Lokális Galaxiscsoport

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A Lokális galaxiscsoport és a közeli galaxiscsoportok térbeli megjelenítése

A Lokális galaxiscsoport (rövidítve LGCs), Lokális csoport vagy Lokális rendszer (régebbi nevén Lokális galaxishalmaz vagy Lokális halmaz) az a galaxishalmaz, amelybe a Tejútrendszer és az Androméda-galaxis is tartozik. A csoport körülbelül harminc tagot számlál, gravitációs középpontja e két említett galaxis között helyezkedik el. Átmérője 10 millió fényév körüli, és kettős (súlyzó) alakja van.[1] A csoport teljes tömege feltehetően (1,29 ± 0,14)·1012M.[1] A csoport maga egyike a Virgo szuperhalmaz csoportjainak.[2]

A Lokális galaxiscsoport két legnagyobb tömegű tagja a kísérőgalaxisok rendszerével rendelkező Tejútrendszer és Androméda-galaxis. A Tejútrendszer kísérői közé tartozik a Sag DEG, a Nagy Magellán-felhő, a Kis Magellán-felhő, a Canis Major-törpegalaxis, az Ursa Minor-törpegalaxis, a Draco-törpegalaxis, a Carina-törpegalaxis, a Sextans-törpegalaxis, a Sculptor-törpegalaxis, a Fornax-törpegalaxis, a Leo I, a Leo II, a Tucana-törpegalaxis és az Ursa Major-törpegalaxis. Az Androméda-rendszerbe sorolható az M32, az M110, az NGC 147, az NGC 185, az And I, az And II, az And III, az And IV, az And V, a Pegasus dSph, a Cassiopeia-törpegalaxis, az And VIII, az And IX és az And X. A Lokális Galaxiscsoport harmadik legnagyobb galaxisának a Triangulum-galaxis tekinthető, amennyiben elfogadjuk az Androméda-rendszertől való függetlenségét. A Lokális galaxiscsoport többi tagja gravitációs hatása alapján a Triangulum-galaxisból és kísérőiből álló alcsoportba tartozik.

A Lokális galaxiscsoport tagjai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Lokális galaxiscsoport galaxisainak elhelyezkedése
A Tejútrendszer (Milky Way) van az ábra középpontjában, a középen lent található kereszt 1 millió fényév hosszúságot jelöl
Spirálgalaxisok
Név típus csillagkép megjegyzés
Tejútrendszer SBbc n/a nagy tömegű tag, a csoportban az egyetlen küllős spirálgalaxis.
Androméda-galaxis (M31, NGC 224) SAb Androméda a csoport legnagyobb tagja
Triangulum-galaxis (M33, NGC 598) SAc Triangulum Kísérője az Androméda-ködnek?
Elliptikus galaxisok
név típus csillagkép megjegyzés
M110 (NGC 205) E6p Androméda az Androméda-galaxis kísérője
M32 (NGC 221) E2 Androméda az Androméda-galaxis kísérője
Irreguláris galaxisok
név típus csillagkép megjegyzés
Wolf-Lundmark-Melotte (WLM, DDO 221) Ir+ Cetus
IC 10 KBm vagy Ir+ Cassiopeia
Kis Magellán-felhő (SMC, NGC 292) SB(s)m pec Tucana a Tejútrendszer kísérője
Canis Major-törpegalaxis Irr Canis Major a Tejútrendszer kísérője
Pisces-törpegalaxis (LGS3) Irr Pisces A Triangulum-galaxis kísérője?
IC 1613 (DDO 8) IAB(s)m V Cetus
Phoenix-törpegalaxis Irr Phoenix
Nagy Magellán-felhő (LMC) Irr/SB(s)m Dorado a Tejútrendszer kísérője
Leo A (Leo III) IBm V Leo
Sextans B (DDO 70) Ir+IV-V Sextans
NGC 3109 Ir+IV-V Hydra
Sextans A (DDO 75) Ir+V Sextans
Elliptikus törpegalaxisok
név típus csillagkép megjegyzés
NGC 147 (DDO 3) dE5 pec Cassiopeia az Androméda-galaxis kísérője
GR 8 (DDO 155) Im V
SagDIG (Sagittarius irreguláris törpegalaxis) IB(s)m V Sagittarius
NGC 6822 (Barnard-galaxis) IB(s)m IV-V Sagittarius
Aquarius-törpegalaxis (DDO 210) Im V Aquarius
IC 5152 IAB(s)m IV Indus
Pegasus Dwarf (Pegasus irreguláris törpegalaxis, DDO 216) Irr Pegasus
Szferoidális törpegalaxisok
név típus csillagkép megjegyzés
Cetus-törpegalaxis dSph/E4 Cetus
Androméda III dE2 Andromeda az Androméda-galaxis kísérője
NGC 185 dE3 pec Cassiopeia az Androméda-galaxis kísérője
Androméda I dE3 pec? Andromeda az Androméda-galaxis kísérője
Sculptor-törpegalaxis (E351-G30) dE3 Sculptor a Tejútrendszer kísérője
Androméda V dSph Andromeda az Androméda-galaxis kísérője
Androméda II dE0 Andromeda az Androméda-galaxis kísérője
Fornax-törpegalaxis (E356-G04) dSph/E2 Fornax a tejútrendszer kísérője
Carina-törpegalaxis (E206-G220) dE3 Carina a Tejútrendszer kísérője
Antlia-törpegalaxis dE3 Antlia
Leo I (DDO 74) dE3 Leo a Tejútrendszer kísérője
Sextans-törpegalaxis dE3 Sextans a Tejútrendszer kísérője
Leo II (Leo B) dE0 pec Leo a Tejútrendszer kísérője
Ursa Minor-törpegalaxis dE4 Ursa Minor a Tejútrendszer kísérője
Draco-törpegalaxis (DDO 208) dE0 pec Draco a Tejútrendszer kísérője
SagDEG (Sagittarius elliptikus törpegalaxis) dSph/E7 Sagittarius a Tejútrendszer kísérője
Tucana-törpegalaxis dE5 Tucana a Tejútrendszer kísérője
Cassiopeia-törpegalaxis (Andromeda VII) dSph Cassiopeia az Androméda-galaxis kísérője
Pegasus Spheroidal törpegalaxis (And VI) dSph Pegasus az Androméda-galaxis kísérője
Ursa Maior-törpegalaxis dSph Ursa Maior a Tejútrendszer kísérője
Típusuk nem egyértelmű
név típus csillagkép megjegyzések
Androméda IV Irr? Andromeda valószínűleg nem galaxis
UGC-A 86 (0355+66) Irr, dE or S0 Camelopardalis
UGC-A 92 (EGB0427+63) Irr or S0 Camelopardalis
Valószínűleg nem tagok
név típus csillagkép megjegyzések
NGC 404 E0 or SA(s)0- Andromeda
NGC 1569 Irp+ III-IV Camelopardalis
NGC 1560 (IC 2062) Sd Camelopardalis
Camelopardalis A Irr Camelopardalis
Argo-törpegalaxis Irr Carina
2318-42 Irr Grus
UKS 2323-326 Irr Sculptor
UGC 9128 (DDO 187) Irp+ Bootes
Palomar 12 (Capricornus-törpegalaxis) Capricornus Gömbhalmaz, korábban törpe szferoidális galaxisnak tekintették
Palomar 4 (eredeti elnevezése Ursa Major Dwarf) Ursa Major Gömbhalmaz, korábban törpe szferoidális galaxisnak tekintették
Sextans C

Képsor[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Képsor a helyzetünkről az észlelhető világegyetemben
Képsor a helyzetünkről az észlelhető világegyetemben
Ugyanaz kisebb képen

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Lokális Galaxiscsoport témájú médiaállományokat.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Karachentsev, I. D.; Kashibadze, O. G. (2006.). „Masses of the local group and of the M81 group estimated from distortions in the local velocity field”. Astrophysics 49 (1), 3-18. o.  
  2. R. B. Tully (1982.). „The Local Supercluster”. Astrophysical Journal 257, 389-422. o.