„Ukránok” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
A ruszinok a Magyra Királyság területén éltek mindig, soha nem "csatlakoztak" önként az ukránokhoz. Az identitásukat, nyelvüket a mai Ukrán állam próbálja végképp eltörölni. Az ortodox és a görög-keleti vallás ugyan az. Nyugat ukrajnában elukránosított lengyel katolikusok élnek, nem ukránok. Már amennyi megmaradt belőlük a Bandera féle népírtás után. Címkék: Visszaállítva Vizuális szerkesztés Mobilról szerkesztett Mobil web szerkesztés |
Visszavontam 91.104.79.2 (vita) szerkesztését (oldid: 25652678) Léteztek, csak a népnév nem ukrán volt, hanem pl. ruszok. Ezt az oroszok később „kisajátították”.. Címkék: Visszavonás Visszaállítva |
||
1. sor: | 1. sor: | ||
{{Népcsoport |
|||
A képek közt szereplő történelmi személyiségek nagy részének semmi köze a mai ukránokhoz. Nem ukránok, oroszok, varégok, rutének, lengyelek. Mikor ők éltek, nem is létezett ukrán nép, talán meg nyelv sem. Teli van hamis információval az oldal. {{Népcsoport |
|||
|group = Ukránok |
|group = Ukránok |
||
|montázs = {{image array|perrow=4|width=85|height=105 |
|montázs = {{image array|perrow=4|width=85|height=105 |
A lap 2022. december 29., 09:26-kori változata
Ukránok | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Teljes lélekszám | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
44-45 millió[1][2][3] | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Lélekszám régiónként | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
| |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Nyelvek | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
ukrán | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vallások | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Túlnyomórészt ortodox, zsidó és görögkatolikus. Egyéb vallás még a protestáns. | |||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A Wikimédia Commons tartalmaz Ukránok témájú médiaállományokat. |
Az ukránok a belaruszokkal és az oroszokkal együtt a keleti szláv népek csoportjához tartoznak, elsősorban Ukrajnában és a volt Szovjetunió utódállamaiban élnek.
Származásuk
A 850-1110 közötti oroszokról és keleti szlávokról általában a Régmúlt idők elbeszélése őrzött meg adatokat, amit 1113-ban írtak Kijevben. A 9-13. század között fennállt Kijevi Rusz államában együtt éltek a mára szétvált keleti szlávok. A Kijevi Rusz vitathatatlanul Oroszország elődje, fővárosa és hatalmi centruma Kijev volt. A Kijevi Rusz szétesése nyomán lengyel, litván, török, német és egyéb befolyások érték a régiót, a nyelvészek nagy többsége szerint ekkoriban vált külön az orosz és az ukrán (és a belarusz) nyelv.
Nemzetté válás
Az ukránok az oroszoktól és belaruszoktól a 14–15. században különültek el, nemzetté alakulásuk a 17–19. században ment végbe. Ukrajna neve az oroszban határmenti területet jelent. A középkorban és az újkor elején az ukránokat kis-oroszoknak nevezték, megkülönböztetendő a nagy-oroszoktól (illetve a fehér-oroszoktól). Az ukránság gazdag népi kultúrájából különösen népzenéjük és népviseletük ismert. A hívő ukránok többnyire ortodoxok, egyes nyugat-ukrajnai vidékeken viszont sokan közülük rómaikatolikus vallásúak.
Az első ukrán nyelvű irodalmi alkotást Ivan Petrovics Kotljarevszkij írta 1798-ban. A 19. század közepén Tarasz Sevcsenko és Pantelejmon Kulis írásai már magas irodalmi színvonalat értek el.
Az ukrán nyelv szókincsének 84 százaléka azonos a belarusz nyelvvel, a lengyel nyelvvel 70, a szerb nyelvvel 68 százalék, az orosszal 62 százalékos az egyezés. E nyelvek mind a kölcsönös érthetőség határán mozognak.
A 20. században az ukránok – főleg a nyelvi, vallási és kulturális identitásukat jobban átélő nyugati ukránok – és az oroszok többször is szembekerültek egymással. Az első világháborúban az Osztrák–Magyar Monarchia hadseregében és az oroszoknál is szolgáltak ukrán katonák. Az 1917-es forradalom után Ukrajnában a nacionalisták időnként egyszerre harcoltak a Vörös Hadsereg és a lengyelek ellen, délen Nesztor Ivanovics Mahno anarchista Fekete Hadserege próbált államot alapítani. A polgárháborúnak másfél millió ukrán áldozata volt (mindkét oldalon).
Államiság
Az ukrán államiság először a Szovjetunió keretében született meg 1922-ben. A moszkvai szovjet vezetésben az ukránok is mindig jelen voltak, de az ukrán nacionalizmus jelenségeit keményen elnyomták. Az 1930-as években a szovjet mezőgazdaság erőszakos kollektivizációja következtében nagy éhínség pusztított a Szovjetunió mezőgazdasági területein, főleg Ukrajnában, hat millió halottal. A Holodomort a Szovjetunió széthullása után az ukrán történészek és politikusok nagy része az ukránság ellen irányuló szándékos népirtásnak értékelte.
A második világháborúban is harcoltak a front mindkét oldalán ukránok: kis részük csatlakozott a németekhez, míg a nagy többség, négy és fél millió ukrán katona, a szovjet hadseregben harcolt. A nyugat-ukrajnai erdőségekben azonban még az 1950-es évek elején is voltak szovjetellenes fegyveres ellenállók, Sztepan Bandera hívei. A parancsnokot 1959-ben Münchenben a KGB gyilkolta meg.
A németekkel is kollaboráló ukrán nacionalisták, az oroszul banderovcinak nevezett ellenállók hagyományai miatt is könnyű összemosni az ukrán nacionalizmust a fasizmussal.
Jegyzetek
- ↑ Ukrainian diaspora abroad makes up over 20 million. [2012. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 15.)
- ↑ 20 million Ukrainians live in 46 different countries of the world.
- ↑ 20 million Ukrainians living outside Ukrainian territory. [2011. június 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. december 15.)