Kis Magellán-felhő

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Kis Magellán-felhő
Small magellanic cloud.jpg
Megfigyelési adatok
Epocha J2000
Csillagkép Tukán
Rektaszcenzió 00h 52m 44.8s[1]
Deklináció -72° 49′ 43″[1]
Vöröseltolódás 158 ± 4 km/s[1]
Távolság 197 ± 9 ezer[2] ,
61 ± 3 ezer pc
Típus SB(s)m pec[1]
Fizikai tulajdonságok
Más elnevezések SMC,[1] NGC 292,[1] PGC 3085,[1] Nubecula Minor[1]
Megjegyzések A Tejútrendszer egyik kísérőgalaxisa

A Kis Magellán-felhő (angolul Small Magellanic Cloud, rövidítve SMC) törpegalaxis, amely Tejútrendszerünk körül kering. Több százmillió csillagot tartalmaz. A Nagy Magellán-felhővel alkotnak párost, amitől nyugati irányban 20 foknyira található. A Lokális Galaxiscsoport kilencedik legnagyobb luminozitású objektuma.

Ferdinand Magellanról nevezték el, aki Föld körüli útja során figyelte meg a Nagy Magellán-felhővel együtt.

Egyes elméletek szerint a Kis Magellán-felhő szintén horgas spirálgalaxis lehetett, mint a Tejútrendszer, de ennek ereje szabálytalanná torzította alakját. A központi részében még mindig fel lehet fedezni a strukturált szerkezetet.

Henrietta Leavitt a Harvard College Observatory-ban 1893 és 1906 között cefeida változócsillagok százait fényképezte és figyelte meg a Magellán-felhőkben. Ezen csillagok vizsgálatával pontosították a köd távolságát.

Magellán-áramlat[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1972-ben fedezték fel a Kis Magellán-felhőből a Tejútrendszer felé irányuló gázáramot. Anyaga akkor szakadhatott ki a felhőből, mikor galaxisunk körüli keringésük során jóval közelebb voltak hozzánk és egymáshoz a két Magellán-felhő. A Magellán-áramlat több százezer fényév hosszú nyúlványt képez a keringési pálya mentén.[3]

Megfigyelési lehetőség[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A −73°-os deklinációjával szinte csak a déli félteke lakói láthatják vagy az északi félgömbről az egyenlítő közeléből. A Tukán csillagképben található és egy 3°-os homályos, világos foltként jelenik meg az éjszakai égen. Hasonlóan néz ki, mint a Tejút egy kis darabja. A felületi fényessége igen alacsony, így legjobb a városi fényektől mentes helyről észlelni.

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b c d e f g h NASA/IPAC Extragalactic Database. Results for Small Magellanic Cloud. (Hozzáférés: 2006. december 1.)
  2. Hilditch, R. W.; Howarth, I. D.; Harries, T. J. (2005.). „Forty eclipsing binaries in the Small Magellanic Cloud: fundamental parameters and Cloud distance”. Monthly Notices of the Royal Astronomical Society 357 (1), 304-324. o.  
  3. Csillagászati évkönyv 2008 - Szabados László: A Lokális Csoport (252.oldal). (Hozzáférés: 2008. április 4.)

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz Kis Magellán-felhő témájú médiaállományokat.