Szmoljani csata
| Szmoljani csata | |||
 | |||
| Konfliktus | Napóleoni háborúk | ||
| Időpont | 1812. november 13–14. | ||
| Helyszín | Orosz Birodalom, Szmoljani, ma Szmaljani Fehéroroszországban | ||
| Eredmény | orosz győzelem | ||
| Szemben álló felek | |||
| |||
| Parancsnokok | |||
| |||
| Szemben álló erők | |||
| |||
| Veszteségek | |||
| |||
 é. sz. 52° 33′, k. h. 24° 35′Koordináták: é. sz. 52° 33′, k. h. 24° 35′ | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szmoljani csata témájú médiaállományokat. | |||
.svg){kind=small}
| Oroszországi hadjárat (1812) |
|---|
|
Szaltanovka • Osztrovno • Kobrin • Gorogyecsno • Kljasztici • Szmolenszk • Polock (1) • Valutyino • Borogyinó • Tarutyinó • Malojaroszlavec • Polock (2) • Csasniki • Vjazma • Szmoljani • Krasznij • Berezina |
A szmoljani csata 1812. november 13–14-én zajlott le, Napóleon oroszországi hadjárata során. Az oroszok Peter Wittgenstein tábornok vezetésével legyőzték a Victor és a Nicholas Oudinot marsall parancsnoksága alatt harcoló francia erőket (Oudinot alatt hollandok is harcoltak az oroszok ellen). Ez a csata volt az utolsó erőfeszítése a franciáknak, hogy ismét kiépítsék az északi, az úgynevezett „Daugava-vonalat”. Korábban, a franciákat már kétszer is legyőzték ebben a szektorban a második polocki és a csasniki csatában .
Háttér[szerkesztés]
Victor marsall csasniki csata vereségéből kiindulva, Napóleon császár – aki elkeseredett az északi hadi helyzet és a korábbi polocki francia vereség miatt – elrendelte tábornokának, hogy támadja meg és űzze Wittgenstein seregét vissza.[1]
A szmoljani csata idején a francia császár a szétesőben lévő Grande Armée nyugati, biztonságos elhelyezését tervezte Minszkben. Annak érdekében, hogy végrehajtsa ezt a tervet, a Grande Armee tervezett útvonalán a visszavonulást is biztosítani kellett. Wittgenstein tábornok állásai Bobrujszknál voltak, Csasnikinél csak 40 mérföldre északra. Napóleonnak egy város elfoglalását kellett biztosítani annak érdekében, hogy a legfontosabb francia hadsereget eljuttassa Minszkbe.
Victor, Napóleon parancsára összehangolta a IX. hadtest, a VI. hadtest és a II. hadtest tevékenységét Oudinot marsallal.[2] Az eredeti francia haditerv, Napóleon parancsára és Viktor jóváhagyásával, nem tervezett Wittgenstein elleni frontális támadást, hanem csak egyetlen hadtest támadta volna az oroszok szárnyát, míg a másik hadtest frontális támadást indított volna. Ez a tervet azonban Oudinot sugallatára megváltoztatták, aki úgy gondolta, hogy előnyösebb Wittgensteint frontálisan támadni.
A csata[szerkesztés]
A csata előtt a két vezérkar hangulata egymás szöges ellentéte volt: a franciák bizonytalankodtak, a visszavonulást részesítették előnyben, eluralkodott köztük a pesszimizmus. Az oroszok magasabb erkölcsűnek tartották magukat az ellenségnél, tele voltak önbizalommal és büszkeséggel.
A csata november 13-án a közeli Akszenzi falunál kezdődött és a franciák számára szerencsésen alakult. Partenoux tábornok 6 000 fős hadosztálya megtámadta Wittgenstein seregének Alekszejev tábornok vezette előőrsét. Mindkét oldalon kb. 500 fő volt a veszteség, az oroszok kénytelenek voltak visszavonulni Szmoljaniba. Másnap, november 14-én kemény harcok árán Victor marsall 5000 fős csapatai elfoglalták a várost. De a franciák kénytelenek voltak visszavonulni, mert Wittgenstein jobb szárnya ellentámadást indított és kiverték a franciákat a városból. Közben egy kisebb különítmény Pocsavizinél sikeresen lekötötte Oudinot erőit, aki így nem tudott Victor segítségére sietni. Mindkét fél visszatért eredeti pozíciójába, körülbelül ugyanakkora, 3000 fős veszteséggel. A következő napon, 15-én Victor visszavonult 20 mérföldnyire, dél felé. Cserejához.[3]
Következmények[szerkesztés]
Wittgenstein nem fogott bele azonnal a legyőzött ellenség üldözésébe. Győzelme után tartalékolta erőit, hogy akkor támadja meg a Grande Armée-t, amikor az áthaladt Bobron, csak 40 mérföldre délre az ő csasniki pozícióitól. Victor és Oudinot visszavonulása komoly veszélyt jelentett a nagy hadseregre, ez újabb súlyos csapás volt Napóleon számára. A szmoliani vereség a franciák minden reményét szétzúzta, hogy helyreállítsák az északi „Daugava-vonalat”, a Daugava (Dvina) folyó mentén.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ 1812 Napoleon’s Russian Campaign, Richard K. Riehn, John Wiley & Sons, Inc., ISBN 0-471-54302-0
- ↑ The War of the Two Emperors, Curtis Cate, Random House, New York, ISBN 0-394-53670-3
- ↑ # Napoleon In Russia: A Concise History of 1812, 2004, Digby Smith, Pen & Sword Military, ISBN 1-84415-089-5
Fordítás[szerkesztés]
- Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of Smoliani című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
| A forradalomtól a konzulátusig (1795–1804) |   | |
|---|---|---|
| A Császárság (1804–1814) | Napóleon koronázása (1804) · Első Francia Császárság (1804–1814) · Németországi hadjárat (1805) · Rajnai Szövetség (1806) · Poroszországi és lengyelországi hadjárat (1806–1807) · Félszigeti háború (1808–1814) · Németországi és ausztriai hadjárat (1809) · Orosz–török háború (1806–12) · Ágyúnaszád-háború (1807–14) · Finn háború (1808–1809) · Oroszországi hadjárat (1812) · Németországi hadjárat (1813) · Észak-franciaországi hadjárat (1814) | |
| Hanyatlás és bukás (1814–1815) | ||
| Koalíciós háborúk (1792–1815) | ||
