„Közép-Európa” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Nemzetközi katalógusok |
→Országai: visszatérés a korábbi szövegezéshez, ismétlődések kiküszöbölésére |
||
28. sor: | 28. sor: | ||
Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül [[Nyugat-Közép-Európa]] és [[Kelet-Közép-Európa]] különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja). |
Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül [[Nyugat-Közép-Európa]] és [[Kelet-Közép-Európa]] különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja). |
||
Időnként Közép-Európához sorolják a következő országokat |
Időnként Közép-Európához sorolják a következő országokat vagy egyes részüket: |
||
* {{Fehéroroszország}} ([[hrodnai terület]] és [[breszti terület]]) |
* {{Fehéroroszország}} ([[hrodnai terület]] és [[breszti terület]]) |
||
* {{Zászló|Francia}} [[Franciaország]] ([[Elzász]] és [[Lotaringia]] keleti részeit) |
* {{Zászló|Francia}} [[Franciaország]] ([[Elzász]] és [[Lotaringia]] keleti részeit) |
||
* {{Zászló|Horvát}} [[Horvátország]] (földrajzilag a [[Száva|Szávától]] északra eső területek és az [[Isztriai-félsziget]]; történelmileg közép-európai országnak tekinthető) |
* {{Zászló|Horvát}} [[Horvátország]] (földrajzilag a [[Száva|Szávától]] északra eső területek és az [[Isztriai-félsziget]]; történelmileg közép-európai országnak tekinthető) |
||
* {{Zászló|Litván}} [[Litvánia]] (észak-európai országnak szokták tekinteni, de történelmileg inkább közép-európai) |
|||
⚫ | |||
* {{Zászló|Olasz}} [[Olaszország]] (északi, alpesi területeit, [[Bolzano autonóm megye|Bolzano]], [[Trieszt]], [[Friuli-Venezia Giulia]], [[Trentino-Alto Adige]]) |
* {{Zászló|Olasz}} [[Olaszország]] (északi, alpesi területeit, [[Bolzano autonóm megye|Bolzano]], [[Trieszt]], [[Friuli-Venezia Giulia]], [[Trentino-Alto Adige]]) |
||
* {{Zászló|Orosz}} [[Oroszország]] ([[kalinyingrádi terület]]) |
* {{Zászló|Orosz}} [[Oroszország]] ([[kalinyingrádi terület]]) |
||
40. sor: | 38. sor: | ||
* {{Zászló|Ukrán}} [[Ukrajna]] ([[Kárpátalja]], [[Galícia]], [[Bukovina]]) |
* {{Zászló|Ukrán}} [[Ukrajna]] ([[Kárpátalja]], [[Galícia]], [[Bukovina]]) |
||
Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a [[balti országok]]at is |
Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a [[balti országok]]at is, bár földrajzilag inkább [[Észak-Európa|Észak-Európához]] tartoznak: |
||
* {{zászló|Észt}} [[Észtország]] (a legkevésbé tekinthető közép-európainak a három ország közül) |
|||
* {{zászló|Lett}} [[Lettország]] |
|||
* {{Zászló|Litván}} [[Litvánia]] (a leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül) |
|||
A [[Benelux államok]]at ( |
A [[Benelux államok]]at (általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket: |
||
* {{Belgium}} |
|||
* {{Hollandia}} |
|||
⚫ | |||
== Természeti képe == |
== Természeti képe == |
A lap 2017. január 28., 13:09-kori változata
Közép-Európa Európának a Kelet- és Nyugat-Európa közé eső régiója.
Országai
Más rendszerezések szerint Közép-Európán belül Nyugat-Közép-Európa és Kelet-Közép-Európa különíthető el, ami nagyjából hasonló a fenti csoportosításhoz, leszámítva Szlovéniát, amelyet Kelet-Közép-Európához is szokás sorolni (a felosztás inkább politikai alapú, mint földrajzi, például Csehországot kelethez, míg Ausztriát nyugathoz sorolja).
Időnként Közép-Európához sorolják a következő országokat vagy egyes részüket:
- Fehéroroszország (hrodnai terület és breszti terület)
- Franciaország (Elzász és Lotaringia keleti részeit)
- Horvátország (földrajzilag a Szávától északra eső területek és az Isztriai-félsziget; történelmileg közép-európai országnak tekinthető)
- Olaszország (északi, alpesi területeit, Bolzano, Trieszt, Friuli-Venezia Giulia, Trentino-Alto Adige)
- Oroszország (kalinyingrádi terület)
- Románia (Erdély, Bánság, Bukovina – napjainkban a román közfelfogás szerint az ország Közép-Európához tartozik)
- Szerbia (Vajdaság, Belgrád és környékének Szávától északra eső részei)
- Ukrajna (Kárpátalja, Galícia, Bukovina)
Elsősorban kulturális és politikai értelemben szokták közép-európainak tekinteni a balti országokat is, bár földrajzilag inkább Észak-Európához tartoznak:
- Észtország (a legkevésbé tekinthető közép-európainak a három ország közül)
- Lettország
- Litvánia (a leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül)
A Benelux államokat (általában Nyugat-Európa részének szokás tekinteni, de bizonyos történelmi, nyelvi, kulturális szempontok alapján alkalmanként Közép-Európa országai között is említik őket:
- Belgium
- Hollandia
- Luxemburg (leginkább közép-európainak tekinthető a három ország közül, a német nyelvterület részeként)
Természeti képe
Ez a szakasz nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szakaszban szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
Határai
Északról a Balti-tenger, nyugatról a Rajna, keletről a Kelet-európai-síkság, délről pedig az Alpok és a Kupa–Száva–Duna vonal határolja.
Földrajzi történelme
Óidő
Az óidőben röghegységek alakultak ki Közép-Európában, amelyek a Variszkuszi-hegységrendszer részei. Ezek a Német-középhegység, a Lengyel-középhegység és a Cseh-medence peremhegységei.
Középidő
Az óidőben kialakult röghegységek a középidő végén érték el a mai képüket. Ez a hegységképző mozgások eredménye volt. A lepusztult rögök újból kiemelkedtek, a közöttük lévő medencék mélybe zökkentek. A magasra emelkedett hegységek erősen letarolódtak, és így gránit és pala került a felszínre. Az alacsonyabb hegységeket és a medencéket viszont tengeri elöntések üledékrétegei fedték be. A törésvonalak árokrendszerében a folyók völgyeket vágtak maguknak.
Újidő
Harmadidőszak
Ebben az időszakban fejeződtek be végleg a középidő végén elkezdődő hegységképző mozgások.
Kialakultak a fiatal gyűrthegységek, Közép-Európa legmagasabb területét képző hegységek, az Alpok és a Kárpátok. Ezek az Eurázsiai-hegységrendszerhez tartoznak.
Negyedidőszak
A negyedidőszakban bekövetkező jégkorszak hatására kialakult az északi alföldi tájak felszíne. Az előrenyomuló és visszahúzódó jégtakaró kiemelkedései és a közöttük lévő mélyedések tavai képezik a tóhátságok területét. Ezek dél felé ellaposodtak és az alföldeken gyakori a lösz és a folyami hordalék. Ezek az alföldek például a Lengyel-alföld és a Germán-alföld. A hegységekkel körülvett medenceszerű alföldeket a hegységtől érkező folyók tökéletes síkságokká alakították. Terjedelmes lösztakaróik anyagát erős szelek szállították. Ilyen alföldek például a Román-alföld, a Kisalföld és az Alföld.
Közép-Európa fiatal mai vízhálózata az utolsó jegesedés után jött létre. Legfőbb vízválasztói a Kárpátok és az Alpok gerincein futnak. Közép-Európa legfontosabb folyója a Duna. Donaueschingentől a torkolatáig, a Fekete-tengerig 2840 kilométert tesz meg. Fontosabb folyói:
- A Rajna: az Alpokban ered, áthalad a Német-középhegységen és az Északi-tengerbe torkollik.
- Az Elba: a Germán-alföld fő folyója, a Cseh-medencét határoló Szudétákban ered és nagy tölcsértorkolattal ömlik az Északi-tengerbe.
- A Visztula: a Kárpátokban ered, a Balti-tengerbe torkollik és átszeli a Lengyel-alföldet.
A negyedidőszakban számos tó alakult ki, főleg a Germán- és Lengyel-alföld északi részének tavai.
Egyéb meghatározások
A német „Mitteleuropa” (Közép-Európa) kifejezést kulturális értelemben néha kifejezetten azokra az államokra alkalmazzák, amelyek a Habsburg-monarchia felbomlása óta jöttek létre.
Azok az országok, melyek Közép-Európához tartozónak tekintik magukat, olykor a tőlük keletre eső államokat nevezik Kelet-Európának. Németországban például Lengyelországról Kelet-Európa részeként szoktak beszélni, Lengyelországban pedig Ukrajnáról ugyanígy.
Némelyek annak idején úgy fogalmazták tréfásan, hogy Közép-Európa az a része a földrésznek, amit Nyugat-Európában Keletnek, Kelet-Európában pedig Nyugatnak tartanak. Közép-Európa egy másik meghatározása Európának azokat a részeit foglalja magába, amelyek kultúrájukban, történelmükben nyugatiak, de amelyeket a Szovjetunió uralma alá hajtott a második világháborúban.
Egyes nézetek Közép-Európa igen tág értelmezését vallják, amely ide sorolja Baltikumot és Délkelet-Európa valamennyi országát is Görögország és Törökország európai része kivételével.
Mitteleuropa mint politikai eszme
Közép-Európa fogalmát német földrajzosok hozták forgalomba a 19. században. A fogalom tartalmában azonban mindig más és más volt. A kezdeti természetföldrajzi jelleg később politikai tartalommal telítődött, mint a jelentkező német nemzettudat egyik megnyilvánulása.
Volt olyan, aki nyugat és kelet közé helyezte Közép-Európát, észak-déli irányban, az Északi-foktól Szicíliáig. Más észak és dél között képzelte el helyét, így Közép-Európát nyugaton az Atlanti-óceán, keleten a Fekete-tenger határolta. Mások Európa középső részét nevezték Közép-Európának, melybe nemcsak a német nyelvterületet, hanem a környező, nem németajkú peremvidékeket is beleértették. Zeune 1808-as geográfiájában Észak-, Közép- és Dél-Európára osztotta a kontinenst, az 1811-es kiadásban Nyugat-, Közép- és Kelet-Európa között tett különbséget, az 1833-asban már Északnyugat- és Délkelet-Európa között találjuk Közép-Európát.
A németek úgy vélték, bármiféle tartalmat adunk a közép-európaiság eszméjének, bárhol húzzuk meg fogalmi és földrajzi határait, egy európai rangú politikai egység Franciaország és az Orosz Birodalom között nem valósítható meg a német nemzet nélkül. 1848-hoz közeledve a német nemzeti mozgalom követelései között felbukkan, az egységes Németország utáni vágy mellett, az európai német nagyhatalom ábrándja. Így lett a földrajzi fogalomból politikai eszme: Közép-Európából és Európa közepéből Mitteleuropa.[1]
Külső hivatkozások
Lábjegyzet
- ↑ Németh István: Hatalmi politika Közép-Európában