Sagittarius elliptikus törpegalaxis

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sagittarius elliptikus törpegalaxis[1]
Megfigyelési adatok
Epocha J2000
Csillagkép Nyilas csillagkép
Rektaszcenzió 18h 55m 19,5s[2]
Deklináció –30° 32′ 43″[2]
Vöröseltolódás 140 ± ? km/s[2]
Távolság 20 ± 2 kpc, ami 65 ± 7 ezer [3][4]
Típus dSph(t) / E7[2]
Fizikai tulajdonságok
Abszolút fényesség –14,0m[5]
Más elnevezések

SagDEG[6], Sgr dSph, Sagittarius

Dwarf Spheroidal, Sgr I Dwarf[2]
Megjegyzések A Tejútrendszer kísérőgalaxisa

A Sagittarius elliptikus törpegalaxis (Sag DEG) a Tejútrendszer egy nyújtott, elliptikus, hurok alakú pályán mozgó kísérője, törpe szferoidális galaxis. Hozzávetőleg 10 000 fényév átmérőjű és jelenleg körülbelül 70 000 fényévre van a Földtől. Sarki pályán kering a Tejútrendszer magja körül, nagyjából 50 000 fényévre (harmadakkora távolságra, mint a Nagy Magellán-felhő). A Sag DEG-et nem szabad összekeverni a Sag DIG-gel, ami egy kis szabálytalan alakú galaxis 4 millió fényév távolságban.

Tulajdonságok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Messier 54 gömbhalmaz, amely valószínűleg a Sagittarius elliptikus törpegalaxis középpontjában helyezkedik el
A Palomar 12 gömbhalmaz, melyet valószínűleg a Tejútrendszer gravitációs hatása szakított ki mintegy másfél milliárd évvel ezelőtt a Sagittarius elliptikus törpegalaxisból. A Hubble űrtávcső képe.

A Virginiai– és a Massachusettsi Egyetem asztrofizikusai a 2 Micron All Sky Survey mérései által lassan felfedték a teljes hurok alakú szerkezetet. 2003-ban infravörös távcsövek és szuperszámítógépek segítségével Steven Majewski, Michael Skrutskie, és Martin Weinberg segítségével létrehoztak egy új csillagtérképet, ami megkülönbözteti a teljes Sag DEG pozícióját, szerkezetét, a csillagokban gazdag előtér és háttér tömegétől elkülönülő hurok alakú pályája alakját, mely közel derékszöget zár be galaxisunk síkjával.[7]

Ez az egyik legközelebbi kísérőgalaxis. Rendkívül alacsony a felületi fényessége. A Tejútrendszer központjával azonos látóirányban, galaxisunk ellentétes oldalán található. Ebből következően nagyon gyengén látszik, bár lefedi az égbolt jelentős területét. 1994-ben fedezte fel Rodrigo Ibata, Mike Irwin és Gerry Gilmore. 2003-ig a Sag DEG volt a Földhöz legközelebb eső kísérőgalaxis, de azóta megelőzte az újonnan felfedezett Canis Major-törpegalaxis.
Úgy tűnik, a Sag DEG egy idősebb galaxis, kevés csillagközi porral és nagyrészt nyugodt II. populációs csillagokkal, melyek öregebbek és fém-szegényebbek, a Tejútrendszer csillagaival összehasonlítva. Luminozitása 20–100 milliószorosa a Napénak, ezzel félúton van a Sculptor– és Fornax törpegalaxis között. Közös tulajdonságuk, hogy sok bennük a fősorozatról elfejlődött óriáscsillag és fehér törpe.[8]

Aktuális röppályája alapján a Sag DEG fő része a következő 100 millió éven belül áthalad a Tejút galaktikus lemezén, míg a hurok alakú ellipszis lassan kör alakú keringési pályára vált és idővel anyagát elnyeli a galaktikus lemez, melynek számított tömege tízezerszer nagyobb.

A Sag DEG csillagainak összetétele kísértetiesen emlékeztet a Nagy Magellán-felhő csillagpopulációjára. Ellenben a modellszámítások még nem igazolták a kutatók sejtését, hogy a két galaxisnak a távoli múltban lett volna egy közös őse. Tejútrendszer körüli pályájuk majdnem merőleges egymásra.[6]

Gömbhalmazok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sag DEG-nek négy ismert gömbhalmaza van. Egyikük az M54, mely látszólag a magjánál található. Továbbá dinamikusan kapcsolódik a fiatal Terzan 7, a Terzan 8 és Arp 2 fiatal halmazokhoz.[9]A kutatók szintén a Sag DEG-gel társítják a Palomar 12-t (Cohen 2004, Sbordone és társai, 2006) és Whiting 1 halmazokat is (Carraro és társai, 2007).[10]

Fémtartalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Sag DEG-nek változatos a csillagpopulációja. A legidősebb gömbhalmazoktól (15 milliárd év) egész a fiatal, néhány százmillió éves halmazokig terjed. Ez szintén alátámasztja a kor–metallicitás kapcsolatot, ahol az idős csillagok fémekben szegények ([Fe/H] = –1,6 ± 0,1), míg a legfiatalabb tagok szuper-csillagokban bővelkednek.[10][11]

A kis galaxis külső, a centrumától távoli részein rendkívül alacsony a csillagok nehézelem-tartalma, a kémiai összetétel pedig pontosan megfelel a Palomar 12 gömbhalmazra megállapított elemgyakoriságnak, ami sugallja, hogy a Pal 12 a törpegalaxisból szakadt ki, és vált a Tejútrendszer részévé.

A galaxis és pályája geometriája[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sok csillagász úgy gondolja, hogy a Sag DEG már elérte a széthullás egy előrehaladott állapotát, eredeti anyagának nagy része már közös a Tejúttal. Mindazonáltal a Sag DEG-nek szétszórt, elnyújtott ellipszisként még mindig egységes szerkezete van és úgy tűnik, közel sarki pályára állt a Tejútrendszer körül. A modellszámítások felvetették, hogy a galaxisból kiszakadt csillagok széthúzódnak egy hosszú csillagáramlásban a keringési pálya mentén. Ahogy Tejútrendszerünk árapályereje hat kísérőgalaxisára, úgy a Sag DEG is hat galaxisunk korongjára. Ahol kölcsönhat a két galaxis, ott a Tejút sík lemeze eldeformálódott.

Tudósok egy csoportja szerint a Sag DEG legalább tízszer haladt át a Tejútrendszer síkján, ennek ellenére galaxisunk árapályereje még nem tépte szét teljesen. 2006 júniusában a HESS Cserenkov Teleszkóppal – sötét anyag annihilációjának nyomait – nagy energiájú gammasugarakat mértek a Sag DEG felől, ami arra utal, hogy a sötét anyag magasabb koncentrációja tartja még egyben a galaxis megmaradt részét.[12]

1999-ben Johnston és társai arra következtettek, hogy a Sag DEG a Tejút körül keringett legalább 1 milliárd éve és ezalatt az idő alatt tömege 2 vagy 3 nagyságrenddel csökkent. A pályájáról úgy vélik, hogy galaktocentrikus keringési ideje 550-750 millió év között és távolságai ~13 és ~41 kpc (42,4 és 133,7 ezer fényév) között változnak. Az utolsó perigalaktikus pont ~50 millió évvel ezelőtt következett be. 1999-ben Jiang &Binney modellei alapján azt találta, hogy a Sag DEG és a Tejútrendszer kölcsönhatása több mint 200 kpc (650 000 fényév) távolságban kezdődhetett és ha kezdő tömege ~1011 naptömeg lehetett. A modell mindkét galaxis potenciális mezejét felhasználja, a Sag DEG csillagtörmelékei megfigyeléseinek sajátos mozgásában. Burton &Lockman 1999-ben nem talált semleges hidrogéngázt, ami kapcsolatos a Sag DEG-gel.[13]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. SIMBAD Astronomical Database. Results for Sagittarius Dwarf Spheroidal. (Hozzáférés: 2006. november 28.)
  2. ^ a b c d e NASA/IPAC Extragalactic Database. Results for Sagittarius Dwarf Spheroidal. (Hozzáférés: 2006. november 28.)
  3. I. D. Karachentsev, V. E. Karachentseva, W. K. Hutchmeier, D. I. Makarov (2004.). „A Catalog of Neighboring Galaxies”. Astronomical Journal 127, 2031-2068. o. DOI:10.1086/382905.  
  4. Karachentsev, I. D.; Kashibadze, O. G. (2006.). „Masses of the local group and of the M81 group estimated from distortions in the local velocity field”. Astrophysics 49 (1), 3-18. o. DOI:10.1007/s10511-006-0002-6.  
  5. A Tejútrendszer újabb kísérőgalaxisa
  6. ^ a b Sagittarius Dwarf Elliptical Galaxy / SagDEG
  7. http://www.astro.virginia.edu/~mfs4n/sgr/sgr_big.jpg
  8. Patkós László (1995.). „A Saggitarius törpegalaxis, Csillagászati évkönyv 1995, 131.o.”. Science News, 1994. április.  
  9. Family ties: Abundances in Terzan 7, a Sgr dSph globular cluster
  10. ^ a b (2007. szeptember 1.) „Chemical Abundances and Kinematics in Globular Clusters and Local Group Dwarf Galaxies and Their Implications for Formation Theories of the Galactic Halo”. The Publications of the Astronomical Society of the Pacific 119 (859), 939-961. o.  
  11. (2007. szeptember 1.) „The ACS Survey of Galactic Globular Clusters: M54 and Young Populations in the Sagittarius Dwarf Spheroidal Galaxy”. Astrophysical Journal Letters 667 (1), 57-60. o.  
  12. (2006.június.) „Observations of the Sagittarius Dwarf galaxy by the H.E.S.S. experiment and search for a Dark Matter signal”.  
  13. (2000. április 1.) „Updated Information on the Local Group”. The Publications of the Astronomical Society of the Pacific 112 (770), 529-536. o.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]