Vogézeki csata

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Jump to navigation Jump to search
Vogézeki csata
Koalíciós háborúk
Dátum 1794. július 13.
Helyszín Vogézek, Franciaország
Eredmény francia győzelem
Harcoló felek
Flag of France.svg FranciaországFlag of Prussia (1892-1918).svgPoroszország
Flag of Saxony.svgSzászország
Wappen Kaisertum Österreich 1815 (Klein).png Habsburg Birodalom
Parancsnokok
Claude Ignace François Michaud
Louis Charles Antoine Desaix
Laurent de Gouvion-Saint-Cyr
Wichard Joachim Heinrich von Möllendorf
Friedrich Adolf Graf von Kalckreuth
Gebhard Leberecht von Blücher
Haderők
115 00070 000
Veszteségek
ismeretlenismeretlen

A vogézeki csata vagy másik nevén tripstadti csata 1794. július 13-án zajlott le Franciaország keleti részén, a Vogézekben.

Előzmények[szerkesztés]

1794. júliusában a Francia Köztársaság már két éve viselt hadat, és abban az időben a sorsa is drámaian megváltozott. A kezdeti kudarcok után a forradalmi seregek talpra álltak, a háború megváltozott Franciaország javára, Lazare Carnot kinevezésével a Közjóléti Bizottság (Comité de salut public) hadügyi miniszterévé. A hadkötelezettség vagy a tömeges behívás bevezetését követően a francia seregek létszáma mintegy 800 000-re növekedett. A frontvonalakon lévő csapatokkal együtt 1,4 és 1,6 millió katona állt fegyverben. Ezek 13 fő harcmezőn küzdöttek.

A legnagyobb ezek közül a Rajnai-hadsereg, amely 1794. júliusában összesen mintegy 115.000 főből állt Michaud tábornok vezetése alatt. Ez a hadsereg a Rajna mentén került bevetésre mintegy 70 kilométer hosszú frontvonalon a kb. 70 000 főből álló, Möllendorf porosz tábornok vezette szövetséges (porosz-osztrák-szász)sereg ellen, amely erős védállásokat épített ki a hegyes terepen. A szövetségesek vonalának közepén Trippstadt városa állt.

A csata[szerkesztés]

Július 2-án Michaud támadást indított végig az egész fronton. A francia hadsereget mindenütt megállították, kivéve a jobb szárnyon, ahol a fiatal hadosztály parancsnok, Louis Desaix sikeresen nyomta vissza a szövetséges szárnyat. De ez a balszárny elszigetelt maradt és Báden hercege valamint a későbbi waterloo-i hős, Blücher ellentámadással fordított a helyzeten, mintegy 1000 főnyi veszteséget szenvedve. A nap végére a seregek körülbelül ugyanolyan helyzetben voltak, mint a csata kezdetén.

Carnot parancsára Michaud második offenzívát indított július 13-án. A francia vonal jobb szárnyán Laurent de Gouvion-Saint-Cyr tábornok - a későbbi napóleoni marsall - elfoglalta Kaiserslautern falut támogatva Desaix divíziójának tüzérségét. A centrumban Taponnier francia tábornok hadosztálya meghátrálásra kényszerítette von Hohenlohe herceg porosz hadtestét Tripstadtnál, míg a balszárnyon a francia előrenyomultak, hogy megtörjék a szövetséges vonalat, ezzel lehetetlenné tették Kalckreuth tábornoknak, hogy segítsen Hohenlohének. Taponnier támadása Tripstadtnál bizonyult döntőnek, mert az osztrákok nem tudták támogatni a poroszokat.

Következmények[szerkesztés]

Möllendorf tábornok elrendelte az erők átcsoportosítását a Rajnától keletre a július 13-14 virradó éjszakán, ezzel kivonva minden szövetséges erót a nyugati partról. A 16. Kalckreuth egység és Hohenlohe egyesült Möllendorf hadseregének zömével, de nem próbálta menteni a helyzetet egészen szeptemberig, amikor Hohenlohe sikeresen rajtaütött Michaud hadseregének egy kisebb részén. Ezt a későbbi sikert azonban nem követte több, és mind a két fél megelégedettségre az erők helyzete nem változott a fronton.

Források[szerkesztés]

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Battle of the Vosges című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.