánban, melynek következtében Amerika ismét elindul Afrika felé. | |
100 millió | A Szaturnusz gyűrűinek megsemmisülése. | |
110 millió | A Nap fényerejének intenzitása 1 százalékkal nő. | |
180 millió | A Föld forgásának lassulása miatt ekkorra egy nap 25 óra hosszú lesz. | |
230 millió | Ez a maximális időtartam, ameddig az égitestek mozgását ki lehet számítani, a Ljapunov-függvény alapján. | |
240 millió | A jelen helyzetéhez képest a Naprendszer megtett egy teljes kört a galaxisközép körül.[19] | |
250 millió | Kalifornia északon végül összeütközik Alaszkával. | |
250 millió | Várható, hogy a Föld összes kontinense egyesül egy lehetséges új szuperkontinensben (Novopangaea, Amázsia, Pangaea Ultima).[20][21] Bármilyen módon történik is ez, várható egy újabb eljegesedési periódus, csökkenő óceáni vízszinttel és a légköri oxigénszint növekedésével, amely tovább hűti a Földet. Ennek következtében gyors evolúció is történhet. | |
350 millió | A Vénusz köpenyének hőmérséklete eléri a maximumát, ezt követően kb. 100 millió év alatt a teljes kérge újrahasznosul. | |
350 millió | Végleg bezárul a Csendes-óceán. | |
400 millió | Ismét feltöredezik a szuperkontinens, amely felmelegedéssel jár együtt. | |
500 millió | Jelentős az esélye, hogy 6500 fényéven belül egy erőteljes gammakitöréssel együtt járó szupernóva-robbanás történjen, amely képes felsérteni a Föld ózonrétegét és tömeges kihalást előidézni. | |
600 millió | A Hold túl messzire kerül ahhoz a Földtől, hogy teljes napfogyatkozás következhessen be. | |
600 millió | A Nap sugárzásának erősödése miatt megtörik a karbonát-szilikát ciklus: az erősebb sugárzás hatására jobban mállanak a kőzetek, amelyek karbonátok formájában a földön tartják a szén-dioxidot. Mivel a víz párolgása is felgyorsul a melegedés miatt, a kőzetek keményednek is, amelynek következtében előbb-utóbb a lemeztektonika is lelassul, majd végül teljesen leáll. Vulkánok nélkül pedig, amelyek szenet juttatnak a Föld légkörébe, a légköri szén-dioxid szint zuhanni kezd. Ez azt jelenti, hogy a C3-as típusú fotoszintézisben részt vevő növényfajok (a jelenlegi fajok 99 százaléka) ki fognak halni. | |
700 millió | A növényi élet szinte teljes kihalása miatt nem jut elég oxigén a levegőbe, így nagyobb mértékű ultraviola sugárzás érheti el a földfelszínt. A növekvő sugárzás miatt egyéb kémiai folyamatok is ezt erősítik. A repülő állatoknak, amelyek nagyobb távolságot tudnak megtenni hűvösebb helyekig, nagyobb az esélyük a túlélésre. Az állati élet a sarkokra és a föld alá kényszerülhet, ahol a hosszú nappalok alatt hibernálódnak az erős sugárzás miatt, éjjel pedig aktívak. A kontinensek túlnyomó része sivár pusztasággá válik, a tengerekben azonban még fennmaradhat az élet. | |
800 millió | A szén-dioxid szint úgy lecsökken, hogy már a C4 típusú fotoszintézis is lehetetlenné válik. Növényi élet nélkül az oxigénszint tovább nem növekszik, így az ózonréteg is eltűnik, majd a halálos sugárzás következtében az oxigén is eltűnik. Ezt az óceánokban esetleg valamilyen létforma még túlélheti, de nem sok idő elteltével a többsejtű élet lehetetlenné válik a Földön. | |
1,1 milliárd | A Nap fényessége 10%-kal emelkedik, emiatt a Földön az átlag hőmérséklet eléri a 47 °C-ot. A bolygó olyanná válik, mint egy párás üvegház, az óceánok elpárolognak és a légkörbe kerülnek. Ennek következtében a lemeztektonika is teljesen megáll (ha addig még nem). Esetleg kisebb vízfelületek megmaradhatnak, mint az élet utolsó bástyái. Ha a növényi élet eddig valahogy kihúzta, az a hőmérséklet miatt végképp kihal.[22] | |
1,3 milliárd | Az eukarióták teljesen kihalnak a szén-dioxid hiánya miatt, csak a prokarióták maradhatnak fenn. | |
1,5 milliárd | A fokozódó fényesség miatt a Napnak a csillagkörüli lakható övezete kijjebb húzódik. A fényesség miatt a Mars atmoszférájában növekszik a széndioxid-szint, és a bolygó hőmérséklete a Föld jégkorszakbeli hőmérsékletéhez válik hasonlóvá.[23] | |
1,6 milliárd | Az élet kihalásának legkorábbi időpontja a Földön. | |
~2,3 milliárd | Körülbelül erre az időre a Föld külső magja megfagy, ha a belső mag a jelen arányban növekszik tovább, ami 1 mm évente.[24][25] | |
2,55 milliárd | A Nap felszíni hőmérséklete 5820 K-nel eléri csúcsát, innentől lassan hűl, de a fényessége tovább nő. | |
2,8 milliárd | A Föld átlaghőmérséklete 147 °C körül alakul, még a sarkokon is. Ezen a ponton még a legextrémebb földi körülményeket elviselő mikrobák is ki kell, hogy pusztuljanak. | |
3 milliárd | Egy a százezerhez az esélye, hogy ekkorra egy kozmikus találkozó a Földet kimozdítsa a Nap körüli pályájáról a világűrbe, és egy a hárommillióhoz, hogy egy másik csillag befogja azt. Ebben a rendkívüli esetben ha a földi élet valami oknál fogva túlélte az eddigieket, továbbra is fennmaradhat, utóbbi esetben a Nap kihunyása nem veszélyeztetné bolygónkat. | |
3 milliárd | A Hold távolodása miatt megszűnik annak a Föld mozgására gyakorolt hatása, amely a pólusok extrém kilengéséhez és drámai időjárásváltozásokhoz vezethet. | |
3,3 milliárd | 1 százalék az esélye annak, hogy a Jupiter gravitációja kibillentse a helyéről a Merkúrt, amely összeütközhet a Vénusszal. Kevésbé valószínű, de lehetséges továbbá, hogy a bolygó a napba zuhan, esetleg a világűrbe, vagy a Földdel ütközik össze. | |
3,5 milliárd | Az összes óceán elpárolgásával a légkörben található vízgőz és a maihoz képest 35-40 százalékkal erősebb napsugárzás 1,130 °C körülire fűti a Földet. Ez még ahhoz is elég, hogy megolvassza a felszíni kőzeteket. Ezek a körülmények nehezen hasonlíthatóak a Vénuszéhoz, ugyanis ez a mai vénuszi forróság kétszerese lesz, és még ott sem fordul elő, hogy a kőzetek megolvadnak. Ekkorra egyébként a Vénusz is felforrósódik, még jobban, mint akkor a Föld.[26] | |
3,6 milliárd | A Neptunusz egyik holdja, a Triton átesik a bolygó Roche-határán, és szétesésével esetleg egy új gyűrűrendszer keletkezik.[27] | |
4 milliárd | Megkezdődik a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis összeolvadása, mely a naprendszert a jelenlegi számítások szerint nem érinti. | |
4,5 milliárd | Ugyanolyan erejű napsugárzás éri a Marsot, mint a Földet annak kialakulása idején. | |
5,4 milliárd | A Nap, amely eddigre elhasználja hidrogén fűrőanyagát, vörös óriássá válik. | |
6,5 milliárd | Ugyanolyan erejű napsugárzás éri a Marsot, mint ami ma a Földet. | |
7,5 milliárd | A Föld és a Mars tengelyforgása kötötté válik a Nap felé, azaz mindig ugyanazt az oldalukat mutatják. | |
7,59 milliárd | Igen nagy az esélye, hogy a Föld és a Hold kis belezuhannak a Napba, még mielőtt az elérné vörös óriás fázisának csúcspontját, melynek következtében sugara kb. 256-szorosa lesz a mainak. De még ennek megtörténte előtt esélyesebb, hogy a Hold lesz az, amely a Földbe csapódik. A Szaturnusz Titán nevű holdján a körülmények alkalmassá válhatnak az életre. | |
8 milliárd | A Nap, elérvén a vörös óriás fázisának végét, fehér törpévé alakul, melynek tömege fele a mainak. Ha az eddigieket valamilyen módon a Föld túl is éli, a hőmérséklet drasztikus mértékben csökkenni kezd. | |
22 milliárd | A világegyetem vége a Nagy Repedés elmélet szerint.[28] Ehhez az kell, hogy a sötét energiáról alkotott modellünkben a w tényező -1,5 legyen. Ha ez kisebb, mint -1, akkor az Univerzum folyamatosan tágul, és a megfigyelhető világegyetem mérete egyre csökken. 200 millió évvel a repedés bekövetkezte előtt a galaxishalmazok szétesnek. 60 millió évvel a vége előtt a galaxisok kezdenek lassan széthullani. 3 hónappal a vég előtt a bolygórendszerek sem maradnak egyben, s végül minden szétesik atomokká. 10−19 másodperccel a vég előtt az atomok is szétesnek. S ahogy a kozmikus skála eléri a Planck-időt, a kozmikus húrok megsemmisülnek, ahogy a téridő szövete is. A Világegyetem eljut egy olyan szingularitásba, ahol minden távolság végtelenül naggyá válik (szemben a Nagy Reccs elmélettel, amelyben minden anyag végtelenül koncentrálódik). Jelen számításaink szerint a w = -0,991, így ez a lehetőség nem fog bekövetkezni. | |
50 milliárd | Ha a Föld és a Hold is fennmaradtak eddig, úgy tengelyforgásuk kötötté válik, mely a Nap erejének köszönhetően azzal jár, hogy a Hold keringési pályája változik, a Föld pedig gyorsabban forog. | |
65 milliárd | Ha mindkettő fennmaradt, akkor a Hold ekkorra fog a Földbe csapódni. | |
100 milliárd | A világegyetem tágulása miatt a Lokális Galaxiscsoporton túli világegyetem láthatatlanná válik, azaz eddigre az ősrobbanás minden bizonyítéka eltűnik, ami lehetetlenné teszi a kozmológia kutatását.[29] | |
150 milliárd | A Világegyetem kb. 1 kvadrillió fényév méretűre tágul.A hozzánk legközelebbi M81-es galaxiscsoport, amely most 11,4 millió fényévre van, addigra 100 milliárd fényév távolságra kerül. A GN-z11 nevű, méréseink szerint ma a legtávolabbi galaxis (32 milliárd fényév) ekkorra 200 trillió fényévnyire lesz tőlünk. A kozmikus mikrohullámú sugárzás 0,3 K-re hűl, jelenlegi technológiánkkal kimutathatatlanná válik. | |
450 milliárd | A mediánpont, ameddigre a Lokális Galaxiscsoport – a kb. 47 galaxisból álló csoport, amelyhez a Tejútrendszer is tartozik –[30] új nagy galaxisba egyesül.[31] | |
1012 (1 billió) | A legkorábbi időpont, ameddigre véget ér a galaxisokban a csillagkeletkezés, mert elfogynak az ehhez szükséges gázfelhők. Az Univerzum tágulása lehetetlenné teszi a Nagy Bumm elmélet igazolását.[31] | |
2×1012 (2 billió) | A Lokális Szupergalaxis-csoporton kívüli galaxisok már semmilyen módon nem észlelhetőek, feltételezve, hogy a sötét energia miatt a világegyetem tágulása egyre gyorsabban zajlik.[32]₤ | |
1013 (10 billió) – 2×1013 (20 billió) | A legtovább élő csillagok, az alacsony tömegű vörös törpék élettartama.[31] §IIA.₤ | |
3×1013 (30 billió) | Becslések szerint ekkor a fehér törpe Nap és egy másik csillagmaradék megközelítik egymást a lokális űri szomszédságban. Ha két objektum egymás közelébe kerül, az megzavarhatja bolygóik pályáját és kitérítheti ezeket a bolygókat a csillag körüli pályájukból. A csillagokhoz közelebbi bolygókat nehezebb kitéríteni, mert az áthaladó objektumnak jobban meg kell közelítenie ehhez a bolygó csillagját.[31][33], §IIIF, Table I. ₤ | |
1014 (100 billió) | A legkésőbbi időpont, ameddigre a csillagkeletkezés megszűnik a galaxisokban.[31], §IID. Ez jelzi az átmenetelt a csillagos korszakból az elfajult korszakba;[34] mikor a csillagkeletkezés megszűnik és a legkevésbé masszív vörös törpék elfogyasztják az üzemanyagukat. Az egyedüli megmaradó csillagtömegű objektumok a csillagmaradványok (pl. fehér törpék, neutroncsillagok és fekete lyukak) maradnak. (A barna törpék is megmaradnak.)[31] §IIE. ₤ | |
1015 (1 billiárd) | Erre az időre becslések szerint a Naprendszer minden bolygóját már kitérítették pályájáról a találkozások más csillagokkal.[31], §IIIF, Table I.
Eddigre a Nap annyira lehűl, hogy hőmérséklete öt fokkal van abszolút nulla fok fölött.[35]₤ | |
1019 – 1020 | Becslések szerint erre az időre a barna törpék és a csillagmaradványok kilökődtek a galaxisokból. Amikor két objektum közel kerül egymáshoz, a pályájuk energiát cserél, és a kisebb tömegű objektum általában energiát vesz fel a másiktól; több ilyen találkozás alatt fölvehet elég energiát ahhoz, hogy kilökődjön a galaxisból. Így a galaxisokból a legtöbb csillagmaradvány és barna törpe kilökődik.[31], §IIIA;[36]₤ | |
2×1036 | A becslések szerint eddigre a megfigyelhető világegyetem minden nukleonja megbomlik, ha a proton felezési idejének a legkisebb becsült értékét vesszük (8.2 × 1033 év).[37][38]€ | |
3×1043 | A becslések szerint eddigre a megfigyelhető világegyetem minden nukleonja megbomlik, ha a proton felezési idejének a legmagasabb becsült értékét vesszük (1041 év),[31] feltételezve, hogy az ősrobbanás inflációs volt és hogy ugyanaz a folyamat okozza a protonbomlást, aminek köszönhetően a világegyetem létezésének korai szakaszában a barionok érvényesültek az antibarionokkal szemben.[38] Ha a protonok bomlanak, eddigre elkezdődött a fekete lyuk korszak, amelyben a fekete lyukak az egyetlen még létező égitestek.[31][34]€ | |
1065 | Feltételezve, hogy a protonok nem bomlanak, a becslések szerint erre az időre minden szilárd anyagnak – például a kőzeteknek – kvantumalagút révén átcsoportosulnak az atomjai és molekulái. Ebben az időben minden anyag folyékony.[39]€ | |
1.7×10106 | A becslések szerint erre az időre bomlik fel egy 20 billió naptömeges szupermasszív fekete lyuk a Hawking-sugárzásnak köszönhetően.[40] Ez jelenti a feketelyuk-korszak végét. Ekkor, ha a protonok tényleg bomlanak, a világegyetem megkezdi a sötét korszakot, amelyben minden fizikai anyag szubatomi részecskékre bomlik, és fokozatosan halad végső energiaállapota felé.[31][34]€ | |
101500 | Feltételezve, hogy nincsen protonbomlás, erre az időre bomlik le minden anyag vas-56-ra.[39]€ | |
A legkorábbi becsült időpont, ameddigre minden anyag összeesik fekete lyukká, ha nincs protonbomlás.[39] Ezen az időskálán azonnal bekövetkezik a feketelyuk-korszak és az átmenetel a sötét korszakba.₤ | ||
A becsült idő, amikor a spontán entrópiacsökkenés nyomán létrejön a vákuumban egy Boltzmann-agy.[41] € | ||
Caroll és Chen szerint erre az időre a véletlenszerű kvantumhullámzások létrehoznak egy új ősrobbanást.[42]€ | ||
A legtávolabbi becsült időpont, ameddigre minden anyag összeesik fekete lyukká, feltételezve, hogy nincs protonbomlás.[39]₤ | ||
A legtávolabbi becsült időpont, ameddig a világegyetem eléri végső energiaállapotát.[41] € Ezután a világegyetem abszolút nulla fokra hűl le. | ||
Egy izolált csillagtömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota Poincaré ismétlődési idejének becsült mértéke.[43] Ez az idő olyan statisztikai modellt feltételez, ami függ a Poincaré-ismétlődéstől. Egyszerűbben úgy lehet elképzelni ezt az időt, hogy egy olyan modellben, amelyben a történelem folyamatosan ismétli önmagát a statisztikus mechanika tulajdonságainak köszönhetően, ez az az időhossz, ami után először lesz megint valamennyire hasonló a jelenlegi állapotához.$ | ||
Egy, a világegyetem ma látható részével megegyező tömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota Poincaré-ismétlődésének becsült ideje.[43]$ | ||
Egy, a teljes világegyetem becsült tömegével megegyező tömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota Poincaré-ismétlődésének becsült ideje (feltételezve Linde káoszos inflációmodelljét olyan inflatonnal, amelynek tömege 10−6 Planck-tömeg.[43]$) Ez egyet jelent a világegyetem összes anyaga, a tér és az idő végével. |
Csillagászati események
Itt előre látható, nagyon ritka csillagászati eseményeket sorolunk fel, melyek a Földről nézve lesznek láthatóak i. sz. 10 000 után. Ahol pontosan ismert az esemény bekövetkeztének ideje, a dátum is szerepel.
Ennyi év múlva/Dátum | Esemény |
---|---|
~8 000 | A Föld tengelyének a precessziója miatt a Deneb lesz a Sarkcsillag.[44]₤ |
10 000 | A Föld tengelyferdesége eléri a 22,5º-ot.[45]
A Gergely-naptár kb. 10 nappal tér el a Nap helyzetétől az égboltozaton.[46]₤ |
13 000 | A Föld tengelyes precessziója miatt a Vega lesz a Sarkcsillag.[47]₤ |
27 000 | A Föld pályájának az excentricitása eléri a minimumot, a 0,00236-et (most 0,01671).[48]₤ |
~230 millió | Ez időn túl a bolygóknak pályáit lehetetlen előrejelezni.[49]$ |
600 millió | Az árapálygyorsulás olyan messzire mozdítja a Holdat a Földtől, hogy nem lesz több teljes napfogyatkozás.[50]$ |
3 milliárd | A mediánpont, amikorra az árapálykölcsönhatás a Holddal lehetetlenné teszi, hogy a Föld tengelyferdesége kiszámítható legyen.[51]₤ |
Űreszközök és űrkutatás
Jelenleg öt űrszonda (Voyager–1 és –2, Pioneer–10 és –11 és a New Horizons) halad olyan pályán, ami kiviszi őket a Naprendszerből a csillagközi térbe. A nem túl valószínű ütközés lehetőségét leszámítva korlátlan ideig működhetnek.[52]
Év múlva | Esemény |
---|---|
10 000 | A Pioneer–10 3,8 fényévre megközelíti Barnard-csillagot.[52]₤ |
25 000 | Az arecibói üzenet – egy 1974. november 16-án elküldött rádióüzenet – eléri célját, a Messier 13 gömbhalmazt.[53] Ez az egyetlen csillagközi rádióüzenet, amelyet a galaxis ilyen messzi részére küldtek.₤ |
40 000 | A Voyager–1 1,6 fényévre megközelíti az AC+79 3888at, a Zsiráf csillagkép egy csillagát.[54]₤ |
50 000 | A KEO űrbeli időkapszula – ha kilövik – ekkor esik vissza a Föld atmoszférájába.[55]₤ |
296 000 | A Voyager–2 4,3 fényévre megközelíti a Szíriuszt, a legfényesebb csillagot az esti égboltozaton.[54]₤ |
300 000 | A Pioneer–10 kevesebb mint 3 fényévre megközelíti a Ross 248-at.[56]₤ |
2 millió | A Pioneer–10 megközelíti az Aldebarant.[57]₤ |
4 millió | A Pioneer–11 megközelíti az egyik csillagot a Sas csillagképben.[57]₤ |
Technológia és kultúra
Idő | Esemény |
---|---|
10 000 év | Becsült élettartalma a Long Now Alapítvány számos folyamatban levő projektjének, köztük a következőknek: 10 000 éves óra, a Rosetta projekt, és a Hosszú fogadások projekt.[58] |
Lásd még
Források
- ↑ Nave, C.R.: Second Law of Thermodynamics. Georgia State Egyetem. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
- ↑ Adams, Fred C., Gregory Laughlin. A dying universe: the long-term fate and evolution of astrophysical objects, 337-372.. o. [1997]
- ↑ Will the Universe expand Forever. NASA, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 3.)
- ↑ Jön a végzetes jégolvadás (hu-HU nyelven). 24.hu, 2014. május 5. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
- ↑ Carter, Brandon (2024. december 20.). „The anthropic principle and its implications for biological evolution”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London A310 (1512), 347–363. o. DOI:10.1098/rsta.1983.0096.
- ↑ a b Matthews, R. A. J. (1994. június 4.). „The Close Approach of Stars in the Solar Neighborhood”. The Royal Astronomical Society Quarterly Journal 35 (1), 1. o.
- ↑ Berger A, Loutre MF (2002). „Climate: An exceptionally long interglacial ahead?”. Science 297 (5585), 1287–8. o. DOI:10.1126/science.1076120. PMID 12193773.
- ↑ Niagara Falls Geology Facts & Figures. Niagara Parkok. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 29.)
- ↑ The Hubble Space Telescope (HST). NASA. [2001. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
- ↑ Bostrom, Nick (2002. March). „Existential Risks: Analyzing Human Extinction Scenarios and Related Hazards”. Journal of Evolution and Technology 9.
- ↑ Sharpest views of Betelgeuse reveal how supergiant stars lose mass. Press Releases. European Southern Observatory, 2009. July 29,. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)
- ↑ Nemiroff, Robert (MTU) & Bonnell, Jerry (USRA) (2009. augusztus 5.). „Betelgeuse Resolved”. Today's Astronomy Picture of the Day. (Hozzáférés: 2010. november 17.)
- ↑ Bobylev, Vadim V. (2010. March). „Searching for Stars Closely Encountering with the Solar System”. Astronomy Letters 36 (3), 220–226. o. DOI:10.1134/S1063773710030060.
- ↑ Haddok, Eitan: Birth of an Ocean: The Evolution of Ethiopia's Afar Depression. Scientific American, 2009. (Hozzáférés: 2010. december 27.)
- ↑ Sharma, B. K. (2008). „Theoretical Formulation of the Phobos, moon of Mars, rate of altitudinal loss”. eprint arXiv:0805.1454.
- ↑ Garrison, Tom. Essentials of Oceanography, 5, Brooks/Cole, 62. o. (2009)
- ↑ Continents in Collision: Pangea Ultima. NASA, 2000. (Hozzáférés: 2010. december 29.)
- ↑ Nelson, Prof. Stephen A.: Meteorites, Impacts, and Mass Extinction. Tulane Egyetem. (Hozzáférés: 2011. január 13.)
- ↑ Leong, Stacy: Period of the Sun's Orbit around the Galaxy (Cosmic Year). The Physics Factbook, 2002. (Hozzáférés: 2007. április 2.)
- ↑ Scotese, Christopher R.: Pangea Ultima will form 250 million years in the Future. Paleomap Project. (Hozzáférés: 2006. március 13.)
- ↑ Williams, Caroline; Nield, Ted. „Pangaea, the comeback”, NewScientist, 2007. október 20. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.)
- ↑ Schröder, K.-P. & Connon Smith, Robert (May 1, 2008), "Distant future of the Sun and Earth revisited", Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 386 (1): 155–163, DOI 10.1111/j.1365-2966.2008.13022.x
- ↑ Jeffrey Stuart Kargel. Mars: A Warmer, Wetter Planet. Springer, 509. o. (2004). ISBN 1-85233-568-8. Hozzáférés ideje: 2007. október 29.
- ↑ Waszek, Lauren; Irving, Jessica & Deuss, Arwen (February 20, 2011), "Reconciling the Hemispherical Structure of Earth’s Inner Core With its Super-Rotation", Nature Geoscience 4: 264–267, DOI doi:10.1038/ngeo1083
- ↑ Structure of the Earth. NASA. [2013. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
- ↑ Hecht, Jeff. „Science: Fiery future for planet Earth”, New Scientist, 1994. április 2., 14. oldal (Hozzáférés: 2007. október 29.)
- ↑ Chyba, C. F.; Jankowski, D. G.; Nicholson, P. D. (1989). „Tidal evolution in the Neptune-Triton system”. Astronomy & Astrophysics 219, 23. o.
- ↑ Universe may end in a Big Rip. CERN Courier, 2003. (Hozzáférés: 2011. július 22.)
- ↑ Minkel, J.R.: A.D. 100 Billion: Big Bang Goes Bye-Bye. Scientific American, 2007. [2012. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 2.)
- ↑ The Local Group of Galaxies. University of Arizona. Students for the Exploration and Development of Space. [1996. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
- ↑ a b c d e f g h i j k o
- ↑ Krauss, Lawrence M., Starkman, Glenn D. (2000. március 1.). „Life, the Universe, and Nothing: Life and Death in an Ever-expanding Universe”. Astrophysical Journal 531, 22–30. o. DOI:10.1086/308434.
- ↑ Tayler, Roger John. Galaxies, structure and evolution, 2, Cambridge University Press, 92. o. (1993). ISBN 0521367107
- ↑ a b c Adams, Fred and Laughlin, Greg. The Five Ages of the Universe. New York: The Free Press (1999). ISBN 0-684-85422-8
- ↑ John D. Barrow and Frank J. Tipler. The Anthropic Cosmological Principle, foreword by John A. Wheeler, Oxford: Oxford University Press. LC 87-28148 (1988. május 19.). ISBN 9780192821478. Hozzáférés ideje: 2009. december 31.
- ↑ Adams, Fred and Laughlin, Greg. The Five Ages of the Universe. New York: The Free Press, 85–87. o. (1999)
- ↑ Nishino, H. et al. (Super-K Collaboration) (2009). „Search for Proton Decay via and in a Large Water Cherenkov Detector”. Physical Review Letters 102 (14), 141801. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.102.141801.
- ↑ a b Around 264 half-lives. For the worked computation with a different value of the half-life, see Solution, exercise 17, One Universe: At Home in the Cosmos, Tyson, Neil de Grasse; Tsun-Chu Liu, Charles; Irion, Robert; Washington, D.C.: Joseph Henry Press, 2000. ISBN 0-309-06488-0.
- ↑ a b c d Dyson, Freeman J. (1979). „Time Without End: Physics and Biology in an Open Universe”. Reviews of Modern Physics 51 (3), 447. o. [2008. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1103/RevModPhys.51.447. (Hozzáférés: 2008. július 5.)
- ↑ Page, Don N. (1976), "Particle Emission Rates From a Black Hole: Massless Particles From an Uncharged, Nonrotating Hole", Physical Review D (13): 198–206, DOI 10.1103/PhysRevD.13.198..
- ↑ a b Linde, Andrei. (2007). „Sinks in the landscape, Boltzmann brains and the cosmological constant problem”. Journal of Cosmology and Astroparticle Physics 2007 (01), 022. o. DOI:10.1088/1475-7516/2007/01/022. (Hozzáférés: 2009. június 26.)
- ↑ Vaas. Rüdiger.szerk.: Vladimir Burdyuzha: Dark Energy and Life’s Ultimate Future, The Future of Life and the Future of our Civilization. Springer, 231–247. o. (2006)
- ↑ a b c Page, Don N..szerk.: Fulling, S.A.: Information Loss in Black Holes and/or Conscious Beings?, Heat Kernel Techniques and Quantum Gravity, Discourses in Mathematics and its Applications. Texas A&M University, 461. o.. [1] (1995). ISBN 0963072838
- ↑ Daneb. University of Illinois, 2009. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
- ↑ Glaciers. University of Wisconsin, 1999. [2011. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
- ↑ Borkowski, K.M., (1991) "The tropical calendar and solar year", J. Royal Astronomical Soc. of Canada 85(3) pp. 121–130.
- ↑ Why is Polaris the North Star?. NASA. (Hozzáférés: 2011. április 10.)
- ↑ Laskar, J., et al., "Orbital, precessional, and insolation quantities for the Earth from −20 Myr to +10 Myr", Astronomy and Astrophysics 270 (1993) 522–533. Data for 0 to +10 Myr every 1000 years aince J2000 from Astronomical solutions for Earth paleoclimates by Laskar, et al.
- ↑ Hayes, Wayne B. (2007). „Is the outer Solar System chaotic?”. Nature Physics 3 (10), 689–691. o. DOI:10.1038/nphys728.
- ↑ Questions Frequently Asked by the Public About Eclipses. NASA. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
- ↑ Neron de Surgey, O. and Laskar, J. (1996). „On the long term evolution of the spin of the Earth”. Astronomie et Systemes Dynamiques, Bureau des longitudes. (Hozzáférés: 2011. október 11.)
- ↑ a b Hurtling Through the Void. Time (magazin), 1983. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
- ↑ Cornell News: "It's the 25th anniversary of Earth's first (and only) attempt to phone E.T." Nov. 12, 1999. (Hozzáférés: 2008. március 29.)
- ↑ a b Voyager: The Interstellar Mission. NASA. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
- ↑ Keo's technical feasibility. [2011. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
- ↑ Pioneer 10: The First 7 Billion Miles. NASA. [2011. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
- ↑ a b The Pioneer Missions. NASA. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
- ↑ The Long Now Foundation. The Long Now Foundation, 2011. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)