A távoli jövő idővonala

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen InternetArchiveBot (vitalap | szerkesztései) 2021. május 15., 09:26-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (Link hozzáadása egy könyvforráshoz az ellenőrizhetőségért (20210514)) #IABot (v2.0.8) (GreenC bot)

Ezzel a szócikkel kapcsolatban felmerült kifogás(ok):
Művészi ábrázolás a feketére égett Földről 7,9 milliárd év múlva, amikor a Nap vörös óriássá változik

Bár a jövőre vonatkozó jóslatokat soha nem lehet abszolút bizonyossággal állítani, az alábbi listán közöltek levezethetőek mai tudományos nézetekből és modellekből. Több tudományág is hozzájárul ismereteinkhez a távoli jövőről, köztük az asztrofizika – amely kiderítette, hogyan születnek, viszonyulnak egymáshoz és pusztulnak el a bolygók és a csillagok –, a részecskefizika – amely megmutatta, hogyan viselkedik az anyag a legkisebb méretekben –, az evolúcióbiológia, és a lemeztektonika – amely megmagyarázza, hogyan mozognak a kontinensek évezredeken keresztül.

A Föld jövőjéről, a Naprendszer keletkezéséről és történetéről és a fejlődő világegyetemről szóló minden elméletbe bele kell foglalni a termodinamika második főtételét, amely szerint az entrópia – azaz a munkavégzéshez szükséges energia elvesztése – idővel növekszik.[1] A csillagok idővel felélik hidrogénkészletüket és kiégnek, a közeli találkozások miatt a gravitáció kilendíti pályájukról a naprendszerek bolygóit és a galaxisok naprendszereit. Egyes fizikusok elmélete szerint[2] maga az anyag is áldozatul esik a radioaktív bomlásnak, és a legstabilabb anyagok is szubatomi részecskékre bomlanak. Mivel a jelenlegi elméletek szerint a világegyetem lapos geometriájú (legalábbis a laposhoz igen közeli), vagyis nem fog véges idő után magába omlani,[3] elméletben a jövő végtelen, így elméletben rendkívül kevéssé valószínű események – például a Boltzmann-agy létrejötte – is bekövetkezhetnek. Felsorolunk több más lehetséges jövőbeli eseményt is, amelyek bekövetkezése még megválaszolatlan kérdésektől függhet, például attól, bomlanak-e a protonok, illetve hogy létezni fog-e még a Föld, amikor a Nap vörös óriássá válik.

A Föld, a Naprendszer és a világegyetem jövője

Astronomy and astrophysics Asztronómia és asztrofizika
Geology and planetary science Geológia és planetáris tudományok
Biology Biológia
Particle physics Részecskefizika
Mathematics Matematika
Technology and culture Technológia és kultúra
Jel Hány év múlva Esemény
Geology and planetary science 1 000 A legközelebbi időpont, amikor föld mágneses sarkai teljesen megcserélődnek.
Astronomy and astrophysics 1 620 A Hale-Bopp üstökös legközelebbi időpontja, amikor eljön.
Geology and planetary science 10 000 Abban az esetben ha az Antarktiszon található Wilkes-medence "jégdugója" elkezdene olvadni a klímaváltozás hatására, ennyi időn belül olvadna el teljesen. Ennek köszönhetően az óceánok szintje világszerte 3.4 métert emelkedhet.[4]
Astronomy and astrophysics 10 000 A vörös szuperóriás csillag Antares legkésőbb ekkortájt szupernóva-robbanáson kell, hogy keresztülmenjen. Fénye nappal is látható lesz.
Technology and culture 10 000 Brandon Carter ítéletnapi érvelése szerint az emberiség kihalása.[5]
Geology and planetary science 15 000 Egy elmélet szerint a Föld világűrben történő mozgása és a precesszió hatására az afrikai monszunesőt előidéző áramlatok északabbra kerülnek, melynek köszönhetően a Szahara sivatag ismét kizöldül., hogy tette azt 5-10000 évvel korábban.
Geology and planetary science 25 000 A Mars északi jégsapkája visszahúzódik, ahogy a bolygón egy felmelegedési időszak kezdődik.
Astronomy and astrophysics 36 000 A Ross 248 3,024 fényévre megközelíti a Földet, és a Naphoz legközelebbi csillag lesz. Kb. 8000 év után ismét eltávolodik.[6]
Astronomy and astrophysics 42 000 Az Alfa Centauri ismét a Naphoz legközelebbi csillagrendszer lesz.[6]
Geology and planetary science 50 000 Burger és Loutre elmélete szerint[7] ebben az időben véget ér a mostani interglaciális. A Földön újra jégkorszak köszönt be, feltéve, hogy a globális felmelegedés hatása korlátolt marad. A Niagara-vízesés erodálja a vízesést az Erie-tótól elválasztó maradék 30 km-t is, és megszűnik létezni.[8] Kanada legtöbb gleccsertava feltöltődik.
Astronomy and astrophysics 50 000 Mivel a Hold által előidézett árapályhatás folyamatosan lassítja a Föld forgását, ezért ekkorra egy nap hossza 86401 másodperc lesz. Ha akkor is a jelenlegi rendszert használják időmérésre, vagy minden egyes nap egy szökőmásodpercet kell beiktatni, vagy a másodperc hosszának hivatalos definícióját megváltoztatva kell azt fenntartani. Utóbbi esetben egy másodperc hosszabb időtartam lesz, mint jelenleg.
Astronomy and astrophysics 100 000 A csillagok sajátmozgása miatt számos csillagkép felismerhetetlenné válik.
Astronomy and astrophysics 100 000 A VY Canis Majoris hiperóriás csillag valószínűleg felrobban egy hipernóvában.[9]
Geology and planetary science 100 000 Valószínűsíthető egy szupervulkánkitörés a Földön, ami körülbelül 400 köbkilométer magmát fog kilövellni. Ez a Balaton vízmennyiségének a hússzorosa.
Biology 100 000 Ennyi idő kell hozzá, hogy az Észak-Amerikában honos gyűrűsférgek, amelyek a jégkorszak miatt visszahúzódtak, újra elérjék a kanadai-amerikai határt. Ez a természetes haladási tempójukra vonatkozik (10m/év), természetesen az ember általi behurcolással már jóval hamarabb megtörténhet mindez.
Geology and planetary science 100 000 Ha az emberiség jelen pillanatban beszüntetné a szén-dioxid kibocsátást, annak 10%-a még mindig a légkörben lenne.
Geology and planetary science 250 000 A jelenleg még a tenger alatt lévő Lōʻihi vulkán, a Hawaii-szigetek legfiatalabb tagjaként ekkor bukkan a felszínre.
Astronomy and astrophysics 300 000 Számítások szerint a WR 104 nevű Wolf-Rayet csillag legkésőbb eddig az időpontig felrobban, mint szupernova. Egyes számítások szerint ez veszélyes lehet a földi életre nézve is, mert a csillag forgási tengelye miatt gammasugár-kitörés indulhat el egyenesen a Föld irányába.
Astronomy and astrophysics 500 000 Erre az időre a Földet valószínűleg eltalálja egy kb. 1 km átmérőjű meteorit.[10]
Geology and planetary science 500 000 A dél-dakotai Badlands National Park jellegzetes lépcsőzetes képződményei teljesen erodálódnak.
Geology and planetary science 950 000 A Földön jelenleg ismeretes legfrissebb fennmaradt meteorkráter Arizonában teljesen erodálódik.
Geology and planetary science 1 millió Valószínűsíthető egy szupervulkánkitörés a Földönamely során 3200 köbkilométer anyag is a levegőbe juthat. Ehhez hasonló a 75 ezer évvel ezelőtti Toba szuperkitörés volt csak.
Astronomy and astrophysics 1 millió Ez a legtávolabbi időpont, ameddig a Betelgeuse, az Orion csillagkép főcsillaga vörös szuperóriás csillag szupernóvaként felrobban. A szupernóva várhatóan nappal is könnyen látható lesz.[11][12]
Astronomy and astrophysics 1 millió A Desdemona és a Cressida (mindkettő az Uránusz holdja) összeütköznek.
Astronomy and astrophysics 1,4 millió A Gliese 710 0,14 fényévre megközelíti a Napot, és feltételezhetően megzavarja az Oort-felhőt, és növeli az esélyt arra hogy egy üstökös bejut a Naprendszer belsejébe.[13]
Biology 2 millió Ennyi idő alatt regenerálódnak teljesen a korallzátonyok (figyelemmel arra, hogy 65 millió évvel ezelőtt is hasonló tempóban történt)
Geology and planetary science 2 millió Tovább erodálódik a Grand Canyon, nem lesz sokkal mélyebb, viszont a mostanihoz képest jóval szélesebbé válik.
Geology and planetary science 10 millió A szélesedő kelet-afrikai Nagy-hasadékvölgyet elárasztja a Vörös-tenger, létrehozva egy új óceáni medencét, ami kettévágja az afrikai kontinenst.[14]
Biology 10 millió Körülbelül ennyi idő szükséges ahhoz, hogy az élővilág teljesen kiheverje a holocén ideji valószínűsített tömeges kihalást. Ennyi idő elteltével a ma élő fajok túlnyomó többsége egyébként is el kell, hogy tűnjön, hogy újaknak adja át a helyét.
Geology and planetary science 11 millió A Phobosz összeütközik a Mars felületével.[15]
Geology and planetary science 25 millió A Szent András-törésvonal menti tektonikai mozgások miatt ekkorra várható, hogy a Kaliforniai-öböl víze észak felé befolyik a ma Kalifornia állam középső részeként ismert Central Valley-be, egy új beltengert hozva létre.
Geology and planetary science 50 millió A kaliforniai tengerpart kezd becsúszni az Aleut-árokba, ahogy Los Angeles és San Francisco városainak mai területe egymás mellé ér.[16]

Afrika eddigre összeütközött Eurázsiával, bezárva a Földközi-medencét és megteremtve egy, a Himalájához hasonló hegyláncot. Az Appalache-hegység eróziója befejeződik.[17]

Geology and planetary science 60 millió A Sziklás-hegység kanadai vonulatai teljesen erodálódnak. Délebbi részei egyelőre még kitartanak.
Geology and planetary science 80 millió A Hawaii-szigetek ma ismert utolsó tagját is elnyeli a tenger, hogy új szigeteknek adja át a helyét.
Astronomy and astrophysics 100 millió Eddigre a Földbe valószínűleg beleütközik egy hasonló nagyságú meteorit, mint amilyen 65 millió évvel ezelőtt elindította a kréta–tercier kihalási eseményt.[18]
Geology and planetary science 100 millió Ha a Pangaea Proxima modell helytálló, úgy egy új szubdukciós zóna nyílik az Atlanti-óceánban, melynek következtében Amerika ismét elindul Afrika felé.
Geology and planetary science 100 millió A Szaturnusz gyűrűinek megsemmisülése.
Astronomy and astrophysics 110 millió A Nap fényerejének intenzitása 1 százalékkal nő.
Astronomy and astrophysics 180 millió A Föld forgásának lassulása miatt ekkorra egy nap 25 óra hosszú lesz.
Mathematics 230 millió Ez a maximális időtartam, ameddig az égitestek mozgását ki lehet számítani, a Ljapunov-függvény alapján.
Astronomy and astrophysics 240 millió A jelen helyzetéhez képest a Naprendszer megtett egy teljes kört a galaxisközép körül.[19]
Geology and planetary science 250 millió Kalifornia északon végül összeütközik Alaszkával.
Geology and planetary science 250 millió Várható, hogy a Föld összes kontinense egyesül egy lehetséges új szuperkontinensben (Novopangaea, Amázsia, Pangaea Ultima).[20][21] Bármilyen módon történik is ez, várható egy újabb eljegesedési periódus, csökkenő óceáni vízszinttel és a légköri oxigénszint növekedésével, amely tovább hűti a Földet. Ennek következtében gyors evolúció is történhet.
Geology and planetary science 350 millió A Vénusz köpenyének hőmérséklete eléri a maximumát, ezt követően kb. 100 millió év alatt a teljes kérge újrahasznosul.
Geology and planetary science 350 millió Végleg bezárul a Csendes-óceán.
Geology and planetary science 400 millió Ismét feltöredezik a szuperkontinens, amely felmelegedéssel jár együtt.
Astronomy and astrophysics 500 millió Jelentős az esélye, hogy 6500 fényéven belül egy erőteljes gammakitöréssel együtt járó szupernóva-robbanás történjen, amely képes felsérteni a Föld ózonrétegét és tömeges kihalást előidézni.
Astronomy and astrophysics 600 millió A Hold túl messzire kerül ahhoz a Földtől, hogy teljes napfogyatkozás következhessen be.
Astronomy and astrophysics 600 millió A Nap sugárzásának erősödése miatt megtörik a karbonát-szilikát ciklus: az erősebb sugárzás hatására jobban mállanak a kőzetek, amelyek karbonátok formájában a földön tartják a szén-dioxidot. Mivel a víz párolgása is felgyorsul a melegedés miatt, a kőzetek keményednek is, amelynek következtében előbb-utóbb a lemeztektonika is lelassul, majd végül teljesen leáll. Vulkánok nélkül pedig, amelyek szenet juttatnak a Föld légkörébe, a légköri szén-dioxid szint zuhanni kezd. Ez azt jelenti, hogy a C3-as típusú fotoszintézisben részt vevő növényfajok (a jelenlegi fajok 99 százaléka) ki fognak halni.
Biology 700 millió A növényi élet szinte teljes kihalása miatt nem jut elég oxigén a levegőbe, így nagyobb mértékű ultraviola sugárzás érheti el a földfelszínt. A növekvő sugárzás miatt egyéb kémiai folyamatok is ezt erősítik. A repülő állatoknak, amelyek nagyobb távolságot tudnak megtenni hűvösebb helyekig, nagyobb az esélyük a túlélésre. Az állati élet a sarkokra és a föld alá kényszerülhet, ahol a hosszú nappalok alatt hibernálódnak az erős sugárzás miatt, éjjel pedig aktívak. A kontinensek túlnyomó része sivár pusztasággá válik, a tengerekben azonban még fennmaradhat az élet.
Biology 800 millió A szén-dioxid szint úgy lecsökken, hogy már a C4 típusú fotoszintézis is lehetetlenné válik. Növényi élet nélkül az oxigénszint tovább nem növekszik, így az ózonréteg is eltűnik, majd a halálos sugárzás következtében az oxigén is eltűnik. Ezt az óceánokban esetleg valamilyen létforma még túlélheti, de nem sok idő elteltével a többsejtű élet lehetetlenné válik a Földön.
Geology and planetary science 1,1 milliárd A Nap fényessége 10%-kal emelkedik, emiatt a Földön az átlag hőmérséklet eléri a 47 °C-ot. A bolygó olyanná válik, mint egy párás üvegház, az óceánok elpárolognak és a légkörbe kerülnek. Ennek következtében a lemeztektonika is teljesen megáll (ha addig még nem). Esetleg kisebb vízfelületek megmaradhatnak, mint az élet utolsó bástyái. Ha a növényi élet eddig valahogy kihúzta, az a hőmérséklet miatt végképp kihal.[22]
Biology 1,3 milliárd Az eukarióták teljesen kihalnak a szén-dioxid hiánya miatt, csak a prokarióták maradhatnak fenn.
Astronomy and astrophysics 1,5 milliárd A fokozódó fényesség miatt a Napnak a csillagkörüli lakható övezete kijjebb húzódik. A fényesség miatt a Mars atmoszférájában növekszik a széndioxid-szint, és a bolygó hőmérséklete a Föld jégkorszakbeli hőmérsékletéhez válik hasonlóvá.[23]
Biology 1,6 milliárd Az élet kihalásának legkorábbi időpontja a Földön.
Geology and planetary science ~2,3 milliárd Körülbelül erre az időre a Föld külső magja megfagy, ha a belső mag a jelen arányban növekszik tovább, ami 1 mm évente.[24][25]
Astronomy and astrophysics 2,55 milliárd A Nap felszíni hőmérséklete 5820 K-nel eléri csúcsát, innentől lassan hűl, de a fényessége tovább nő.
Geology and planetary science 2,8 milliárd A Föld átlaghőmérséklete 147 °C körül alakul, még a sarkokon is. Ezen a ponton még a legextrémebb földi körülményeket elviselő mikrobák is ki kell, hogy pusztuljanak.
Astronomy and astrophysics 3 milliárd Egy a százezerhez az esélye, hogy ekkorra egy kozmikus találkozó a Földet kimozdítsa a Nap körüli pályájáról a világűrbe, és egy a hárommillióhoz, hogy egy másik csillag befogja azt. Ebben a rendkívüli esetben ha a földi élet valami oknál fogva túlélte az eddigieket, továbbra is fennmaradhat, utóbbi esetben a Nap kihunyása nem veszélyeztetné bolygónkat.
Astronomy and astrophysics 3 milliárd A Hold távolodása miatt megszűnik annak a Föld mozgására gyakorolt hatása, amely a pólusok extrém kilengéséhez és drámai időjárásváltozásokhoz vezethet.
Astronomy and astrophysics 3,3 milliárd 1 százalék az esélye annak, hogy a Jupiter gravitációja kibillentse a helyéről a Merkúrt, amely összeütközhet a Vénusszal. Kevésbé valószínű, de lehetséges továbbá, hogy a bolygó a napba zuhan, esetleg a világűrbe, vagy a Földdel ütközik össze.
Geology and planetary science 3,5 milliárd Az összes óceán elpárolgásával a légkörben található vízgőz és a maihoz képest 35-40 százalékkal erősebb napsugárzás 1,130 °C körülire fűti a Földet. Ez még ahhoz is elég, hogy megolvassza a felszíni kőzeteket. Ezek a körülmények nehezen hasonlíthatóak a Vénuszéhoz, ugyanis ez a mai vénuszi forróság kétszerese lesz, és még ott sem fordul elő, hogy a kőzetek megolvadnak. Ekkorra egyébként a Vénusz is felforrósódik, még jobban, mint akkor a Föld.[26]
Astronomy and astrophysics 3,6 milliárd A Neptunusz egyik holdja, a Triton átesik a bolygó Roche-határán, és szétesésével esetleg egy új gyűrűrendszer keletkezik.[27]
Astronomy and astrophysics 4 milliárd Megkezdődik a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis összeolvadása, mely a naprendszert a jelenlegi számítások szerint nem érinti.
Astronomy and astrophysics 4,5 milliárd Ugyanolyan erejű napsugárzás éri a Marsot, mint a Földet annak kialakulása idején.
Astronomy and astrophysics 5,4 milliárd A Nap, amely eddigre elhasználja hidrogén fűrőanyagát, vörös óriássá válik.
Astronomy and astrophysics 6,5 milliárd Ugyanolyan erejű napsugárzás éri a Marsot, mint ami ma a Földet.
Astronomy and astrophysics 7,5 milliárd A Föld és a Mars tengelyforgása kötötté válik a Nap felé, azaz mindig ugyanazt az oldalukat mutatják.
Astronomy and astrophysics 7,59 milliárd Igen nagy az esélye, hogy a Föld és a Hold kis belezuhannak a Napba, még mielőtt az elérné vörös óriás fázisának csúcspontját, melynek következtében sugara kb. 256-szorosa lesz a mainak. De még ennek megtörténte előtt esélyesebb, hogy a Hold lesz az, amely a Földbe csapódik. A Szaturnusz Titán nevű holdján a körülmények alkalmassá válhatnak az életre.
Astronomy and astrophysics 8 milliárd A Nap, elérvén a vörös óriás fázisának végét, fehér törpévé alakul, melynek tömege fele a mainak. Ha az eddigieket valamilyen módon a Föld túl is éli, a hőmérséklet drasztikus mértékben csökkenni kezd.
Astronomy and astrophysics 22 milliárd A világegyetem vége a Nagy Repedés elmélet szerint.[28] Ehhez az kell, hogy a sötét energiáról alkotott modellünkben a w tényező -1,5 legyen. Ha ez kisebb, mint -1, akkor az Univerzum folyamatosan tágul, és a megfigyelhető világegyetem mérete egyre csökken. 200 millió évvel a repedés bekövetkezte előtt a galaxishalmazok szétesnek. 60 millió évvel a vége előtt a galaxisok kezdenek lassan széthullani. 3 hónappal a vég előtt a bolygórendszerek sem maradnak egyben, s végül minden szétesik atomokká. 10−19 másodperccel a vég előtt az atomok is szétesnek. S ahogy a kozmikus skála eléri a Planck-időt, a kozmikus húrok megsemmisülnek, ahogy a téridő szövete is. A Világegyetem eljut egy olyan szingularitásba, ahol minden távolság végtelenül naggyá válik (szemben a Nagy Reccs elmélettel, amelyben minden anyag végtelenül koncentrálódik). Jelen számításaink szerint a w = -0,991, így ez a lehetőség nem fog bekövetkezni.
Astronomy and astrophysics 50 milliárd Ha a Föld és a Hold is fennmaradtak eddig, úgy tengelyforgásuk kötötté válik, mely a Nap erejének köszönhetően azzal jár, hogy a Hold keringési pályája változik, a Föld pedig gyorsabban forog.
Astronomy and astrophysics 65 milliárd Ha mindkettő fennmaradt, akkor a Hold ekkorra fog a Földbe csapódni.
Astronomy and astrophysics 100 milliárd A világegyetem tágulása miatt a Lokális Galaxiscsoporton túli világegyetem láthatatlanná válik, azaz eddigre az ősrobbanás minden bizonyítéka eltűnik, ami lehetetlenné teszi a kozmológia kutatását.[29]
Astronomy and astrophysics 150 milliárd A Világegyetem kb. 1 kvadrillió fényév méretűre tágul.A hozzánk legközelebbi M81-es galaxiscsoport, amely most 11,4 millió fényévre van, addigra 100 milliárd fényév távolságra kerül. A GN-z11 nevű, méréseink szerint ma a legtávolabbi galaxis (32 milliárd fényév) ekkorra 200 trillió fényévnyire lesz tőlünk. A kozmikus mikrohullámú sugárzás 0,3 K-re hűl, jelenlegi technológiánkkal kimutathatatlanná válik.
Astronomy and astrophysics 450 milliárd A mediánpont, ameddigre a Lokális Galaxiscsoport – a kb. 47 galaxisból álló csoport, amelyhez a Tejútrendszer is tartozik –[30] új nagy galaxisba egyesül.[31]
Astronomy and astrophysics 1012 (1 billió) A legkorábbi időpont, ameddigre véget ér a galaxisokban a csillagkeletkezés, mert elfogynak az ehhez szükséges gázfelhők. Az Univerzum tágulása lehetetlenné teszi a Nagy Bumm elmélet igazolását.[31]
Astronomy and astrophysics 2×1012 (2 billió) A Lokális Szupergalaxis-csoporton kívüli galaxisok már semmilyen módon nem észlelhetőek, feltételezve, hogy a sötét energia miatt a világegyetem tágulása egyre gyorsabban zajlik.[32]₤
Astronomy and astrophysics 1013 (10 billió) – 2×1013 (20 billió) A legtovább élő csillagok, az alacsony tömegű vörös törpék élettartama.[31] §IIA.₤
Astronomy and astrophysics 3×1013 (30 billió) Becslések szerint ekkor a fehér törpe Nap és egy másik csillagmaradék megközelítik egymást a lokális űri szomszédságban. Ha két objektum egymás közelébe kerül, az megzavarhatja bolygóik pályáját és kitérítheti ezeket a bolygókat a csillag körüli pályájukból. A csillagokhoz közelebbi bolygókat nehezebb kitéríteni, mert az áthaladó objektumnak jobban meg kell közelítenie ehhez a bolygó csillagját.[31][33], §IIIF, Table I. ₤
Astronomy and astrophysics 1014 (100 billió) A legkésőbbi időpont, ameddigre a csillagkeletkezés megszűnik a galaxisokban.[31], §IID. Ez jelzi az átmenetelt a csillagos korszakból az elfajult korszakba;[34] mikor a csillagkeletkezés megszűnik és a legkevésbé masszív vörös törpék elfogyasztják az üzemanyagukat. Az egyedüli megmaradó csillagtömegű objektumok a csillagmaradványok (pl. fehér törpék, neutroncsillagok és fekete lyukak) maradnak. (A barna törpék is megmaradnak.)[31] §IIE. ₤
Astronomy and astrophysics 1015 (1 billiárd) Erre az időre becslések szerint a Naprendszer minden bolygóját már kitérítették pályájáról a találkozások más csillagokkal.[31], §IIIF, Table I.

Eddigre a Nap annyira lehűl, hogy hőmérséklete öt fokkal van abszolút nulla fok fölött.[35]₤

Astronomy and astrophysics 1019 – 1020 Becslések szerint erre az időre a barna törpék és a csillagmaradványok kilökődtek a galaxisokból. Amikor két objektum közel kerül egymáshoz, a pályájuk energiát cserél, és a kisebb tömegű objektum általában energiát vesz fel a másiktól; több ilyen találkozás alatt fölvehet elég energiát ahhoz, hogy kilökődjön a galaxisból. Így a galaxisokból a legtöbb csillagmaradvány és barna törpe kilökődik.[31], §IIIA;[36]₤
Astronomy and astrophysics 2×1036 A becslések szerint eddigre a megfigyelhető világegyetem minden nukleonja megbomlik, ha a proton felezési idejének a legkisebb becsült értékét vesszük (8.2 × 1033 év).[37][38]€
Astronomy and astrophysics 3×1043 A becslések szerint eddigre a megfigyelhető világegyetem minden nukleonja megbomlik, ha a proton felezési idejének a legmagasabb becsült értékét vesszük (1041 év),[31] feltételezve, hogy az ősrobbanás inflációs volt és hogy ugyanaz a folyamat okozza a protonbomlást, aminek köszönhetően a világegyetem létezésének korai szakaszában a barionok érvényesültek az antibarionokkal szemben.[38] Ha a protonok bomlanak, eddigre elkezdődött a fekete lyuk korszak, amelyben a fekete lyukak az egyetlen még létező égitestek.[31][34]€
Astronomy and astrophysics 1065 Feltételezve, hogy a protonok nem bomlanak, a becslések szerint erre az időre minden szilárd anyagnak – például a kőzeteknek – kvantumalagút révén átcsoportosulnak az atomjai és molekulái. Ebben az időben minden anyag folyékony.[39]€
Astronomy and astrophysics 1.7×10106 A becslések szerint erre az időre bomlik fel egy 20 billió naptömeges szupermasszív fekete lyuk a Hawking-sugárzásnak köszönhetően.[40] Ez jelenti a feketelyuk-korszak végét. Ekkor, ha a protonok tényleg bomlanak, a világegyetem megkezdi a sötét korszakot, amelyben minden fizikai anyag szubatomi részecskékre bomlik, és fokozatosan halad végső energiaállapota felé.[31][34]€
Astronomy and astrophysics 101500 Feltételezve, hogy nincsen protonbomlás, erre az időre bomlik le minden anyag vas-56-ra.[39]€
Astronomy and astrophysics A legkorábbi becsült időpont, ameddigre minden anyag összeesik fekete lyukká, ha nincs protonbomlás.[39] Ezen az időskálán azonnal bekövetkezik a feketelyuk-korszak és az átmenetel a sötét korszakba.₤
Astronomy and astrophysics A becsült idő, amikor a spontán entrópiacsökkenés nyomán létrejön a vákuumban egy Boltzmann-agy.[41] €
Astronomy and astrophysics Caroll és Chen szerint erre az időre a véletlenszerű kvantumhullámzások létrehoznak egy új ősrobbanást.[42]€
Astronomy and astrophysics A legtávolabbi becsült időpont, ameddigre minden anyag összeesik fekete lyukká, feltételezve, hogy nincs protonbomlás.[39]₤
Astronomy and astrophysics A legtávolabbi becsült időpont, ameddig a világegyetem eléri végső energiaállapotát.[41] € Ezután a világegyetem abszolút nulla fokra hűl le.
Astronomy and astrophysics Egy izolált csillagtömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota Poincaré ismétlődési idejének becsült mértéke.[43] Ez az idő olyan statisztikai modellt feltételez, ami függ a Poincaré-ismétlődéstől. Egyszerűbben úgy lehet elképzelni ezt az időt, hogy egy olyan modellben, amelyben a történelem folyamatosan ismétli önmagát a statisztikus mechanika tulajdonságainak köszönhetően, ez az az időhossz, ami után először lesz megint valamennyire hasonló a jelenlegi állapotához.$
Astronomy and astrophysics Egy, a világegyetem ma látható részével megegyező tömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota Poincaré-ismétlődésének becsült ideje.[43]$
Astronomy and astrophysics Egy, a teljes világegyetem becsült tömegével megegyező tömegű fekete lyukat tartalmazó hipotetikus doboz kvantumállapota Poincaré-ismétlődésének becsült ideje (feltételezve Linde káoszos inflációmodelljét olyan inflatonnal, amelynek tömege 10−6 Planck-tömeg.[43]$) Ez egyet jelent a világegyetem összes anyaga, a tér és az idő végével.

Csillagászati események

Itt előre látható, nagyon ritka csillagászati eseményeket sorolunk fel, melyek a Földről nézve lesznek láthatóak i. sz. 10 000 után. Ahol pontosan ismert az esemény bekövetkeztének ideje, a dátum is szerepel.

Ennyi év múlva/Dátum Esemény
~8 000 A Föld tengelyének a precessziója miatt a Deneb lesz a Sarkcsillag.[44]₤
10 000 A Föld tengelyferdesége eléri a 22,5º-ot.[45]

A Gergely-naptár kb. 10 nappal tér el a Nap helyzetétől az égboltozaton.[46]₤

13 000 A Föld tengelyes precessziója miatt a Vega lesz a Sarkcsillag.[47]₤
27 000 A Föld pályájának az excentricitása eléri a minimumot, a 0,00236-et (most 0,01671).[48]₤
~230 millió Ez időn túl a bolygóknak pályáit lehetetlen előrejelezni.[49]$
600 millió Az árapálygyorsulás olyan messzire mozdítja a Holdat a Földtől, hogy nem lesz több teljes napfogyatkozás.[50]$
3 milliárd A mediánpont, amikorra az árapálykölcsönhatás a Holddal lehetetlenné teszi, hogy a Föld tengelyferdesége kiszámítható legyen.[51]₤

Űreszközök és űrkutatás

Jelenleg öt űrszonda (Voyager–1 és –2, Pioneer–10 és –11 és a New Horizons) halad olyan pályán, ami kiviszi őket a Naprendszerből a csillagközi térbe. A nem túl valószínű ütközés lehetőségét leszámítva korlátlan ideig működhetnek.[52]

Év múlva Esemény
10 000 A Pioneer–10 3,8 fényévre megközelíti Barnard-csillagot.[52]₤
25 000 Az arecibói üzenet – egy 1974. november 16-án elküldött rádióüzenet – eléri célját, a Messier 13 gömbhalmazt.[53] Ez az egyetlen csillagközi rádióüzenet, amelyet a galaxis ilyen messzi részére küldtek.₤
40 000 A Voyager–1 1,6 fényévre megközelíti az AC+79 3888at, a Zsiráf csillagkép egy csillagát.[54]₤
50 000 A KEO űrbeli időkapszula – ha kilövik – ekkor esik vissza a Föld atmoszférájába.[55]₤
296 000 A Voyager–2 4,3 fényévre megközelíti a Szíriuszt, a legfényesebb csillagot az esti égboltozaton.[54]₤
300 000 A Pioneer–10 kevesebb mint 3 fényévre megközelíti a Ross 248-at.[56]₤
2 millió A Pioneer–10 megközelíti az Aldebarant.[57]₤
4 millió A Pioneer–11 megközelíti az egyik csillagot a Sas csillagképben.[57]₤

Technológia és kultúra

Idő Esemény
10 000 év Becsült élettartalma a Long Now Alapítvány számos folyamatban levő projektjének, köztük a következőknek: 10 000 éves óra, a Rosetta projekt, és a Hosszú fogadások projekt.[58]

Lásd még

Források

  1. ↑ Nave, C.R.: Second Law of Thermodynamics. Georgia State Egyetem. (Hozzáférés: 2011. december 3.)
  2. ↑ Adams, Fred C., Gregory Laughlin. A dying universe: the long-term fate and evolution of astrophysical objects, 337-372.. o. [1997] 
  3. ↑ Will the Universe expand Forever. NASA, 2011. (Hozzáférés: 2011. október 3.)
  4. ↑ Jön a végzetes jégolvadás (hu-HU nyelven). 24.hu, 2014. május 5. (Hozzáférés: 2019. május 13.)
  5. ↑ Carter, Brandon (2024. december 20.). „The anthropic principle and its implications for biological evolution”. Philosophical Transactions of the Royal Society of London A310 (1512), 347–363. o. DOI:10.1098/rsta.1983.0096.  
  6. ↑ a b Matthews, R. A. J. (1994. június 4.). „The Close Approach of Stars in the Solar Neighborhood”. The Royal Astronomical Society Quarterly Journal 35 (1), 1. o.  
  7. ↑ Berger A, Loutre MF (2002). „Climate: An exceptionally long interglacial ahead?”. Science 297 (5585), 1287–8. o. DOI:10.1126/science.1076120. PMID 12193773.  
  8. ↑ Niagara Falls Geology Facts & Figures. Niagara Parkok. [2011. július 19-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. április 29.)
  9. ↑ The Hubble Space Telescope (HST). NASA. [2001. február 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. június 14.)
  10. ↑ Bostrom, Nick (2002. March). „Existential Risks: Analyzing Human Extinction Scenarios and Related Hazards”. Journal of Evolution and Technology 9.  
  11. ↑ Sharpest views of Betelgeuse reveal how supergiant stars lose mass. Press Releases. European Southern Observatory, 2009. July 29,. (Hozzáférés: 2010. szeptember 6.)
  12. ↑ Nemiroff, Robert (MTU) & Bonnell, Jerry (USRA) (2009. augusztus 5.). „Betelgeuse Resolved”. Today's Astronomy Picture of the Day. (Hozzáférés: 2010. november 17.)  
  13. ↑ Bobylev, Vadim V. (2010. March). „Searching for Stars Closely Encountering with the Solar System”. Astronomy Letters 36 (3), 220–226. o. DOI:10.1134/S1063773710030060.  
  14. ↑ Haddok, Eitan: Birth of an Ocean: The Evolution of Ethiopia's Afar Depression. Scientific American, 2009. (Hozzáférés: 2010. december 27.)
  15. ↑ Sharma, B. K. (2008). „Theoretical Formulation of the Phobos, moon of Mars, rate of altitudinal loss”. eprint arXiv:0805.1454.  
  16. ↑ Garrison, Tom. Essentials of Oceanography, 5, Brooks/Cole, 62. o. (2009) 
  17. ↑ Continents in Collision: Pangea Ultima. NASA, 2000. (Hozzáférés: 2010. december 29.)
  18. ↑ Nelson, Prof. Stephen A.: Meteorites, Impacts, and Mass Extinction. Tulane Egyetem. (Hozzáférés: 2011. január 13.)
  19. ↑ Leong, Stacy: Period of the Sun's Orbit around the Galaxy (Cosmic Year). The Physics Factbook, 2002. (Hozzáférés: 2007. április 2.)
  20. ↑ Scotese, Christopher R.: Pangea Ultima will form 250 million years in the Future. Paleomap Project. (Hozzáférés: 2006. március 13.)
  21. ↑ Williams, Caroline; Nield, Ted. „Pangaea, the comeback”, NewScientist, 2007. október 20. (Hozzáférés: 2009. augusztus 28.) 
  22. ↑ Schröder, K.-P. & Connon Smith, Robert (May 1, 2008), "Distant future of the Sun and Earth revisited", Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 386 (1): 155–163, DOI 10.1111/j.1365-2966.2008.13022.x
  23. ↑ Jeffrey Stuart Kargel. Mars: A Warmer, Wetter Planet. Springer, 509. o. (2004). ISBN 1-85233-568-8. Hozzáférés ideje: 2007. október 29. 
  24. ↑ Waszek, Lauren; Irving, Jessica & Deuss, Arwen (February 20, 2011), "Reconciling the Hemispherical Structure of Earth’s Inner Core With its Super-Rotation", Nature Geoscience 4: 264–267, DOI doi:10.1038/ngeo1083
  25. ↑ Structure of the Earth. NASA. [2013. március 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 20.)
  26. ↑ Hecht, Jeff. „Science: Fiery future for planet Earth”, New Scientist, 1994. április 2., 14. oldal (Hozzáférés: 2007. október 29.) 
  27. ↑ Chyba, C. F.; Jankowski, D. G.; Nicholson, P. D. (1989). „Tidal evolution in the Neptune-Triton system”. Astronomy & Astrophysics 219, 23. o.  
  28. ↑ Universe may end in a Big Rip. CERN Courier, 2003. (Hozzáférés: 2011. július 22.)
  29. ↑ Minkel, J.R.: A.D. 100 Billion: Big Bang Goes Bye-Bye. Scientific American, 2007. [2012. augusztus 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. július 2.)
  30. ↑ The Local Group of Galaxies. University of Arizona. Students for the Exploration and Development of Space. [1996. december 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 2.)
  31. ↑ a b c d e f g h i j k o
  32. ↑ Krauss, Lawrence M., Starkman, Glenn D. (2000. március 1.). „Life, the Universe, and Nothing: Life and Death in an Ever-expanding Universe”. Astrophysical Journal 531, 22–30. o. DOI:10.1086/308434.  
  33. ↑ Tayler, Roger John. Galaxies, structure and evolution, 2, Cambridge University Press, 92. o. (1993). ISBN 0521367107 
  34. ↑ a b c Adams, Fred and Laughlin, Greg. The Five Ages of the Universe. New York: The Free Press (1999). ISBN 0-684-85422-8 
  35. ↑ John D. Barrow and Frank J. Tipler. The Anthropic Cosmological Principle, foreword by John A. Wheeler, Oxford: Oxford University Press. LC 87-28148 (1988. május 19.). ISBN 9780192821478. Hozzáférés ideje: 2009. december 31. 
  36. ↑ Adams, Fred and Laughlin, Greg. The Five Ages of the Universe. New York: The Free Press, 85–87. o. (1999) 
  37. ↑ Nishino, H. et al. (Super-K Collaboration) (2009). „Search for Proton Decay via and in a Large Water Cherenkov Detector”. Physical Review Letters 102 (14), 141801. o. DOI:10.1103/PhysRevLett.102.141801.  
  38. ↑ a b Around 264 half-lives. For the worked computation with a different value of the half-life, see Solution, exercise 17, One Universe: At Home in the Cosmos, Tyson, Neil de Grasse; Tsun-Chu Liu, Charles; Irion, Robert; Washington, D.C.: Joseph Henry Press, 2000. ISBN 0-309-06488-0.
  39. ↑ a b c d Dyson, Freeman J. (1979). „Time Without End: Physics and Biology in an Open Universe”. Reviews of Modern Physics 51 (3), 447. o. [2008. május 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. DOI:10.1103/RevModPhys.51.447. (Hozzáférés: 2008. július 5.)  
  40. ↑ Page, Don N. (1976), "Particle Emission Rates From a Black Hole: Massless Particles From an Uncharged, Nonrotating Hole", Physical Review D (13): 198–206, DOI 10.1103/PhysRevD.13.198..
  41. ↑ a b Linde, Andrei. (2007). „Sinks in the landscape, Boltzmann brains and the cosmological constant problem”. Journal of Cosmology and Astroparticle Physics 2007 (01), 022. o. DOI:10.1088/1475-7516/2007/01/022. (Hozzáférés: 2009. június 26.)  
  42. ↑ Vaas. Rüdiger.szerk.: Vladimir Burdyuzha: Dark Energy and Life’s Ultimate Future, The Future of Life and the Future of our Civilization. Springer, 231–247. o. (2006) 
  43. ↑ a b c Page, Don N..szerk.: Fulling, S.A.: Information Loss in Black Holes and/or Conscious Beings?, Heat Kernel Techniques and Quantum Gravity, Discourses in Mathematics and its Applications. Texas A&M University, 461. o.. [1] (1995). ISBN 0963072838 
  44. ↑ Daneb. University of Illinois, 2009. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  45. ↑ Glaciers. University of Wisconsin, 1999. [2011. október 17-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  46. ↑ Borkowski, K.M., (1991) "The tropical calendar and solar year", J. Royal Astronomical Soc. of Canada 85(3) pp. 121–130.
  47. ↑ Why is Polaris the North Star?. NASA. (Hozzáférés: 2011. április 10.)
  48. ↑ Laskar, J., et al., "Orbital, precessional, and insolation quantities for the Earth from −20 Myr to +10 Myr", Astronomy and Astrophysics 270 (1993) 522–533. Data for 0 to +10 Myr every 1000 years aince J2000 from Astronomical solutions for Earth paleoclimates by Laskar, et al.
  49. ↑ Hayes, Wayne B. (2007). „Is the outer Solar System chaotic?”. Nature Physics 3 (10), 689–691. o. DOI:10.1038/nphys728.  
  50. ↑ Questions Frequently Asked by the Public About Eclipses. NASA. (Hozzáférés: 2010. március 7.)
  51. ↑ Neron de Surgey, O. and Laskar, J. (1996). „On the long term evolution of the spin of the Earth”. Astronomie et Systemes Dynamiques, Bureau des longitudes. (Hozzáférés: 2011. október 11.)  
  52. ↑ a b Hurtling Through the Void. Time (magazin), 1983. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  53. ↑ Cornell News: "It's the 25th anniversary of Earth's first (and only) attempt to phone E.T." Nov. 12, 1999. (Hozzáférés: 2008. március 29.)
  54. ↑ a b Voyager: The Interstellar Mission. NASA. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  55. ↑ Keo's technical feasibility. [2011. november 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. október 14.)
  56. ↑ Pioneer 10: The First 7 Billion Miles. NASA. [2011. október 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  57. ↑ a b The Pioneer Missions. NASA. (Hozzáférés: 2011. szeptember 5.)
  58. ↑ The Long Now Foundation. The Long Now Foundation, 2011. (Hozzáférés: 2011. szeptember 21.)
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=A_távoli_jövő_idővonala&oldid=23867310”