Itáliai hadjárat (1799–1800)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Bonaparte 2. itáliai hadjárata
A marengói csata, Louis-François Lejeune festménye
A marengói csata, Louis-François Lejeune festménye
Dátum 1800 Május 21
1801.február 9.
Helyszín Közép-Európa
Casus belli Franciaország igényt tart az elveszített területkre és megpróbálja visszaszerezni azokat
Eredmény Franciaország visszaszerzi a Suvorov által elvett Francia területeket.
Terület-
változások
Fraciaország megszerzi Észak-Itáliát
Harcoló felek
Flag of France.svg Franciaország Flag of the Habsburg Monarchy.svg Habsburg Birodalom
Parancsnokok
Jean Auguste Dominique Ingres 016.jpg
Napóleon Flag of France.svg JEAN BAPTISTE JOURDAN (1762-1833).jpg
JourdanFlag of France.svg
Jean-Victor Moreau.jpg
MoreauFlag of France.svg
Jean lannes.jpg
Lannes Flag of France.svg
Jacques-macdonald.jpg
Macdonald Flag of France.svg
Général Barthélemy Catherine Joubert 2.jpg
JoubertFlag of France.svg
Andre-massena.jpg
Masséna Flag of France.svg
Steuben - Louis-Charles-Antoine Desaix, capitaine au 46e régiment de ligne en 1792 (1768-1800).jpg
DesaixFlag of France.svg
Karl Austria Teschen 1771 1847 color.jpg
Károly főherceg Flag of the Habsburg Monarchy.svg
Peter Karl Ott von Bátorkéz.jpg
Peter Karl Flag of the Habsburg Monarchy.svg
Von Melas.jpg
Melas Flag of the Habsburg Monarchy.svg
Pal Kray.jpg
Kray Pál Flag of the Habsburg Monarchy.svg
Leopold Kupelwieser 001.jpg
János főherceg Flag of the Habsburg Monarchy.svg
Haderők
20 000-33 000 30 000-38 000
Veszteségek
10 000-12 000 11 000- 15 000

Előzmények[szerkesztés]

Ameddig Napóleon Egyiptomban harcolt az ellenségekkel, addig Szuvorov visszahódította az Itáliában elnyert francia területeket. Mikor ezt megtudta a fiatal tábornok otthagyta Egyiptomot és azzal a szándékkal szállt hajóra, hogy mikor hazatér megszüneti a direktóriumot. Ez a nap volt Brumaire 18-19. Napóleonból első konzul lett, egész Franciaország a lábai előtt hevert. 1800 tavaszán azonnal hadba kellett vonuljon, újra meg kellett szerezni Észak-Itáliát. A francia kormány sorsa függött a hadjárat sikerétől. Ha a hadjárat sikerrel jár, Franciaország előtt megnyílik az út Európába és a nagyhatalmak békét kell kössenek a franciákkal. Ha a hadjárat elbukik a Bourbon-ház és a feudális rendszer újra visszatér.

A Hadjárat[szerkesztés]

Napóleon nagy jelentőséget tulajdonított annak, hogy Szuvorov már nem vesz részt harcban ugyanis meghalt és az Alekszandr Nyevszkij kolostorban temették el. Ezúttal Melasal kellett felvegye a versenyt. Az osztrákok az Észak-Itáliai hadszíntér déli részén sorakoztak fel, Genova ostromára készültek ugyanis Melas nem gondolta volna hogy Napóleon Svájcon a Nagy Szent Bernát-hágón át fogja megindítani fő támadást. De az Első Konzul pont ezt az utat választotta, május 16-án az Alpok lábánál voltak. Május 21-én a hadsereg zöme átkelt az Alpokon. Eközben a Franciák előőrsei már csatároztak a gyenge osztrák védőkkel. Az osztrákokat szétverték a Franciák. Május utolsó napjaiban átkelt az egész sereg és felvonult az osztrákok háta mögé. Bonaparte azonnal megtámadta Milánót. Június 2-án elfoglalta a várost s rögtön azután Páviát, Cremonát, Bresciat és még egy csomó kisebb falut, várost. Mindenhol visszaverte az Osztrák seregeket.

Genova Ostroma

Melas nagy erőfeszítések árán de eközben bevette Genovát, de mivel Napóleon megjelent Lombardiában nem nagy hasznukat vették. Melas minden erejével Bonaparte ellen vonult és egy Marengo nevű falu mellett csaptak össze. Napóleon ezt a helyet jelölte ki 1800 telén a csatára. És valóban 1800 június 14.-én itt csaptak össze.A csatának beláthatatlan következménye lehet.

A királypártiak meg voltak győződve, hogy Napóleon elveszik az Alpok-ban vagy a Habsburgok szétverik a Francia sereget. Ha ez bekövetkezik a Franciák meg kell birkózzanak egy Dél-Franciaországi invázióval és egy angol partraszállással is. A Francia tábornokok is hamar megértették,hogy mi forog kockán. Ami a két hadsereg erejét illeti: Napóleonnak csak 20.000 katonája volt tüzérsége alig számbavehető ágyúi száma 15, ellenben Melasnak kipihent és jól felszerelt 30.000 katonája volt és 100 ágyúja. 1800 júnus 14.-én kezdődött az ütközet.A Habsburgok túlereje hamar észrevehető volt.

Desaix halála

A Franciák és az Osztrákok is sok embert vesztettek,és a Franciák meg is hátráltak.3 órakkor Melas levelet küldött Bécsbe,azzal a szöveggel,hogy a csatát megnyerték sok zsákmányt és hadifoglyot ejtettek.

Ám a csatának nem volt vége de a Francia vezérkar megzavarodott,viszont Napóleon nyugodt volt csak azt hajtogatta,hogy a csatának még nincs vége.4 órakkor Desaix † akit Napóleon délre küldött, hogy elvágja az ellenség visszavonulási útját Genoa felé,az ágyúdörej hallatán megfordúlt és Napóleon segítségére sietett .Éppen a döntő pillanatban érkezett.Az Osztrákok már az ebédhez készülődtek amikor Desaix hadba vetette seregét.5-kor már az Osztrák sereg fejvesztve menekültek sarkukban a Franciákkal. Desaix már a roham első percében elesett.Ekkor látták Napóleont elősször sírni. Eközben a Bécsi udvar örömmámorban úszott... Egészen addig míg a 2. futár meg nem jött az új hírrel.

Források[szerkesztés]

  • J. Tarle. Napóleon. Gondolat Kiadó (1961)