A Szentírás új világ fordítása

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
New World Translation of the Holy Scriptures
New World Translation of the Holy Scriptures

A Szentírás új világ fordítása (New World Translation of the Holy Scriptures, röviden NWT) a Biblia egyik modernizált nyelvű fordítása, melyet a Watchtower Bible and Tract Society of New York, Inc. és a International Bible Students Association ad ki.

Első kiadására 1950-ben került sor.

A magyar változat 2003-ban jelent meg az 1984-es angol nyelvű kiadás fordításaként.[1]

Jellegzetességei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A különböző kiadások nagy mértékben hasonlítanak egymáshoz. A fedőlap sötétzöld vagy fekete színű (a puha borítós olcsóbb változatnak barna), arany színnel jelenik meg a cím, a „Szentírás” szó nagyobb betűmérettel, mint a cím többi része. Az első fedőlap belső részén az ókori világ térképe, a hátsó fedőlap belső részén pedig Pál apostol utazásainak útvonala látható.

Az Ószövetség a Biblia Hebraica (Rudolf Kittel) szövegén alapul, amely a legrégebbi Leningrádi kódexnek nevezett Bibliának átirata. Az Újszövetség alapja a Brooke Foss Westcott és Fenton John Anthony Hort-féle The New Testament in the Original Greek elnevezésű Biblia. Felhasználták a Biblia Hebraica Stuttgartensia, Novum Testamentum Graece, Lexicon Hebraicum Veteris Testamenti (Zorell, 1984) és más munkákat.

A kiadás célja a készítői szerint inkább irodalmi interpretálás mintsem magyarázó fordítás.[2] Minden egyes héber, ill. görög szónak egy angol szót igyekeztek megfeleltetni, ahol ez nem volt lehetséges, ott körülírták a kifejezést.

Azonban hiányoznak a protestáns szóhasználatban apokrifeknek nevezett könyvek fordításai, amelyek katolikus Bibliában szerepelnek (ún. Deuterokanonikus könyvek), mivel a fordítók úgy hiszik, hogy azok egyáltalán nem illeszthetőek bele a kánonba. Ennek ellenére a Jób könyve 42. fejezet 17. versét a Septuaginta fordításból vették bele.[3] Továbbá olyan vitatott részeket is tartalmaz, mint a Márk 16:8 és a János 7:53 – János 8:11.

Az Ótestamentumot gyakran „a héber–arámi iratok”, az Újtestamentumot pedig „a keresztény görög iratok” néven említik, de ezeket semmiképpen sem szabad összetéveszteni a héber, a görög vagy a Septuaginta változatok szövegével.

A legtöbb Bibliától eltérően nincs elválasztó oldal a két Testamentum között.

Jehova az Ószövetségben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A judaizmusban leggyakrabban használt változatban, a masszoréta szöveghagyományban Isten nevére a Tetragrammatonnal („YHWH") 6 828 alkalommal hivatkoznak. A legtöbb angol fordítás a „LORD”, a magyarok az „Úr” és egyéb feltételezett jelentésekkel, esetleg pontozással helyettesítik.[4][5] Ritkán előfordul a „Jehovah", „Jehova” vagy „Yahweh” is.

Ebben a kérdésben a NWT eltér a legtöbb fordítástól; következetesen használja a mind az 6 828 helyen Jehova elnevezés az adott fordítás nyelvének megfelelő változatát. Úgy vélik, hogy ez egy személynév, és ez a kiejtés adja vissza a legpontosabban az eredeti hangzását.[6] Ezen felül még 145 helyen szerepeltetik a kifejezést, mivel a fordítás készítői úgy vélték, hogy a névnek ott is szerepelnie kellett volna. Állításuk szerint ezeket az extra neveket Christian David Ginsburg tanulmánya alapján helyezték el[forrás?].

Az Ószövetség ókori görög fordítása, a Septuaginta (LXX) egyes korai töredékei tartalmazták a héber betűket, a tetragrammatont, azonban a későbbi teljes másolatok nem.[7][8] A LXX a diaszpórában élő, a hébert már csak liturgikus nyelvként ismerő és használó zsidóknak készült. Ők maguk, amikor a JHVH szóhoz értek a görög szövegben, minden bizonnyal küriosz-t vagy theosz-t mondtak. A LXX a Héber Iratok (az Ószövetség) ógörög fordítása, és a Keresztény Görög Iratok (az Újszövetség) nem tartoznak bele.

Jehova az Újszövetségben[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Nem létezik egyetlen görög nyelvű Újszövetség-töredék sem, amely akárcsak egyetlen héber betűt vagy a JHVH görögös átírását tartalmazná. Az egyik legrégebbi a „Chester Beatty Papyrus”, amely 200 körül keletkezett, és Szent Pál kilenc levelét tartalmazza. Azonban egyik sem tartalmaz héber betűket, de még csak átiratokat sem.

Bár nincs történelmi feljegyzés arról, hogy valaha is létezett volna ilyen újszövetségi szöveg, vagy hogy valaha bárki is látott volna ilyesmit, a New World Bible Translation Committee azon az állásponton van, hogy a név bizonyára el lett távolítva az első század végére. Ez azonban igen vitatott. George Howard professzor (University of Georgia) ezt írta a Journal of Biblical Literature-ben arról, hogyan használták a tetragrammát a Keresztény Görög Iratokban: (…) "A következő oldalakon egy arra vonatkozó elméletet vázolunk fel, hogy eredetileg az isteni nevet, a JHVH-t (és talán annak rövidítéseit) írták ott, ahol az Úsz-ben idéztek az Ószövetségből, vagy utaltak rá, és hogy az idők folyamán ezt a nevet főleg a pótlólagos KSZ-szal [a Kü’ri·osz {’Úr’} szó rövidítésével] helyettesítették."[9] Noha Howard professzor elmélete szakmai körökben megmaradt annak, ami volt: hipotézisnek, bizonyítatlan feltételezésnek; ezzel kapcsolatban az Őrtorony Társulat kijelentette: "A fentiekkel mi is egyetértünk, azzal a különbséggel, hogy ezt a véleményt nem "elméletnek" tekintjük, hanem a bibliai kéziratok továbbadására vonatkozó történelmi tények bemutatásának."[10] Ezt figyelembe véve a bizottság 237 alkalommal élt a név használatával. 13 esetben a Theos, a többi esetben a Kyrios szavak helyett. A bizottság a következőket hozza föl a kibővítés védelmében:

Kiadások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az NWT hatvankét nyelven jelent meg a mai napig. Ezek az angol nyelvű változat fordításai, de tartalmaznak több héber és görög szó jelentését magyarázó jegyzetet, cikket.[11]

2014. március 1. óta az Új világ fordítás 121 nyelven olvasható. Összesen 208.366.928 példányban adták ki. A más nyelvű fordítások az angolt veszik alapul, de összevetették a héberrel és göröggel.[12][13][14]

A Szentírás teljes fordítása a következő nyelveken érhető el: afrikaans, albán, angol (Braille-írással is), arab, bemba, bolgár, cseh, cseva, csvana, dán, efik, finn, francia, görög, grúz, holland, horvát, igbo, ilokano, indonéz, japán, joruba, kínai (standard, egyszerűsített, pinjin), kinyarvanda, kirgiz, koreai, lengyel, lingala, macedón, magyar, malgas, máltai, német, norvég, olasz, orosz, oszét, örmény, pedi, portugál (Braille-írással is), román, rundi, sona, spanyol (Braille-írással is), sranan, svéd, szamoai, szebuano, szerb (cirill és latin betűkkel is), szingaléz, szlovák, szlovén, szongai, szoto, szuahéli, tagalog, török, tvi (akvapem és aszante), xhosza, és zulu.

A következő nyelveken csak a Keresztény Görög Iratok új világ fordítása jelent meg 2011-ig: amerikai jelnyelv (DVD-n), amhara, azerbajdzsán (cirill és latin betűkkel is), brazil jelnyelv (DVD-n), burmai, észt, eve, fidzsi, ganda, gun, haiti kreol, hiligaynon, hindi, hiri-motu, kannada, kaonde, kazakh, khmer, kiribati, kolumbiai jelnyelv (DVD-n), lett, litván, lozi, luvale, malajálam, mexikói jelnyelv (DVD-n), nepáli, olasz Braille, olasz jelnyelv (DVD-n), orosz jelnyelv, (DVD-n), pandzsábi, pangaszinam, papiamentu (Curaçao), szango, tamil, thai, tok-piszin, tonga (Zambia), tumbuka, Tuvalu, ukrán, üzbég, és vietnami.

Kritikusok és támogatók[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Jehova Tanúi szerint ez a fordítás adja vissza a leghitelesebben a héber-arámi és görög eredeti szövegek jelentését.

Több bibliatudós azt állítja, hogy a fordítás teológiailag elfogult.[15]

Jason BeDuhn könyvét[16] – mint külsős semleges tudós – az egyház tagjai gyakran használják, hogy alátámasszák a fordítás hitelességét. Azt írta: “While it is difficult to quantify this sort of analysis, it can be said the NW[T] emerges as the most accurate of the translations compared.”[17] Azonban az Őrtorony a szövegkörnyezetéből kiragadva idézi Mr. BeDuhn megállapításait, és csak azokat a részeket említve, amelyek az Új világ fordítás pozitívumával foglalkozik. Egyébként Mr. BeDuhn döntően a Héber Iratokat azaz Ószövetséget említi jó fordításként, míg az ÚVF vitatott részei, amelyeket teológiai elfogultságból származó ferdítésnek tekintenek sokan, az Újszövetség verseiben vannak. BeDuhn egyébként nem görög-tudós, hanem vallástanár, akinek nem nyelvészeti, hanem vallástudományi diplomái vannak, és ezen a szakterületen folytat oktatást.

A fordítók továbbra is névtelenek kívánnak maradni. Raymond Franz – a Vezető Testület korábbi tagja – azt állította, hogy a New World Bible Translation Committee öt tagú volt:[18]

William Cetnar – aki abban az időben a központban dolgozott – azt állítja, hogy Milton George Henschel is a Bizottság tagja volt.[19]

Gyakran azzal vádolják a készítőket, hogy csupán Franznek volt bibliai nyelvekből végzettsége. Vitatott, hogy ilyen kicsi bizottság nem lehetett képes minőségi munkát végigvinni.[20] Jehova Tanúi erre úgy válaszolnak, hogy a fordítást és ne a készítőit tekintsék a kritikusok[21]

A Magyar Bibliatársulat közleményben határolódott el az újszövetségi iratokat közlő „A Keresztény Görög Iratok új világ fordítása” című kiadványtól, és a teljes Szentírást közlő folytatástól is.[22]

Könyvészeti adatok[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Magyar kiadás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Szentírás új világ fordítása, Watchtower Bible and Tract Society of New York, Brooklyn, 2003, 1847 oldal.

Jegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz A Szentírás új világ fordítása témájú médiaállományokat.
  1. A Szentírás új világ fordítása (watchtowe bible and tract society of New York, inc.) p. 3.
  2. Introduction to the NWT Reference Edition page 7.
  3. New World Translation Reference Version
  4. J. M. Powis Smith és Edgar J. Goodspeed 1935-ös bibliafordítása így magyarázta: „Ebben a fordításban az ortodox zsidó hagyományt követtük, és a Jahve helyére azt írtuk, hogy az Úr, a Jahve, az Úr helyébe pedig azt, hogy Úristen. Ahol az eredeti Jahve helyett úr vagy isten áll, kiskapitális betűkkel írtuk.”
  5. A Revised Standard Version előszava: „A bizottság két okból visszatért a közismertebb King James változatbeli fordításhoz [kihagyta Isten nevét]: (1) a „Jehova” forma nem felel meg pontosan a név egy változatának sem, amit héberül használtak; és (2) a zsidóságban már a kereszténység előtt felhagytak azzal, hogy tulajdonnévvel jelöljék az egyetlen Istent, mintha létezne több isten is, ezért a keresztény egyház számára nem lenne helyénvaló eltérni ettől.”
  6. Insight on the Scriptures Vol 2 p. 5
  7. Brenton, Sir Lancelot Charles Lee, Trans. The Septuagint with Apocrypha: Greek and English, Facs, Hendrickson. (London: Samuel Bagster & Sons, 1851).
  8. The New International Dictionary of New Testament Theology Volume 2, page 512
  9. Journal of Biblical Literature 96. évf., 1977; 63. o.).
  10. Új világ fordítás – Függelék
  11. Jehovah’s Witnesses—Proclaimers of God’s Kingdom (1993) Chap. 27 p.611 subheading Translation Into Other Languages.
  12. Beszámoló az évi közgyűlésről „Isten könyve kincs”
  13. Szamoai PDF -- világ nyelveken
  14. www.jw-media.org
  15. See Ankerberg, John and John Weldon, 2003, The New World Translation of the Jehovah's Witnesses, accessible from this site, which quotes a number of scholars regarding alleged theological bias of the New World Translation.
  16. BeDuhn, Jason D. Truth in Translation: Accuracy and Bias in English Translations of the New Testament, 2004
  17. Truth in Translation: Accuracy and Bias in English Translations of the New Testament, p.163
  18. For an Answer: Chrsitian Apologetics - Franz, LaSor, and the NWT
  19. Focus On The Faulty
  20. See this page
  21. Reasoning from the Scriptures, Brooklyn, 1989, p. 277
  22. A nyilatkozat szövege az Apológia Alapítvány által tett megjegyzésekkel

Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]