Mainz ostroma (1793)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Ugrás a navigációhoz Ugrás a kereséshez
Mainz ostroma (1793)
Első koalíciós háború
Die Belagerung von 1793 a.jpg
Dátum 1793. április 14.július 23.
Helyszín Mainz, napjainkban: Németország
Eredmény koalíciós győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg FranciaországFlag of the Habsburg Monarchy.svg Habsburg Birodalom
Flag of Prussia (1892-1918).svg Porosz Királyság
Flag of Saxony (state).svg Szász Királyság
Flag of Hesse.svg Hessen
Parancsnokok
Flag of France.svg Ignace d’Oyré
Alexandre de Beauharnais
von Kalckreuth tábornagy
Flag of Prussia (1892-1918).svg Brunswick hercege
Haderők
23 000 katona,
184 ágyú
36 000 katona,
később 44 000 katona
207 ágyú
Veszteségek
4000 halott vagy sebesült3000 halott vagy sebesült
A Wikimédia Commons tartalmaz Mainz ostroma témájú médiaállományokat.

Mainz ostroma 1793. április 14.július 23. között zajlott le, Poroszország, Ausztria és más német államok serege fogta ostrom alá és ejtette fogságba Mainznál a francia forradalmi erőket. A szövetségesek, különösen a poroszok, először megpróbálkoztak a tárgyalásokkal, de ez nem vezetett eredményre, így a város ágyúzása június 17-én éjszaka elkezdődött.

A város ostroma sokkolta a polgárokat. A települést a francia háborús tanács irányította április 2. óta. A városi közigazgatást kitelepítették július 13-án, ez növelte a makacsságot a megmaradt lakosságban. Mivel felmentő sereg nem érkezett, a háborús tanács kénytelen volt megkezdeni a tárgyalásokat a szövetséges erőkkel július 17-én, a többi katona július 23-án kapitulált.

Csaknem 19 000 fős francia sereg adta meg magát az ostrom végén, de engedélyt kaptak, hogy visszatérjenek Franciaországba, ha megígérték, hogy a szövetségesek elleni küzdelemben nem vesznek részt egy évig. Következésképpen őket használták a francia royalisták ellen Vendée-ban, Franciaországban. A várost elhagyva a La Marseillaise-t énekelték, „Chant de guerre de l’Armée du Rhin”-t.

A Mainzi Köztársaság az első demokratikus állam volt (amit utóbb meg is szüntettek) német földön. Mainz porosz parancsnokot kapott a város irányítására. A ágyúzások pusztító nyomokat hagytak a városképben: számos polgári épületet és főúri palotát ért kár: a Favorite kastélyt, a Provost katedrálist, a Liebfrauen- és a Jézus Társasága templom megsemmisült, valamint a Szent Kereszt, a Szent Jakab bencés apátság, a Citadella. A székesegyház is erősen megsérült.

Az ostrommal kapcsolatos személyek[szerkesztés]

Fordítás[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Siege of Mainz (1793) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források[szerkesztés]

  • Smith, D. The Greenhill Napoleonic Wars Data Book. Greenhill Books, 1998.
  • Johann Wolfgang von Goethe: Die Belagerung von Mainz. (de)
  • Raymond Schmittlein: Un Recit de Guerre de Goethe le Siege de Mayence II. Editions Art et Science. Mayence. 1951. (fr)
  • Arthur Chuquet: The Wars of the Revolution: The Siege of Mainz and the French Occupation of the Rhineland 1792-93