Dmitrij Sztyepanovics Bortnyanszkij
| Dmitrij Sztyepanovics Bortnyanszkij | |
.jpg) | |
| Született | 1751. október 28.[1] Hlukhiv[2][3][4] |
| Elhunyt | 1825. október 10. (73 évesen)[5][3][6] Szentpétervár[2][3][6] |
| Állampolgársága | orosz |
| Foglalkozása |
|
| Iskolái | Kyiv-Mohyla Academy |
| Sírhelye | Tyihvini temető[6] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Dmitrij Sztyepanovics Bortnyanszkij témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Dmitrij Sztyepanovics Bortnyanszkij (Gluhiv, Szumi terület 1751. október 28. – Szentpétervár, 1825. október 10.) ukrán zeneszerző, zenepedagógus és karnagy. Nagy hatással volt a német egyházi zenére.
Élete[szerkesztés]
Nyolc éves korában már énekelt a szentpétervári udvari kórusban, melyet Baldassare Galuppi olasz zeneszerző vezetett 1765 és 1768 között. A tehetséges fiatalembert zeneszerzésre tanította. 1769-ben Bortnyanszkij II. Katalin orosz cárnő ösztöndíjával Itáliába utazott Galuppival. Velencében, Bolognában, Nápolyban és Rómában tanult. Olasz librettókhoz írt operákat. A Creontet 1776-ban komponálta, az Alcidest 1778-ban mutatták be nagy sikerrel Velencében, a Quinto Fabiót 1779-ben Modenában. Sikereiről Szentpéterváron is hallottak, és hazahívták.
1779-ben tért vissza Szentpétervárra. A Le Faucon vígoperáját 1786-ban mutatták be Gatcsinában. 1796-ban I. Pál orosz cár megbízta az udvari énekkar vezetésével, és városi tanácsos címet adományozott a zeneszerzőnek. 1814-ben felkérték, hogy írja meg az Aranyszájú Szent János liturgiájának az orosz ortodox istentisztelethez illő változatát, és amelyet hivatalosan is elfogadtak az Orosz Birodalomban.
Bortnyanszkij merített az ukrán népdalkincsből és kórushagyományokból. Az operákon kívül motettákat, kantátákat, egyházzenei műveket komponált, de kamarazenét és zongora szonátákat is szerzett. 1882-ben Csajkovszkij adta ki 10 kötetben egyházzenei kompozícióit. A Szmolenszki temetőben helyezték örök nyugalomra, később a Tyihvini temetőbe vitték át földi maradványait.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. április 27.)
- ↑ a b Nagy szovjet enciklopédia (1969–1978), Бортнянский Дмитрий Степанович, 2017. február 25.
- ↑ a b c Archivio Storico Ricordi. (Hozzáférés: 2020. december 3.)
- ↑ Find a Grave (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. március 1.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ a b c Find a Grave (angol nyelven)
Források[szerkesztés]
- Judith Roßbach: Dimitri Bortnianski (német nyelven). Stiftchor Bonn. (Hozzáférés: 2017. május 29.)
- Engelbert Hellen: Lebenslauf von Dmitri Stepanowitsch Bortnjanski (német nyelven). klassika.de. (Hozzáférés: 2017. május 29.)
További információk[szerkesztés]
- Az orosz opera születése. operakalauz.hu. (Hozzáférés: 2017. május 29.)
